A hazai felsőoktatási intézmények, a SANU és a közvélemény jelentős része is kifogásolta a szakmai konzultáció nélkül beterjesztett felsőoktatási törvénymódosítást

Visszakozott a szerb kormány: pénteki ülésén visszavonta a parlamenti eljárásból a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatát – az indoklás szerint további konzultációkra van szükség a törvényjavaslatban szereplő kérdésekkel kapcsolatban. Miloš Vučević kormányfő ezt megelőzően arra utalt: a Belgrádi Egyetem példátlan nyomást gyakorolt a kormányra, ezért döntöttek a vitatott törvénymódosítási javaslat visszavonásáról, ennek ellenére „tovább folytatják a harcot egy fejlődő és haladó Szerbiáért, ahol a fiatalok szabadon választhatják meg, mely intézményben szeretnének továbbtanulni”.

Az elmúlt napokban a szerb közvélemény sokat foglalkozott a törvénymódosítással, amely lehetővé tette volna külföldi egyetemek működését az országban. A tervezet nagy tiltakozást váltott ki, mivel ellenzői szerint nem előzte meg széles körű társadalmi vita, továbbá a külföldi egyetemek veszélyeztetnék a helyi felsőoktatási intézmények fenntarthatóságát. Számos hazai egyetemen még sok olyan hely is betöltetlen maradt az idén, amelyeken az állami költségvetés terhére tanulhattak volna a hallgatók, és a külföldi egyetemek megjelenésével még kevesebb lenne a jelentkező náluk.

Több professzor megoldásként kettős programok bevezetését javasolja, amelyekben a szerbiai egyetemek a külföldi intézményekkel együttműködve hoznának létre képzéseket.

Đukić Dejanović: Nem diszkrimináció, hanem egészséges verseny

Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter szerint csupán egy cikkelyt módosítottak volna a felsőoktatási törvényben, ezért nem volt szükség társadalmi egyeztetésre, de a jogszabályt előzetesen alaposan megvitatta a Nemzeti Felsőoktatási Tanács, amely egyetemi szakemberekből áll. Szerinte a változtatás célja, hogy a fiatalok Szerbiában maradjanak, miközben jóval alacsonyabb költségek mellett nemzetközi diplomát szereznek. Srđan Verbić korábbi oktatási miniszter szerint azonban a kormány ezzel rossz nyomon jár, mert a fiatalok nem Szerbiában akarnak külföldi egyetem hallgatói lenni, hanem külföldön szeretnének továbbtanulni.

Elfogadhatatlannak tartja a külföldi egyetemek Szerbiába való érkezésének módját a Szerbiai Egyetemek Konferenciája, és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) illetékes bizottsága is ellenezte a javaslatot, mely szerint a külföldi egyetemek működéséhez elegendő lett volna az Oktatási Minisztériummal megkötött szerződés is, ugyanis még a hazai akkreditációt sem kellene megszerezniük, elég, ha a származási országukban rendelkeznek vele.

Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter szerint ez egyáltalán nem diszkrimináció, hanem egészséges verseny, Szerbia csupán lehetővé tenné azt, hogy a külföldi egyetemek a saját szabályaik szerint működjenek az országban. Hangsúlyozta, hogy a külföldi egyetemek nem működnének közpénzből, a legjobb diákok ösztönzése kizárólag a saját forrásaikból történne, hasonlóan a hazai egyetemeknél alkalmazott rendszerhez.

Popović: Erős saját oktatás nélkül nincs jövő

A Belgrádi Egyetem múlt szerdán fejezte ki aggodalmát a felsőoktatási törvény tervezett módosításai miatt, és jelezte: amennyiben a kormány nem veszi figyelembe az érveiket, és a javaslatot nem vonja vissza a parlamenti eljárásból, ideiglenesen beszüntethetik a munkát.

A SANU Felsőoktatási Bizottsága is levelet intézett az Oktatási Minisztériumhoz, amelyben ugyancsak a felsőoktatási törvény javasolt módosításainak a parlamenti eljárásból való visszavonását követelték. „A külföldi felsőoktatási intézmények működésének a lehetővé tétele a szerbiai felsőoktatásban rendkívül jelentős változás, amelyet semmiképpen sem szabadna széles körű társadalmi vita nélkül meghozni, ahogyan az jelenleg történik” – fogalmazott a SANU Felsőoktatási Bizottsága.

Ivanka Popović, a Belgrádi Egyetem korábbi rektora és a ProGlas tagja úgy nyilatkozott: egy olyan ország, amely nem rendelkezik erős saját oktatással, nem fejlődhet, és nincs jövője. „Ez egy olyan támadás, amely mindent relativizál, és újra elindítja a valódi elit és a hamis elit közötti vitákat, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos emberek könnyebb úton jussanak diplomához anélkül, hogy kemény munkát végeznének” – mondta. Hozzátette: a külföldön tanuló diákok azért mennek el Szerbiából, mert tudják, hogy ez az első lépés egy jobb munka megszerzéséhez. „Az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk az agyelszívást, az az, hogy megváltoztatjuk a körülményeket ebben az országban. Normális országban kell élnünk, amely jogállamként működik. Az emberek rendezett rendszerekben akarnak élni, és amíg Szerbia nem válik ilyenné, addig az emberek továbbra is el fognak menni” – hangsúlyozta.

„Ez a rossz diákok bosszúja – azoké, akik nem értik a tudás értékét, de szívesen dicsekednek diplomákkal, amelyeket nem kemény munkával szereztek meg. Az a tudás, ami egy diploma mögött áll, biztosítja az ország fejlődését. Ha továbbra is ennyire passzívak maradunk, és hagyjuk, hogy ez a legfontosabb erőforrásunk tönkremenjen, nagyon sok időbe telhet, mire ez helyreáll” – tette hozzá Popović, aki szerint ilyen esetekben a polgároknak kell nyomást gyakorolniuk.

Vučić: Személyesen terjesztem a képviselőház elé

Nem szabad engedni az erőszakoskodóknak és zsarolóknak – ezekkel a szavakkal bírálta Aleksandar Vučić államfő Miloš Vučević miniszterelnököt a felsőoktatási törvény módosításaira vonatkozó javaslat parlamenti eljárásból való visszavonása miatt. Azt is hozzátette: megfontolja, hogy a javaslatot személyesen terjessze be a képviselőház elé.

„Törvényt javasolhatnak a parlamenti képviselők, a kormány, a tartományi parlament, valamint 30.000 szavazati joggal rendelkező állampolgár, emellett a Szerb Nemzeti Bank, valamint a polgári jogvédő a saját hatáskörében. Az állam elnökének nincs ilyen joga” –– írta Rodoljub Šabić ügyvéd, volt polgári jogvédő.

Aleksandar Vučić államfő ezzel egészen biztosan tisztában is van.

Szerkesztőségi összefoglaló