A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Donald McGettigan vezette küldöttsége befejezte 12 napos belgrádi tárgyalásait a készenléti megállapodás harmadik felülvizsgálatának befejezéséről. A megállapodást az IMF Igazgatósága hagyja jóvá várhatóan június közepén.

A látogatás végén Donald McGettigan többek között kiemelte: a program végrehajtása a tervek szerint zajlik, a makrogazdasági eredmények továbbra is erősek, és magukban foglalják a növekedés élénkülését, a szilárd fiskális pozíciót, a lassuló inflációt, a rekordtartalékokat és az erős munkaerőpiacot.

Siniša Mali pénzügyminiszter a minap elárulta, hogy az esetleges nyugdíjemelés is napirenden volt.

  • Az elmúlt két évben 56 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Augusztusban, szeptemberben meglátjuk, hogyan állunk, és hogy a rendelkezésünkre álló pénz egy részét a polgároknak tudjuk-e adni – mondta az IMF küldöttségével folytatott tárgyalás után a pénzügyminiszter, aki szerint nagyon fontos az infláció csökkenése.

A pénzhígulás a kilátások szerint májusban 3,0 (plusz-mínusz 1,5 százalék) lesz. A jelenlegi pénzromlás ellenére emelkedett a fizetések és a nyugdíjak reálértéke. A nyugdíjak részesedése a bruttó hazai termékből 2023-ban 9,5% volt. A legutóbbi, ez év január 1-jei 14,8%-os emelés után ez az arány várhatóan 10,5%-ra nő, ami összhangban van a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás előrejelzéseivel.

A legutóbbi törvényi változások után a járandóság emelésének mértéke a nyugdíjak bruttó hazai terméken belüli részarányától függ. Ha a nyugdíjra fordított összes kiadás és a nyugdíjemelés összege eléri vagy meghaladja a GDP 10,5%-át, a járandóságot a fogyasztói árak változásának megfelelően, a nyugdíjszabályozási törvényben meghatározott módon módosítják az általános költségvetési szabályok tiszteletben tartásával. (A költségvetési rendszerről szóló törvény előírja, hogy a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya legfeljebb 11%.) Felmerül a kérdés, hogy idén mekkora lehet a nyugdíjemelés, és a nyugdíjak lépést tudnak-e tartani a fizetések növekedésével. Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a közelmúltban azt mondta, hogy a nyugdíjak nem követték elég gyorsan a bérek növekedését, amelyek szerinte az elmúlt tíz évben drasztikusan megemelkedtek, ezért azt szeretné, ha a béreket a nyugdíjakkal összhangban kezelnék.

A költségvetési helyzetet értékelő IMF nyilvánvalóan a korábbi évek kormányzati gyakorlatára utalva megjegyezte, hogy a hatalom széles körben a költségvetésből juttatta pénzhez a lakosságot. Ezúttal csak annyit mondott, hogy el kell kerülni a nem célzott átutalásokat, de ezt nem részletezte jobban. A mi körülményeink között valószínűleg azt sugallta ezzel, hogy nem javasolja „helikopterpénz” osztogatását 2024-ben.

Takács Magda összeállítása