„A krumplileves receptje is politika” – magyarázta a kilencvenes években a szerkesztő a fiatal rádiós műsorvezetőnek, aki arra a kérdésre kereste a hallgatók válaszát, hogy aznap mit főznek. Hozzátette, hogy az inflációs időkben húsra nincs pénze a népnek, így a szegények levese lehet a menő. És hogy ez már politika? Persze, hisz egyébként is minden politika – okította ifjú munkatárást a tapasztalt szerkesztő.

A kapus esete

Barak Bahar izraeli edzővel együtt a nyáron érkezett Belgrádba honfitársa, Omri Glazer is, aki jó vásárnak bizonyult. A Crvena zvezda nemzetközi kupameccsein, de a hazai bajnoki mérkőzéseken is kiválóan védett, feledtetve a szerb származású kanadai válogatott hálóőrt, Milan Borjant. Nem is volt vele semmi baj, a Bajnokok Ligájában eddig kapott tíz gólért nem okolható, ellenben számos helyzetben ő volt az együttes legjobbja, néhányszor megmentője.

Most azonban akadt körülötte egy kis galiba. Hazájának szövetségi kapitánya behívta a válogatottba, és a kapus – jó hazafiként – eleget tett a felkérésnek. Pontosabban: munkaadója, a Crvena zvezda vezetőségének tiltása ellenére elutazott Tel-Avivba, az izraeli futballválogatott előkészületeire, tekintettel arra, hogy a háborús események miatt későbbre halasztottak egy selejtezőt, amelyet most vasárnap játszottak le. A vitát az váltotta ki, hogy az izraeliek ellenfele Koszovó válogatott csapata volt, mégpedig Pristinában.

A belgrádi csapat vezetői – feltehetően felsőbb utasításra – tiltották meg a kapusuknak, hogy játsszon ezen a mérkőzésen, Szerbia ugyanis nem ismeri el, „úgynevezett államként” kezeli Koszovót. No de mi köze ehhez az egyértelműen politikai állásponthoz egy izraeli állampolgárnak? Az égvilágon semmi. A focista játszani akar, megtiszteltetésnek veszi, ha hazája legjobbjai között szerepelhet. Ott is volt a pristinai meccsen, védett is, de az izraeliek így is 1:0-ra kikaptak. A belgrádi csapat nem reagált az esetre, tudomásul kellett venniük az UEFA döntését, a nemzetközi labdarúgó-szervezet szabályzata ugyanis kimondja, hogy a klubok kötelesek ilyen esetekben elengedni a külföldi játékosaikat. Az pedig közismert tény, hogy az UEFA tagja Szerbia és Izrael mellett Koszovó is, akármit gondolnak és mondanak erről Belgrádban.

Az időközben idehaza lejátszott bajnoki meccsen az újonc pancsovai Željezničar ellen Glazer nélkül is győzött a fővárosi együttes, így akár azt is mondhatnánk, hogy minden rendben van, a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt.

A honi labdarúgás nemzetközi tekintélyén ez a kis epizód nem javított, inkább rontott. Ha még van azon mit rontani. Ami pedig a klub vezetőit illeti, alighanem így próbáltak gazsulálni az államnak, amely tetemes milliókkal támogatja az egyesületet. A hazafiasnak tartott gesztus alighanem az euromillióknak szólt.

A számok nem hazudnak

A szakemberek szinte egyöntetű véleménye, hogy a szerbiai labdarúgás első osztályában 10–12 csapatnak kellene játszani, most pedig 16 együttes vetélkedik a bajnokságban, amelyben már az első bírói sípszó előtt tudni lehet, hogy ki lesz a bajnok. Ennek ellenére ezen a nyáron öt klubunk is szerepelhetett a nemzetközi ligákban, az UEFA ugyanis koefficiensek alapján határoz erről, és az első 15 ország közé sorolta ezek alapján Szerbiát. Jött aztán ősszel a hideg zuhany, hiszen öt csapatunk az eddig lejátszott 22 meccsből csupán egyetlen győzelmet és két döntetlent tudott felmutatni, míg a vereségek száma tizenkilenc. Érdekes és sokat mond a gólkülönbség is: 16:60. Nézzük azonban sorjában. A Vojvodina ciprusi ellenfelétől mindkét mérkőzésén 2:1 arányban maradt alul. Az egyetlen győzelmet a Partizan aratta az ismeretlen Sabah ellenében. Leggyászosabban a Čukarički szerepelt, amely mind a hat nemzetközi porondon játszott meccsét elvesztette, idegenben és hazai pályán is. A legnagyobb verést Firenzében szenvedte el, ahol a Fiorentina 6:0 arányban szinte lesöpörte a pályáról a belgrádi városrész együttesét. A TSC ugyan szerzett egy pontot az eddigi hat mérkőzésen, de a portugál Braga ellen hazai pályán kapott ki 4:1-re, majd legutóbb Freiburgban 5:0-ra. Az országos bajnok Crvena zvezda eddig lejátszott négy meccse közül hármat veszített el, egyetlen pontját hazai pályán a svájci Young Boys ellen szerezte.

A siralmas mérleg tehát egyértelműen bizonyítja, hogy Szerbiának hol van a valós helye az európai fociban. Kell-e ennél hatásosabb érv azzal kapcsolatban, hogy rendet kell tenni az itteni labdarúgásban?

 (németh)