A köztársasági parlamentben június 29-én egy képviselő Ana Brnabić miniszterelnöknek feltette a kérdést a korkedvezményes nyugdíjazás büntetésének eltörlésével kapcsolatban, amely szankcionálja mindazokat, akik 65 éves koruk előtt nyugdíjba mennek 40 év szolgálati idővel.

Brnabić válasza ez volt: „A csökkentett nyugdíjak korai nyugdíjba vonuláskor, amit az emberek büntetésnek neveznek, nem akármilyen szankciók, nem pénzbüntetések, ez egyszerűen számítás kérdése. Amikor valaki teljes szolgálati idővel nyugdíjba megy, várhatóan megkapja a szolgálati idő alatt megszerzett nyugdíjat. Az előrehozott nyugdíj esetében ez igazságtalan lenne a többiekkel szemben, mert gyakorlatilag élete során – amíg nyugdíjas – magasabb ellátmányt kapna a teljes munkatapasztalattal rendelkezőknél. Azt néztük, hogyan lehetne ezt úgy harmonizálni, hogy mindenkivel igazságos legyen, mert ezek az emberek tovább kapják a nyugdíjat. Tehát ez a logika a rendszer mögött. Többször tárgyaltunk róla az IMF-fel. A téma 2016 óta van napirenden, akkor én voltam az államigazgatási és önkormányzati miniszter, Dušan Vujović pedig a pénzügyminiszter. Szóval azóta is beszélünk róla, és nekem úgy tűnik, nem nagyon értik az emberek, hogy nem pénzbírságról, és nem büntetésről van szó, hanem gyakorlatilag egy arányosan csökkentett nyugdíjról, amelyet a korkedvezményezettek a többieknél több évig kapnak. Természetesen mindig készek vagyunk a pénzügyminiszterrel együtt leülni, és tárgyalni arról, mit tehetünk még. Mindenesetre a levonás nem büntetés, szerintem igazságos rendszerről van szó – válaszolta a nemzetgyűlésben a képviselőnek Ana Brnabić.

2015 januárja óta van lehetőség a korengedményes nyugdíjazásra. A nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény 2014. évi módosításai büntető pontokat vezettek be a korengedményes nyugdíjazás miatt, az előrehozott öregségi nyugdíj összegét ugyanis az öregségi nyugdíj összegével megegyező módon állapítják meg azzal, hogy az ily módon megállapított nyugdíj összege a 65. életév betöltése előtt minden hónapra tartósan 0,34 százalékkal csökken. A levonás legtöbb 20,5 százalék lehet. 2018 végén 28 ezren voltak korkedvezményes nyugdíjasok. Ez a szám már 2019 júliusában 43 000-re nőtt, évente átlagosan 10 000 ember vonul korai nyugdíjba.

Duško Vujović, a Szerbiai Szakszervezetek Szövetségének alelnöke elmondta, hogy már 2016-ban kezdeményezték a büntető levonás eltörlését, és javasolták, hogy legalább azoknak, akik e szankciók hatálya alá esnek, és büntető pontokkal rendelkeznek, 65 éves koruk betöltésekor új megoldásokat találjanak, és új összegű nyugdíjat állapítsanak meg.  Ez a szakszervezet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden nyugdíj, sőt, korengedményes nyugdíj alapja az a befizetés legyen, amelyet a munkavállaló 35, 40 vagy 41 éves szolgálati ideje alatt fizetett. Normális esetben annak, aki többet keresett, és többet fizetett, nagyobb nyugdíjat kellene kapnia.

2020-ban a szakszervezet ismét benyújtotta a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításáról szóló kezdeményezését, nevezetesen a büntető pontok eltörlését. A  követelés azóta is érvényben van. Duško Vujović nem hiszi, hogy a kormány a mostani körülmények között változtat a helyzeten.

TAKÁCS Magda