Kölcsönvett írásunk szerzője Mary Ann McCall, a kanadai ontariói Queen’s Egyetem kutatója és csapata – Figyelmükbe ajánljuk a cikket!
A tudósok 20 középkorú embert kérdeztek meg, akik többször hallották ugyanazokat a történeteket idős szüleiktől. Megkérték őket, hogy mondják el ezeket a történeteket, és a tudósok rögzítették és lejegyezték. Azt találták, hogy az ismételt történetmesélés kulcsfontosságú módja annak, hogy az idősek elmondják azt, amit fontosnak tartanak gyermekeik és a környezetükben élő fiatalabbak számára. Megállapították, hogy ha ugyanazokat a történeteket mesélik el újra és újra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy idős ember feledékeny vagy demencia fenyegeti. Az éltes korúak ismétlődő történeteken keresztül közvetítik értékeiket a fiatalabbaknak, és más értelmet adnak az életüknek. Gyakran ismétlik ugyanazokat a történeteket, éveken keresztül újra és újra elmesélik ezeket, néha pedig néhány óra leforgása alatt mondják el többször. Az ismétlődő történetmesélés néha felzaklathatja az idős ember barátait és családját. Aggodalomra ad okot a személy potenciális kognitív hanyatlása, emlékezetkiesése vagy esetleg a demencia kialakulása miatt.
Közel 200 összegyűjtött történet alapján nagyjából 10 történetet mesélnek el az idősebb szülők felnőtt gyermekeiknek újra és újra. Feltételezték, hogy az ismételt történetmesélés az értékek nemzedékről nemzedékre történő közvetítésére szolgál. E történetek visszatérő témáinak feltárásával a tudósok felfedezték azt a jelentést és üzenetet, amelyet az idősek átadtak szeretteiknek. A kutatás végső célja az volt, hogy új és konstruktívabb gondolkodásmódot kínáljon az újra és újra hallható történetekről, amelyek megismétlődése egyébként megrémítheti a családot és a barátokat.
1) Általában csak 10 történetet mesélnek el az emberek újra és újra. Bár a 10 nem egy varázslatos szám, úgy tűnik, hogy az újra elmesélt történetek száma megmarad. A válaszadók úgy vélték, hogy körülbelül tíz történetet tudnának megismételni a szüleikről.
2) A szülők történeteinek jelentős része, 87 százaléka tizenéves vagy huszonéves korában történt a mesélővel. Az élet második és harmadik évtizede az az időszak, amikor számos olyan döntés születik, amelyek meghatározzák az ember hátralévő életét. Ez az az életszakasz, amikor az értékek megszilárdulnak, és kialakul a felnőtt identitása.
3) Ez a 10 történet nem a tényszerű részletek miatt fontos, hanem a tanulság vagy a megerősített érték miatt. Ezek az értékek lehetnek a barátok iránti hűség, a család előtérbe helyezése, a humorérzék megőrzése a nehéz időkben is, az oktatás fontossága, az igazságtalanság elleni küzdelem és a helyes cselekvés.
4) A történetek kulcstémái a 20. század első felének jelentős eseményeit és értékeit tükrözték. Sok szólt a háborúról, valamint az országban (Kanada) és külföldön szerzett tapasztalatokról, amelyek az akkori értékeket formálták. A válaszadók közül sokan hallottak történeteket a kanadai bevándorlásról, a szegénység kezdetéről, a jobb élet kereséséről és a kemény munkáról. A történetek gyakran egy formálisabb időszakot tükröztek, amikor fontos volt a normák tiszteletben tartása, a jó benyomás megszerzése, a helyismeret és a szabályok betartása.
5) Úgy tűnik, hogy az idősek által elmondott történetek a hallgatóra vannak szabva. Megváltoztak, amikor egy idősebb személy elmondta ezeket egy másik gyereknek, házastársnak vagy barátnak.
Tippek az idősek történeteinek a meghallgatásához
A kanadai tudósok a kutatásaik során több tippel is szolgáltak az idősek történetének a meghallgatására.
1) Koncentráljunk 10 történetre. Meghallgatásuk kevésbé fárasztó.
2) Írjuk le a történeteket! Az írás arra ösztönöz bennünket, hogy a történetet végig pontosítsuk.
3) Ügyeljünk a szeretett személy szerepére a történetben. Az üzenet valójában gyakran ebben a szerepben van.
4) Ügyeljünk az érzésekre, feszültségekre és kellemetlenségekre. Jelezhetik a történet jelentését.
5) Ne feledjük, hogy ezek a történetek nekünk szólnak. Kiválasztják és elmondják a velünk való kapcsolatuk összefüggésben. Mint ilyenek, a szeretett személy ajándékai, aki kifut az időből.
A történetek befogadásának fontossága
- A történetmesélés alapvető emberi folyamat, és az öregedéssel kapcsolatos közös élmény. Az idegtudósok azt sugallják, hogy gyakorlati túlélési értékkel bír mind az egyének, mind a közösségek számára, valamint társadalmi és pszichológiai előnyökkel jár.
- A történetmesélés olyan erős lehet, mint a gyógyszeres kezelés vagy a terápia az idősek depressziójának a leküzdésében. Különösen fontossá válik, amikor az emberek tudatára ébrednek saját halandóságuknak – amikor betegek, szenvednek vagy a halállal néznek szembe. Az embereknek nem kell feltétlenül ugyanazokat mesélniük újra és újra, de megtehetik, mert a történetek fontosak, és úgy gondolják, ismernünk kell ezeket. Nem a feledékenység vagy a demencia miatt mesélik újra, hanem a megosztási vágy miatt.
Mary Ann McCall reméli, hogy ha jobban megértik az idősek történeteit, szeretteik másként élhetik át ezeket, képesek lesznek megérteni az üzeneteiket. Ez a 10 történet segíthet abban, hogy egy szeretett embert mélyebb szinten ismerjünk meg. Segíthetnek szüleinknek, nagyszüleinknek az időskor fontos fejlődési feladatában és tudatjuk velük, hogy látjuk és halljuk őket!
TAKÁCS Magda feldolgozása