Az utóbbi hónapokban az országban felbolydult, de akár mondhatjuk azt is, hogy szétesett az oktatási rendszer. Szinte senki nem látja az egészet, nincsenek pontos adatok, forrong a közvélemény, az Oktatási Minisztérium próbálja visszaszerezni az irányítást. Egyelőre nem tudjuk, hová vezet ez a helyzet, milyen eredményei és milyen következményei lesznek, annyit állíthatunk biztosan, hogy változtatásokra van szükség, mert nagy az elégedetlenség.
Az iskolákkal ilyen-olyan kapcsolatban álló hétköznapi emberek, a szülők, gyerekek, nagyszülők a helyi állapotokat észlelik, ki így, ki úgy foglal állást a pedagógusok nézeteivel kapcsolatban. A média – mindegyik a maga szakmai értékrendje szerint – tudósít vagy éppen nem tudósít az eseményekről, amelyeket az iskola falain kívül, külső megfigyelőként tapasztalhat a szemlélődő.
Mi történik ezalatt a pedagógusok köreiben? Nyilván mindennaposak a tüntetésekről, a különböző rendeletekről szóló beszélgetések, vagy akár a viták is, ám vannak – nem kevesen – olyan tanítók, tanárok, szakmunkatársak, akik a háttérben, a nyilvánosság szemeitől távol az oktatásnak az egyik legfontosabb elemével foglalkoznak: a fejlesztéssel. A szakmai szervezetek, a pedagógusegyesületek most is, ahogyan korábban, összefogják a tagságukat, és olyan projekteken dolgoznak, amelyek azt tűzték ki célul, hogy az oktatási rendszernek ezt a most tapasztalható széteső, döcögő működését olyan irányba fordítsák, ami jobban működő szervezeti keretek és hatékonyabb működés felé visz azzal, hogy megtanítja a pedagógusoknak az ehhez szükséges új ismereteket.
Az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete még az elmúlt évben egész Vajdaság területéről toborozta össze azokat a csapatokat, amelyek munkájukkal bekapcsolódtak a több országot érintő Erasmus+ projektbe a magyarországi Oktatási Hivatal szervezésében. A projekt teljes elnevezése Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban. A partnerszervezetek a határon túli magyar iskolák és pedagógusegyesületek köréből kerültek ki, hatalmas az a földrajzi terület, ahonnan a szakma képviselői érkeztek és „összedolgoznak”. Három munkacsoport három különböző szakterületen működik. Igen komoly munkával és sok időbefektetéssel járó feladatokat kell elvégezniük, és messze még a cél. Az itt következő ismertetőket a projektben dolgozó vajdasági pedagógusok állították össze munkacsoportonként.
Digitális tanulástámogató megoldások fejlesztése európai összefogással
Az 1. tématerület a Digitális tanulástámogató megoldások fejlesztése európai összefogással elnevezést viseli. Fő koordinátora Pintér Gergely, az Oktatási Hivatal Digitális Tananyagfejlesztési Osztályának vezetője. A munkacsoport a digitális tanulástámogató megoldásokat tűzte ki fő célpontjaként.
A témával foglalkozó munkacsoport megkezdte a digitális pedagógiai elméletek, modellek megismerését, eszközrendszerének áttekintését. 30 db online lebonyolítású tematikus workshop keretén belül fejlesztésre kerülnek azon kulcskompetenciák, amelyek hozzájárulnak majd a munkacsoport végső projektproduktumának kivitelezéséhez. A cél olyan tartalmakkal feltölteni az Okostankönyv weboldalt, melyek jelentősen bővítik a korszerű tananyagokhoz való hozzáférés lehetőségeit, segítik a személyre szabott tanulást, ezáltal hozzájárulnak az oktató-nevelő munka hatékonyságának növeléséhez. A felhasználónak lehetősége lesz új tartalmak feltöltésére, a már meglévők szerkesztésére akár okostankönyvi, akár feladatok, feladatsorok szintjén, de saját tartalomtárába is tölthet fel médiaelemeket.
A határon átívelő, csoportok közötti integráció, jó példák megosztása, tapasztalatcsere segíteni fogják a tudástár tartalmának gazdagítását és vele együtt az oktató-nevelő munka magas szintre történő fejlesztését.
Az európai tehetséggondozás és az életpálya-építés digitális lehetőségei
A második munkacsoport az európai tehetséggondozás és az életpálya-építés digitális lehetőségeit vizsgálja. Ez a munkacsoport kezdettől fogva három alcsoportba szerveződött. A munkát az Oktatási Hivatal részéről Dugasz János koordinálja. A tehetséggondozással foglalkozó kollégák különválasztották a tehetségazonosítással, valamint a tehetséggondozással járó lehetőségeket és feladatokat. Így futottak neki a terület rendszerezésének, töltötték fel ötletekkel és jó gyakorlattal a virtuális konferenciatermet.
