Egy felmérés szerint Szerbiában minden ötödik iskoláskorú gyermek testtartása rossz, minden negyedik tanuló túlsúlyos és a gyerekek 70 százaléka nem sportol.

A Szerbiai Testnevelőtanárok Szervezete tavaly nyáron kezdeményezett egy olyan projektet, amelyben a tornaórák emelt száma biztosítaná a tanulók egészéges életmód iránti elkötelezettségét, aktív sporttevékenységüket és egyszersmind azt, hogy minden gyermeknek legyen joga egészséges felnőtté válni – ami egyben e kísérleti tevékenység jelmondata és címe is.

Az idei nyár folyamán az oktatási, egészségügyi és sportminisztérium megállapodtak abban, hogy összesen száz, pontosan 10 alsós, 30 felsős és 20 középiskolás tagozat számára (a cikk megjelenéséig ezeket nem részletezték) lehetővé teszi azt, hogy heti kettő, illetve három tornaóra helyett minden nap tornázhassanak szeptembertől. Az elképzelés szerint az alsós tagozatokon a tanítók heti 3 tornaórát tartanának, a testneveléstanárok pedig a további két órát. Erre olyan iskolákban lenne lehetőség, amelyek egy váltásban működnek. Szerbiában egyváltásos rendszer szerint 346 általános iskolában és 50 középiskolában szervezik meg az oktatást. További feltétel a kísérleti projekt bevezetésére az, hogy az adott iskola rendelkezzen a szükséges kapacitásokkal (sportpályákkal, sportfelszerelésekkel).

Vajon tényleg ilyen rosszak a gyermekek szokásai, hogy kötelezővé kell tenni a mozgást ahhoz, hogy egészségesen nőjenek fel? – erről beszélgettem két tanügyessel.

– Szerintem a mai gyerekek többsége nem mozog eleget, ami főleg a mai technikai eszközök, a mobiltelefon és a különböző számítógépes játékok számlájára írható. Ez a fizikai passzivitás nyilván kihat a motorikus képességeikre is, ami által bizonyos kognitív képességek is szűkülnek, és esetleg gyengébbek. Immár 21 éve dolgozom testnevelés szakos tanárként, ez alatt az idő alatt megfigyeltem, hogy a gyerekek a motorikus teszteléseken gyengébben teljesítenek állóképességből, koordinációból, gyorsaságból, erőnlétből, és ez természetesen kihat minden szervrendszerre is. A fizikai passzivitás mellett még az egészségtelen étkezés is oka annak, hogy mind több az elhízott gyermek. Mindez összefüggésben áll és természetesen kihat a későbbi életükre, egészségükre, munkaképességükre is. Talán a mai életvitel hozza mindezt magával, és ha nem vagyunk hajlandóak ezt észrevenni és foglalkozni vele, nem is várhatunk változást. A gyerekeket már pici korukban hagyni kell mozogni, kúszni-mászni, adni kell nekik megfelelő mozgásteret, hiszen ezektől a természetes mozgásformáktól fognak kellően fejlődni. Később az óvodában is nagy hangsúlyt kell fektetni a mozgásos játékra vagy játékos mozgásra, hiszen bizonyos motorikus képességek szenzitív fázisai ekkor vannak kialakulóban, ekkor indul a fejlődés. Még az iskolában is szeretnek játszani úgy a kicsik, mint a nagyobb diákok, csak meg kell találni nekik a megfelelő játékot, feladatot, hogy legyen benne kellő kihívás, mozgatóerő – mondja Csábi Székács Krisztina, az óbecsei Sever Đurkić Általános Iskola tanára.

– Én személy szerint élménypedagógiai játékokkal szeretem fűszerezni az óráimat. Ezekkel szocializálódhatnak is, fejlődik egy csomó képességük, és hihetetlenül jól tud működtetni egy-egy csapatot. Emellett szeretem a diákjaimat kivinni az iskola falain kívülre is, a természetbe, megmutatni nekik, hogy mozogni mindenütt lehet. Kerékpártúrákra, gyalogtúrákra viszem őket, úszni járunk, és próbálok velük minél több szabadtéri játékot játszani, hogy lássák: nem csak sportjáték létezik mozgásformaként. Igyekszem minél változatosabban felépíteni az óráimat, hogy mindenki magára találjon a különböző mozgásformákban. Remélem, hogy a minisztérium által tervezett új program segít, hogy fokozzuk a mozgást a diákok körében, és ezáltal kialakuljon bennük egy egészségesebb életmód, de ennek mindenképpen egy közös erőfeszítésnek kell lennie: szorosan együtt kell működnie diáknak, szülőnek, pedagógusnak ahhoz, hogy megtörténjen a pozitív változás.

Ćuk Daniella a becsei Petőfi Sándor Általános Iskola angol szakos tanára, de edzőként is dolgozik a helyi úszó- és vízilabdaklubban, ahol női vízilabda serdülő- és gyereklány-bajnokcsapatokat edz, valamint a szerbiai válogatott 15 éven aluli lánycsapatának a vezetőedzője. Szerinte a mindennapos mozgás nagyon jól jön majd a tanulóknak.

– Én is azt látom, hogy a gyerekek testtartása egyre rosszabb, és a  motorikus képességeik generációról generációra gyengébbek – most már sokan nem tudnak futni, bukfencezni, cigánykerekezni, labdát dobni, játszani… Egyre kevesebben járnak el sportklubokba, mert az edzéseken törekedni kell, amire nem igazán hajlandó a mai gyerek. A napi sport az iskolában mindenképpen jól jön, persze, ha tudjuk biztosítani azt, hogy az órákon tényleg meg is valósuljanak a tervek, azaz ne szabad aktivitás vagy egy végigült óra legyen belőle – mondta Daniella.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában ehhez hasonló már ötödik éve működik az egyváltásos projekten belül.

– Alsós és felsős diákjaink számára a három előírt tornaórán kívül lehetőség van különböző sportórákra minden nap, ami lehet rekreációs sportolás, de versenyeztetés is. Az alsósok számára sportjátékokat szervezünk, az órákon szórakoztató és ügyességi akadálypályákat küzdenek le, de a foci mellett van atlétika, szertorna, úszás is. A kínálatában az alapsportágakra fokuszáltunk főleg azért, mert Óbecsén sajnos pont ezek a sportok a legkevésbé népszerűek. A felsősöknek már több labdajátékot kínálunk, de továbbra is a legnagyobb hangsúlyt az atlétikára és az úszásra fektetjük. Tavaly a tájfutást is bevezettük a programunkba – tette hozzá az angoltanárnő.

Daniella jelenleg az iskolája nyári táborában, a PefiSummerAcademy úszásoktatási szekciójában tevékenykedik Jager Stevan és Simon Róbert tornatanárokkal együtt, folyamatban van ugyanis egy 10 napos úszóiskola az iskola 1–5-es diákjai számára. A fejlesztés kezdő, haladó és versenyfelkészítő szinten is megy. A táborba az elsősöknek és másodikosoknak majdnem a 80 százaléka jelentkezett.

Ammenyiben a Minden gyermeknek joga van egészséges felnőtté válnia című kísérleti projekt sikeres lesz, a 2024/25-ös tanévtől akár minden szerbiai iskolába is bevezethetik.

GALGÓ FERENCI Andrea