Hetven éven felüli nyugdíjas olvasónk a 18 éves korában balesetben hetven százalékosan megrokkant fiáról gondoskodik. Beteg gyermekének nincs egyetlen nap szolgálati ideje sem. A Szociális Központtól ápolási térítést kap, amely azonban nem elegendő a megélhetésre. Próbálkoztak az emelt ápolási térítés megszerzésével, a szakorvosi bizottság azonban nem hagyta jóvá. (Az emelt ápolási térítéshez egy alapon 100 százalékos, vagy legalább két alapon 70-70 százalékos rokkantság szükséges.) Olvasónk kérdése: fia jogosult lenne-e rokkantnyugdíjra, miután három évig havonta befizeti az önkéntes kötelező nyugdíjbiztosítási járulékot? (Nyugdíjtörvény, 15. cikk)

Válaszunk: A törvény értelmében, ha a rokkantságot munkavégzésen kívüli sérülés vagy betegség okozta, feltéve, hogy a munkaképesség elvesztése az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges kor elérése előtt következett be, öt év biztosítási jogviszony a feltétel. Kivételesen az a biztosított, akinek rokkantságát munkavégzésen kívüli betegség vagy sérülés okozta a 30. életévének betöltése előtt, a biztosítási idő szempontjából kedvezőbb feltételek mellett szerez rokkantsági nyugdíjra jogosultságot, nevezetesen:

– ha a rokkantság 20 éves kor előtt következett be, egy év biztosítási gyakorlat szükséges,

– ha a rokkantság 25 éves kor előtt következett be, két év biztosítási gyakorlat szükséges,

– ha a rokkantság 30 éves kor előtt következett be, három év biztosítási gyakorlat szükséges.

Jelica Timotijević, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap kommunikációs igazgatója a jelen esetben nem tanácsolja a kötelező nyugdíjbiztosításba való önkéntes belépést – nemcsak a nagy kiadás miatt, hanem azért sem, mert kérdés, hogy végül jogosult lesz-e rokkantnyugdíjra. Azt ajánlja, hogy jelentkezzen be a munkaközvetítőbe, és a Szociális Központ közreműködésével kérjen a rokkantságának megfelelő munkát. Ez a tárgykör – az emelt ápolási térítéssel együtt – a Szociális központhoz, nem pedig az alaphoz tartozik – fejtette ki Jelica Timotiojević.

 

Egy temerini olvasónk nyugdíj előtt áll, a fizetése túl kicsi, és attól tart, hogy jelentősen lecsökkenti a jövőbeni ellátmányát. Kérdése: munkaviszonya ellenére fizetheti-e az önkéntes kötelező nyugdíjbiztosítást?

Válaszunk: Nem, mert csak a kötelező biztosítással nem rendelkezők szerezhetnek nyugdíjjogosultságot önerőből, járulékfizetéssel.

Szerbiában 2003-ban vezették be ezt a lehetőséget, azóta összesen mintegy 236 400-an fizettek önállóan nyugdíjjárulékot, jelenleg több mint 19 ezren vannak. Két feltételnek együttesen kell megfelelniük: legalább 15 évesnek kell lenniük, és a Szerb Köztársaság területén kell lakniuk. A biztosítás igénylésekor a belépő a 13 felajánlott biztosítási alap közül választ egyet, amelyhez iskolai végzettségétől függetlenül fizeti a járulékot. A havi járulékfizetés a legalacsonyabb alapon 6579,26 dinár, a legmagasabb havi kötelezettség pedig 93 990,45 dinár. A fizetés postai úton vagy bankban történik az előző hónapra vonatkozó hónap 15. napjáig.

A kiválasztott alap módosítható alacsonyabbra vagy magasabbra, de csak a 13 felkínált lehetőségen belül. A biztosítás idejére rendszeres járulékfizetésre van szükség, ellenkező esetben az a biztosítási időszak, amelyre járulékfizetés nem történt, nem ismerhető el szolgálati időnek. E tekintetben a biztosított státusza megszűnik, ha a járulékot az esedékességtől számított 6 hónapon belül nem fizeti be. Nincs lehetőség az utólagos fizetésre.

Aki a továbbiakban nem kíván önállóan járulékot fizetni, erről az alapot kell tájékoztatnia a biztosítás felmondása iránti kérelem benyújtásával.

 TAKÁCS Magda