A harmadik csoport a hároméves projekt során a pályaorientációt és a karrierépítés lehetőségeit térképezi fel a digitalizáció eszköztárával. Gyakran csak a már meglévő tudás újragondolásával, hálózatosításával teljesen új érték és szemléletmód alakul ki az együttműködés során. Az első féléves időszakot az online workshopok jellemezték, amelyek során a három alcsoport részt vett egymás bemutató műhelymunkáin is. Több alkalommal volt arra is lehetőség, hogy a projektben részt vevő szakmai szervezetek tagjai további kollégákat hívjanak meg, és mutassák be a munkájukat. Így ismerhettünk meg olyan, már működő programokat, ötleteket, amelyek többnyire egyéni entuziazmus és autodidakta tanulás eredményei vagy helyi kezdeményezések együttműködéseinek felmutatható produktumai. Közös bennük egyértelműen az a humán erőforrás, amely működteti a sokszor darabonként összeállított tudás- és készségmozaikokat. Ezek a mozaikok ugyanakkor talaját képezik diákjaink fejlődési lehetőségének. A projekt közel egyéves tapasztalatai azt mutatják, hogy sokat tudunk tanulni egymástól. A tehetségazonosítás területén nagyszerű erőforrásokkal rendelkeznek a Kárpát-medence tanárai és más oktatási szakemberei. A már azonosított talentumok számára is sokféle program és fejlesztés áll rendelkezésre. Az egyik ilyen a Tehetségkapu. A karrierépítésben többek között a POM (Pályaorientációs mérés) felülete szolgáltat majd kiindulópontot. A projekt egy távolabbi célkitűzése egy online felületen zajló verseny lesz, amely mindhárom alterületet integrálja.
Analitikus és kritikus gondolkodás a gyakorlatban
Az online térben való találkozásokat fél év után valódi találkozások követték. A budapesti nyitókonferencián folytatódtak a közös ötletelések és elemzések. Gyakran láthattuk azt is, hogy az egyes országok oktatási rendszerei másképpen keretezik valamely témakör szabályozását és megvalósulását. Ezek az összehasonlítások teret adnak az analitikus és kritikus gondolkodás gyakorlatba ültetésének. Van olyan jó gyakorlat, amely jogszabályi akadályokba ütközik egy másik országban, de vannak akadály nélkül hasznosítható praktikumok is. Az edukációs céllal felhasználható szoftverek többnyire minden, a projektben részt vevő ország területén használatosak, mégis azok támogatottsága, előfizetési lehetőségei különböznek. A projekt résztvevőiként alkalmunk volt a helyszíneken is megtapasztalni, hogy milyen módon hasznosulnak a digitalizáció adta lehetőségek a Kárpát-medence egyes vidékein.
A közös munka jelen fázisában mindhárom kis munkacsoport a képzések anyagát gyűjti, rendszerezi és gyúrja egybe. A projekt folytatásában ugyanis az összegyűjtött tapasztalatokat, anyagokat fogják a résztvevők edukáció formájában továbbadni a pedagógus kollégáknak. A képzések minden alkalommal online platformon valósulnak majd meg, az elképzelések szerint bekerülnek a magyarországi, de a határon túli akkreditációs jegyzékekbe is, ezzel hozzáférhetővé válva minden kolléga számára.
Digitális adatkezelés, eljárások, oktatásszervezés
A 3. munkacsoport tématerülete a projektben a digitális adatkezelés, eljárások, oktatásszervezés. A csoport koordinátora dr. Csergő László, az Oktatási Hivatal Köznevelési Engedélyezési Osztályának vezetője, jogász. Ezen a témán belül kiemelten foglalkozunk a hatósági eljárásokkal egyes országokban, a hasonlóságokkal és különbségekkel, valamint az oktatásban használatos digitális platformokkal és ezek fejlesztési lehetőségeivel.
A munkacsoport jelenleg a pedagógusképzések anyagának előkészítésén dolgozik, amelyben minden ország képviselői részt vesznek. Három különböző képzés kivitelezése van tervben: egy 30 órás képzés, témája a kompetenciamérés; egy 10 órás képzés, amelynek témája a pedagógusminősítés, a tanfelügyeleti és hatósági eljárások és még egy 10 órás képzés, amely a tankötelezettség korábbi megkezdésével és halasztásával foglalkozik a diákok egyéni munkarendje terén. Mindhárom képzés e-learning módszerrel valósul meg a Moodle-felületen. A képzéseket három alkalommal tartják meg a projekt ideje alatt. Az első ilyen alkalom 2025 tavaszán várható.
Munkacsoportunk másik nagy feladata a kompetenciamérés megvalósítása minden partnerországban. A mérés a matematika és a szövegértés területén 2025 októberében lesz. Magyarországon ez a kompetenciamérés a 6. évfolyamot érinti, de mivel nálunk a tanév elején lesz a felmérés, és a tanterv matematikából eltér a magyarországitól, ezért itt a 7. osztályosok lesznek bekapcsolva. A mérés a Tehetségkapu digitális felületen történik majd, és a tanulók online fogják kitölteni a feladatlapokat. 1-1 feladatlap kitöltésére 2 x 45 perc áll majd rendelkezésükre. Ebben a mérésben körülbelül 12 vajdasági általános iskola vesz majd részt. A mérés célja, hogy átfogó képet nyújtson a tanulóink szövegértésének szintjéről és a matematikai ismereteikről, hogy hogyan tudják használni a funkcionális tudásukat, és melyek azok a területek, amelyeken fejlődniük kell. Fontos információk ezek a vajdasági magyar oktatás számára, hiszen mint a kisebbségi oktatás résztvevői egy nagyobb, komplex rendszerben létezünk, ahol a legjobb szándék mellett is könnyen elsikkadhatnak a kisebb csoport szükségletei. Különösen akkor, ha az a kisebbség nem is tudja pontosan megfogalmazni a többség felé, hogy mik ezek az igények és szükségletek, amelyek számunkra sokszor létfontosságúak, a többség viszont – mivel nem érintett ebben – nem is érzékeli problémaként. Amíg ez nem változik meg, nem lehet a felmerülő problémát megoldani.
A szerzők a VMPE tagjai:
MENGYÁN PLETIKOSIĆ Ildikó
FRANCIA BANJAC Krisztina
BERZE Gizella
