Szükség van a szociális költségvetés növelésére, a pénzbeli szociális segély igénybevételéhez szükséges vagyoni követelmények enyhítésére, a legkiszolgáltatottabb háztartások, elsősorban az idős háztartások jobb lefedettségére. A szociális védelmet a GDP 3%-áról körülbelül 3,3%-ra kell emelni. A fiskális tanács a következő évi költségvetésben 14 milliárd dinár további forrás elkülönítését javasolja.

A 65 év felettiek szegénységi kockázati rátája 22%, és megfelel a lakosság szegénységi kockázati arányának, amely 2020-ban 21,7% volt.

A nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer kiemelt szerepet játszik az idősek szegénységének megelőzésében, hiszen a 65 év felettiek 92%-a ebből a rendszerből jut jövedelemhez öregségi, rokkantsági vagy családi nyugdíj formájában. Ugyanakkor észrevehető, hogy a nemek közötti fedezettség között érezhető különbség van – a férfiak 97%-a, míg a 65 év feletti nők 87%-a kap nyugdíjat. A nyugdíjjövedelem nélküliek fennmaradó 115 000, azaz 8%-a esetében azonban a szegénységi kockázat drasztikusan magasabb, eléri a 48%-ot, ami a szociális védelmi rendszer további beavatkozását igényli. A 75 év felettiek nyugdíjellátottsága 91%, ami valamivel alacsonyabb a 65–74 éves korosztályhoz képest. Szintén a 75 év felettiek nagyobb arányban élnek egyedül, és nem számíthatnak a háztartás többi tagjának többletjövedelmére – 34%-uk él egyszemélyes háztartásban szemben a 65–74 évesek 16%-ával.

A közvélemény gyakran eltúlozza a nyugdíjjövedelem nélküli idősek számát és anyagi kiszolgáltatottságát. Gyakran hallani olyan állításokat, hogy több mint 200 000-en nyugdíjjövedelem nélküliek. Az adatok azt mutatják, hogy 115 ezer 65 év feletti ember nem kap nyugdíjat. Anyagi helyzetük nagyon heterogén, és többségük valójában nem tekinthető anyagilag kiszolgáltatottnak, mert túllépi a pénzbeli szociális segélyben részesülők jövedelmi küszöbét. 24 ezer 65 év feletti személy, akinek a jövedelme alacsonyabb a pénzbeli szociális segélyhez való jog gyakorlásának küszöbértékénél, nem kap nyugdíjat, és mindössze egyharmaduk részesül szociális segélyben. 16 ezren nem felelnek meg a segély igénybevételéhez szükséges vagyoni kritériumoknak. Régóta túl szigorú a tulajdoni mérce, nem rendelkezhetnek 1 hektárnál nagyobb földterülettel – ami a vidéki területeken nagyszámú veszélyeztetett idős embert kizár (háromnegyedük vidéken él).                                                  Szociálisan kiszolgáltatottak lehetnek a szociális segély küszöbénél alacsonyabb jövedelműek is – a nyugdíj- és rokkantsági ellátások alacsony szintje és/vagy az eltartott háztartástagok megléte miatt. A felmérés szerint mintegy 21 ezer 65 év feletti nyugdíjasnak van a társadalombiztosítási rendszer által garantált szintje határértékénél alacsonyabb jövedelme, de nem kaphat segélyt. Ebben az esetben felvetődik az 1 hektárnál kisebb földterület birtoklásával kapcsolatos, indokolatlanul szigorú tulajdoni kritérium.

Az időskorúak szociális védelme bővítésének legközvetlenebb megközelítése a szociális segély vagyoni kritériumainak könnyítése – elsősorban az 1 hektárnál kisebb terület birtokában.

A szakirodalomban gyakran az időskorúak elégtelen fedezettségének egyik fő okaként a vagyoni korlátozásokat emelik ki. Tekintettel arra, hogy a tulajdoni kritériumok jelentik az egyik legnagyobb korlátozó tényezőt mindenekelőtt az időskorú háztartások számára, a legmegfelelőbb lépés az idősek szociális védelmének bővítése. Az egyik lehetséges megoldás az idős háztartások telekigényének 10 hektárra és a lakóterület határának jelentős emelése. Az időseknek csak az a része maradna ki a rendszerből, amelynek rendkívül nagy vagyona van. Ugyanakkor törvényileg idős háztartásnak minősülnének azok a háztartások, ahol a többség egy bizonyos korhatár feletti ember.

A Költségvetési Tanács javasolja a biztosított (10 hektárnál nem nagyobb földterülettel rendelkező) gazdálkodók nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eltörlését, és önkéntes alapú nyugdíjbiztosításuk bevezetését.  A költségvetés szempontjából az állami bevételek kiesése elhanyagolható lenne (mindössze évi 1 milliárd dinár), míg az egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentését célzó politika szempontjából indokolt lenne egy ilyen döntés, szem előtt tartva a földművesek általában gyengébb anyagi helyzetét az általános népességhez képest. Ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező gazdálkodók számára továbbra is kötelező maradhatna a járulékfizetés.

A mezőgazdasági termelők kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerének eltörlése megerősíti a társadalombiztosítás alapelveit és elhatárolásukat a szociális védelmi rendszertől – olvasható a fiskális tanács intézkedésjavaslatában.                                                                                   ,@sz =

 

Nyugdíjügyben…      

A mindennapos drágulások ellenére decemberben, a novemberi nyugdíj folyósításakor érkezik a 9 százalékos emelés!

Az éves infláció szeptemberben 14 százalékos volt – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. A pénzhígulást mérő fogyasztói árak a múlt hónapban 11,4 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly decemberben. A júliusi és augusztusi valamivel lassabb volt, az 1 és 1,2 százalékos havi áremelkedés után szeptemberben viszont elérte a 1,5 százalékot, ami a júniusi 1,6 százalék után a második legmagasabb pénzhígulás volt.

Az uniós adatokkal összehasonlítható harmonizált fogyasztói árindex szerint az infláció 13,6 százalékos volt.

TAKÁCS Magda