A fenntartható oktatás egy olyan pedagógiai megközelítés, amely a jövő generációinak szükségleteit és az ökológiai egyensúlyt is figyelembe veszi. Célja, hogy a diákokat felkészítse a fenntartható és felelősségteljes életmódra, amelyben tiszteletben tartják a környezetet és az embereket, az emberek életvitelének megfelelő formákat. Hajlamosak vagyunk azonban csak és kizárólag a környezet védelmére gondolni, ökológiai akciók fogalmával kiegyenlíteni a fenntarthatóság fogalmát. A fenntartható oktatás azonban nemcsak a környezeti tudatosságra összpontosít, hanem a társadalmi igazságosságra és gazdasági fenntarthatóságra is.
Az ilyen típusú oktatásnak tehát csak egy része lehet a környezeti nevelés az életkori sajátosságoknak megfelelően. Ez vonatkozhat a környezetvédelmi ismeretek átadására, valamint megcélozhatja a természet megismerését, a környezetbarát szokások kialakítását. Emellett fontos a társadalmi és gazdasági kérdések, például az egyenlőség és az igazságosság megvitatása is.
Az ENSZ által készített Fenntartható Fejlődési Célok (FFC; angolul Sustainable Development Goals, röviden SDGs) egy olyan célrendszer, amely a jövő társadalmi és gazdasági fejlődésére vonatkozik az életképesség elveivel összhangban. Itt, e célok között „előkelő” negyedik helyen áll a fenntartható oktatás.
A fenntartható oktatás beépítése az iskolai és egyetemi tananyagba, valamint az intézményi gyakorlatokba hosszú távú előnyöket nyújthat a társadalom és a környezet számára. Ez segíthet abban, hogy a jövő nemzedéke tisztába legyen a fenntarthatóság fontosságával, és képes legyen cselekedni a fenntartható jövő érdekében.
Az oktatásra vonatkozó célok a fenntartható fejlődés következő területeire fókuszálnak:
Minőségi oktatás elérhetősége: mindenki számára biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, beleértve a korai gyermekkortól kezdve egészen az életen át tartó tanulási lehetőségeket.
Készségek fejlesztése: az oktatásnak nemcsak a tudás átadására kell összpontosítania, hanem a készségek és kompetenciák fejlesztésére is, amelyekre a modern társadalomban és a munkaerőpiacon szükség van. Ide tartoznak például az alapvető számítástechnikai készségek, a digitális írástudás, a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó képességek.
Az oktatás inkluzív és egyenlő hozzáférése: fontos, hogy az oktatás mindenki számára egyenlő feltételeket biztosítson függetlenül attól, hogy milyen háttérrel vagy körülményekkel rendelkeznek az egyének.
Fenntartható fejlődés oktatása: az oktatás révén elő kell segíteni a fenntartható fejlődés és életmód iránti tudatosságot és elkötelezettséget. Ez magában foglalja a környezeti nevelést, az életminőség javítását és a társadalmi-gazdasági igazságosság előmozdítását.
Az oktatásnak tehát kulcsszerepe van a fenntarthatóság elérésében, mivel számos területen érintett a fenntarthatóság megerősítésében.
A szerbiai iskolákban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, bár az ország sajátos kihívásokkal küzd ezen a területen. Fogalma az oktatás minden szintjén – az óvodáktól az egyetemekig – egyre inkább előtérbe kerül, és az iskolákban számos kezdeményezés zajlik a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem terén.
Szerbia fenntartható oktatása egyre fontosabb téma, figyelembe véve a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és az életminőség egyre növekvő kihívásait. Célja, hogy megerősítse a diákokat és a közösségeket abban, hogy megértsék az ökológiai, társadalmi és gazdasági akadályok komplexitását, valamint lépéseket tegyenek egy fenntarthatóbb életmód felé. E cél elérése érdekében a meglévő tantervek és programok átdolgozandóak annak érdekében, hogy integrálják a fenntartható fejlődés, környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás fogalmait. Ide tartozik a természetvédelem, a hulladékkezelés, az energiahatékonyság és a biodiverzitás megőrzésének témája. Iskolán kívüli, extrakurikuláris programokban is szervezhetők fenntarthatóságot népszerűsítő programok: környezetvédelmi műhelyek, takarítási akciók, faültetések, tanulmányi kirándulások természetvédelmi területekre és egyéb akciók. E programok megvalósítása érdekében az iskolák gyakran együttműködnek a helyi civil szervezetekkel, esetleg vállalatokkal fenntarthatósági projektek formájában. Ez a partnerség segít megerősíteni a kapcsolatokat az oktatási intézmények és a helyi közösség között, és támogatja a fenntartható gyakorlatok helyi szintű alkalmazását, mivel fontos az, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára a diákok, tanárok, szülők és az egész közösség körében. Ezek az intézkedések és megközelítések együttesen járulnak hozzá a fenntartható oktatás fejlesztéséhez Szerbiában.
A fenntartható fejlődés olyan interdiszciplináris téma, amely esetében a tanár szerepe az, hogy irányítsa a tanulást és tanítást, valamint motiválja a diákokat az aktív tanulásra, problémamegoldásra és gyakorlati tevékenységekre. A módszereknek olyannak kell lenniük, amelyek hangsúlyozzák az önállóságot, kezdeményezőkészséget, empátiát, szervezőképességet és csapatmunkát. Csoportmunka során a tanárnak figyelembe kell vennie a diákok közötti egyéni különbségeket, szükségleteket, érdekeket, hajlandóságokat és képességeket, és időről időre meg kell változtatnia a csoport összetételét annak érdekében, hogy jobbá tegye a közös munka hatékonyságát. Fontos itt a tapasztalati és kutatási alapú oktatás, valamint a csoportmunka és a kooperáció fejlesztése. Ebben az oktatásban számos módszertani megközelítést és munkaformát lehet alkalmazni. Legfontosabb azonban hangsúlyozni a cselekvés és a problémamegoldás útján történő tanulást.
A környezet iránti felelősségteljes magatartás fejlesztése azonban nem csak iskolán kívül valósítható meg, hiszen a minisztérium által előírt fejlesztendő kompetencia, éppen úgy, mint a felelősségteljes részvétel a társadalomban vagy az élethosszig tartó tanulás. Beépül tehát az oktatási tervekbe attól függetlenül, hogy milyen tanóráról, mely életkorú diákokról van szó, és mely szférája az oktatásnak.
GALGÓ FERENCI Andrea
