Az előrehozott öregségi nyugdíj csökkentése abban az esetben is megmarad, ha a jogosult, akinek a nyugdíját újra megállapítják, betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. (A korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulónak az ellátmányából minden hiányzó hónapra 0,34 százalékot vonnak le.) Mi történik, ha ismét munkát kap, a többlet szolgálati idő érvénytelenítheti-e a csökkentett összeget? – kérdezte egy észak-bácskai olvasónk, aki 59 év tíz hónap életkorral és 40 év szolgálati idővel ment előrehozott öregségi nyugdíjba. Egy év után ismét munkába állt, és jelenleg is dolgozik. A cég rendszeresen fizeti a járulékot. Kérvényezheti-e a nyugdíjhatározat felülvizsgálatát és a büntető levonás törlését?

A Nyugdíj- és Rokkkantbiztosítási Alaptól a következő választ kaptuk: Az öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjas, aki a jogosultság megszerzését követően legalább egy évig biztosított volt, kérvényezheti a járandósága újbóli megállapítását. A kérelem benyújtására a biztosítás megszűnését követően kerül sor, és az alap köteles a számára kedvezőbb nyugdíjösszeget megállapítani. Az eljárással azonban nem semmisíthető meg az előrehozott öregségi nyugdíj csökkentése, mert ez a csökkentés végleges.

A rokkantnyugdíjasok munkavállalásáról

Nincsenek egyforma helyzetben. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság gyakorlásához a meghatározott nyugdíjas szolgálati időn túl a munkaképesség elvesztésének megállapítása is szükséges. Amikor a szakértői vizsgálat során teljes munkaképesség-vesztést állapítanak meg, határidőt szabnak a kötelező ellenőrző vizsgálatra. Ezt a vizsgálatot legkésőbb a rokkantság megállapításától számított három éven belül kell elvégezni. (Megelőző intézkedésként vezették be az esetleges visszaélések megelőzésére.) Azon rokkantnyugdíjasok esetében, akiknek korábban megállapított rokkantsági állapota az ellenőrző vizsgálaton nem igazolódik, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot megvonják, a vizsgálatra nem jelentkezőknek a folyósítást felfüggesztik. (Az ellenőrző vizsgálatot nem ugyanaz az orvosszakértő végzi, aki a teljes munkaképesség-vesztést megállapította.)

A rokkantnyugdíjas nem létesíthet munkaviszonyt, nem köthet kötelező biztosítást. Azoknak a munkaképességét újraértékelik, akik elhelyezkednek vagy egyéni vállalkozói tevékenységbe kezdenek. A nyugdíjfolyósítást felfüggesztik, ha bebizonyosodik, hogy a rokkantság már megszűnt. Ha továbbra is fennáll, a kifizetést folytatják.

A hivatásos katonai és rendőrségi rokkantnyugdíjasok újra foglalkoztathatók, de nem térhetnek vissza abba a szolgálatba, ahonnan nyugdíjba mentek. Nyugdíjuk nem függeszthető fel, és nem hívhatók újbóli vizsgálatra rokkantsági állapotuk változásának megállapítása céljából. Bármilyen munkát végezhetnek, nincs azonban joguk új nyugdíj összegének megállapítását kérni, ahogyan azt az öregségi nyugdíjasok tehetik.

 Mikor dolgozhat a családi nyugdíjas?

Munkaszerződéssel, illetve ideiglenes és alkalmi munkák végzésével is foglalkoztatható. Feltétel, hogy a munkájáért járó pénz kevesebb legyen a legkisebb járulékalapnál. Ha részmunkaidős szerződéssel dolgozik, ideiglenes és alkalmi munkát végez, és nem biztos abban, hogy a szerződött kompenzáció összege meghaladja a nyugdíjfolyósítás felfüggesztésére meghatározott összeget, érdemes ellenőrizze ezt a lehető leghamarabb. A tudatlanság következménye lehet a nyugdíjfolyósítás utólagos felfüggesztése és az összes befolyt összeg visszaszolgáltatási kötelezettsége. Sajnos ez sokszor teljesen értelmetlenné teheti a munkát és a megkeresett jövedelmet.

 T. M.