De mi legyen a „kétlelkűekkel”?

@ko = Mindenki meglepődött Szerbia oktatási miniszterének augusztus 29-én elhangzott bejelentésén, hogy szeptember 1-jén minden iskolában a tanév kezdetén „intonálni” kell a jelenlegi szerb himnuszt, a Боже правде… (Igazság Istene…)1 című dalt, ami Davorin Jenko2. szlovén zeneszerző műve, az eredeti szöveg pedig Jovan Đorđević, a Zentán született költő és drámaíró költeménye.

A sors fintora, hogy ez a zeneszerző az alkotója az első román operettnek, míg rokona, Simon Jenko költeményét megzenésítve az ő nevéhez fűződik Szlovénia első himnusza is. Érdekességként még megemlíthetem, hogy ezt a himnuszt 1882-ben a Szerb Királyság létrejötte, Milan Obrenović megkoronázása – erről már írtam a december 2-án megjelent lapszámban – alkalmára alkották meg az említett művészek.

De maradjunk a témánál, habár ma már egyre inkább gumicsontként működik, egyre többen ezen rágódnak. A miniszteri rendelettel megparancsolt „intonáció” kisebb-nagyobb zökkenőkkel „sikeres” volt, csak egy iskolában történt ellenállás, ott a szandzsáki bosnyákok himnusza csendült fel szeptember elsején, naná, hogy bűnvádi feljelentés követte az esetet. A Vajdaságban található, többségében magyar tanulókkal működő általános és középiskolákban nem történt semmilyen „rendbontás”, azonban igen sok tanügyi munkás nem volt elragadtatva a miniszteri ötlet megvalósításától. Szeretném megnyugtatni az elégedetlenkedőket, nem vagyunk egyedül, hiszen Romániában (pedig az ország EU-tag) 1994 decembere óta törvény kötelezi az iskolákat az állam himnuszának „intonálására”.

Úgy tűnik, „állami érdek” volt a tanügyi munkások meg a tanulók szülei figyelmének elterelése az oktatás valós problémáiról (eredménytelenség, a pandémia nem szakszerű kezelése az iskolákban, az iskolák felszerelésének hiányosságai, nem korszerű tantervek, rosszabnál rosszabbb tankönyvek, az iskolákban dolgozók bére stb.), mert a közösségi oldalakon beindult a himnusz pro és kontra, amelyek közül csak a legszélsőségesebbet emelem ki: minden tanítási nap kezdetén az iskolákban dolgozóknak és tanulóknak meg kell hallgatniuk (de volt olyan, aki úgy írta, el kell énekelniük) a szerb állami (nemzeti) himnuszt.

Meg is alakult a minisztériumban egy munkacsoport, amelynek feladata ez lett, hogy ki kell dolgoznia az oktatási kerettörvény módosítását. Ezt a javaslatot Szerbia kormánya 2021. november 26-án elfogadta, és benyújtotta a parlamentnek, kezdje meg az elfogadás folyamatát. Érdemes róla beszélni, mert nem csak a himnuszról van szó a dokumentumban.3 Fogtam magamat, és átolvastam a szöveget, amiből azt szűrhettem le, a legtöbb módosítás kozmetikázás, összehangolás az EU jogszabályaival,  központi beavatkozás az oktatási intézmények életébe, a pillanatnyilag hatalmon levők politikai ellenőrzésének szavatolása. Ami szerintem hiányzik: az oktatási rendszer egységes pluralizmusának kerettörvényben történő szavatolása, az azonos feltételekkel történő magán-, alapítványi, egyházi stb. intézmények alapítása az oktatás minden szintjén, valamint azok közoktatási rendszerbe való beillesztésének lehetőségei; a családi oktatás és nevelés a szülők képesítése, valamint az internet adta lehetőségek alapján, valamint az ilyen tanítás által végzett tanulók eredményének meghatározása és elismerése; a kiscsoportos távoktatási és nevelési lehetőségek létrehozása az oktatás minden szintjén, valamint azok beillesztése a közoktatás rendszerébe. Tudom, az oktatási szakemberek többségének válasza az lehet, mindez még Európában sem egységesen megoldott, de szerintem el kellene kezdeni az ilyen lehetőségek tervezését, hiszen számtalan jó példa (pl. Dánia, Finnország, Kanada, Ausztrália) előnyeit és hiányosságait figyelembe véve, ha nem is szerbiai, de legalább a vajdasági magyar nemzeti közösség szintjén előrelépést lehetne elérni.

Maradjunk az általam kiragadott három legfontosabbnak tartott módosítási javaslatnál:

  1. A 28. szakasz 1, bekezdésének módosítása:

Az oktató-nevelő munka az iskolaév folyamán valósul meg, amely szeptember 1-jén kezdődik Szerbia Himnuszának előadásával, és a következő év augusztus 31-gyel zárul.

  1. A 67. szakasz 2., új bekezdése:

A hittan tanításának és tanulásának tervét, illetve programját a hagyományos egyházak összehangolt javaslatára az egyházakkal és vallási közösségekkel fenntartott kapcsolati tevékenységekért illetékes szervtől beszerzett véleményezés alapján a miniszter hozza meg.

  1. A 191. szakasz 1. bekezdésében levő új 3a. pont:

(100.000 dinártól 1.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetést kap az intézmény, ha:)

3a. Nem adják elő Szerbia Himnuszát e törvénnyel összhangban (28. szakasz);

A b) ponthoz csak egy észrevétel: amellett, hogy igencsak kacifántosan van megfogalmazva a szöveg, fogalmam sincs, létezik-e az itt említett „illetékes szerv”, habár még az is lehetséges, hogy a törvényalkotó a 67. szakasz alapján kinevezésre kerülő Hitoktatási Bizottságra hivatkozik (amely még nem létezik).

Valamiről a törvényalkotó, de a nemzeti közösségek (kisebbségek) képviselői is megfeledkeztek. A jelenlegi állapotok szerint egyre több gyermek is kettős (sőt, többes) állampolgársággal rendelkezik. Nem tudom, máshol hogyan alakult az arány, de például Oromhegyesen az iskola tanulóinak döntő többsége magyar állampolgárságú is. Mi van akkor, ha szülők kifejezik a kérésüket, hogy a szerb himnusz mellett (nem helyette) az iskolaév kezdetén az Igazság Istene… mellett hangozzon el az Isten, áldd meg… is? Vajon, lesz-e bátorsága az MNT elnökének és tagjainak, hogy jóváhagyják a magyar nemzeti himnusz lejátszását vagy eléneklését? Vannak-e olyan iskolaigazgatóink, akik képesek teljesíteni a szülők elvárását?

BALLA Lajos

 

_________________________