A nyugdíjak nem lehetnek kisebbek az átlagkereset 50 százalékánál – hangzott el a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség közgyűlésén.

A közgyűlés értékelte az éltes korúak anyagi és szociális helyzetét, az ezzel kapcsolatos tavalyi eredményeket, és elfogadta idei munkaprogramját. Megállapította, hogy az előző időszakban lényegesen alacsonyabbak voltak a fizetések a gazdaságilag fejlettebb európai országokhoz képest, ami szerény nyugdíjat eredményezett a legtöbb nyugdíjasnak, azért az kérték, hogy legalább 50 százalékra emeljék az átlagnyugdíjak nettó átlagkeresethez viszonyított arányát. (Az alap adatai szerint az átlagnyugdíj aránya az adó- és járulékmentes átlagkereset 47,7 százaléka volt a nyugdíjasok összes kategóriájában, a dolgozói nyugdíjasoké 50,6, az iparosoké 44,7, a földműveseké pedig 20,6 százalék.)

Ugyanakkor – amint arra a közgyűlésen is rámutattak – támogatni kell a nyugdíjak harmonizációját a nyugdíjtörvény 80. cikkével összhangban, amely három modellt határozott meg e jövedelem bruttó hazai termék arányához viszonyított összegének a meghatározására.

Az érdekvédelmi szervezet idei munkaprogramja reáljövedelemből finanszírozott nyugdíjkiadásokat irányoz elő a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos reálnövekedésével, a teljes GDP 8773,9 milliárd dináros becslésével. A teljes GDP tervezett növekedéséhez képest január óta 14,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak, így a januári átlagnyugdíj 45 742 dinárt tesz ki. Az említett kiigazításon túl a kormány meghosszabbította annak a rendeletnek az érvényességét, amely a legtöbb 48 476 dináros járandóság legfeljebb ötszázalékos emeléséről szól. Elhangzott, hogy az átlagos fogyasztói kosárhoz (2023 novemberében 101 335 dinár) vagy a minimális fogyasztói kosárhoz (több mint 52 442 dinár) képest a nyugdíjasok legnagyobb része, több mint 75 százaléka kapott lényegesen alacsonyabb nyugdíjat.

A szövetség szerint folytatni kell a fizetési módok átmeneti szabályozásáról szóló törvény értelmében a csökkentett összegű nyugdíjak visszatérítésére irányuló kezdeményezést. Javaslatot nyújtanak be a (leendő) kormánynak olyan visszatérítési program létrehozására, amely nem sérti az állam elért pénzügyi stabilitását. Az idei költségvetési stratégia szerint a fogyasztói árak éves átlagszintjén a tervezett ötszázalékos növekedés ellenére a személyes fogyasztás várhatóan 4,3 százalékos reálnövekedést mutat majd.

Az alap idei pénzügyi terve 1077,7 milliárd dinárt irányoz elő, amelyből az öregségi, rokkantsági és családi nyugdíjalap 906,3 milliárd (a teljes terv 84 százaléka), a teljes nyugdíjjogosultság pedig 1056,7 milliárd dinár, ami 98 százaléka. Az eredeti bevétel, azaz a nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulék 824,8 milliárd dinár lesz, ami a nyugdíjfedezet 91 százalékára elegendő, a 237,6 milliárd dináros különbözetet a köztársasági költségvetésből fedezik.

TAKÁCS Magda