A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap Igazgatóbizottsága április végén elfogadta a tavalyi pénzügyi terv végrehajtásától szóló jelentést. Bojana Popović pénzügyi igazgató beszámolt arról, hogy a bevétel 934,26 milliárd dinár, a kiadás 932,18 milliárd dinár volt, a kettő közötti különbség 2,08 milliárd dinár, ennyi a költségvetési többlet. (A rekordtöbbletet 2022-ben jegyezték.)
Az elmúlt évben 18,3 százalékkal emelték a nyugdíjakat, és kifizették a 20 ezer dináros segélyt is. A tervezettnél 31,6 milliárd dinárral több folyt be járulékbevétel címén, mint az előző évben, holott 2023. január 1-től 25-ről 24 százalékra csökkentették a nyugdíjbiztosítási járulékot. A költségvetési átutalások összege az év végén 187,9 milliárd dinár volt.
Az eredeti terv szerinti 20,6 százalékos költségvetési támogatás helyett 19,9 százalékra volt szükség. A nyugdíjfolyósítási támogatások levonása után ez 2023-ban 14,8 százalékot tett ki. A 20 000 dináros segély kifizetéséhez 12,9 milliárd dinárra volt szükség. Enélkül 13,5 százalék lett volna a büdzsétámogatás.
A pénzügyi igazgató szerint az előző év olyan eredményeket hozott, hogy az idén ismét alkalmazhatták a nyugdíj-összehangolásra vonatkozó legkedvezőbb képletet, a nyugdíjak nettó keresethez való igazítását. Annak a reményének adott hangot, hogy ez a tendencia megmarad. A nyugdíjemelés százalékos arányát a teljes nyugdíjkiadás bruttó hazai termékből való részesedése alapján határozzák meg. A nyugdíjnövekedésnek tükröződnie kell a nyugdíjak bruttó társadalmi termékhez (GDP-hez) viszonyított arányában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya ne haladja meg a 11 százalékot. Ez a részvétel kilenc százalék körülire csökkent, és az elmúlt években ezen a tartományon belül mozog, de még mindig nem éri el a 11 százalékot. A nyugdíjak indexálásának kérdését a költségvetési rendszerről szóló törvény szabályozza. A meglévő törvény biztosítja a nyugdíjnövekedés összehangolását az átlagbérek növekedésével azokban az években, amikor a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya 10 százalék alatt van. A törvény előírja, hogy a nyugdíjemelés százalékos arányát a teljes nyugdíjkiadás bruttó hazai termékből való részesedése alapján határozzák meg. Ha a nyugdíjak teljes GDP-aránya meghaladja a 10,5 százalékot, akkor a nyugdíjak csak a fogyasztói árnövekedés százalékával emelkednek. Ha a nyugdíjak aránya a GDP-ben 10 és 10,5 százalék között van, akkor a nyugdíjak a fogyasztói árak növekedésének és az átlagbérek növekedésének átlagával nőnek. Ha a nyugdíjak aránya a GDP-ben kisebb, mint 10 százalék, akkor a nyugdíjak az átlagkereset növekedésének százalékával emelkednek.
TAKÁCS Magda
