A nyugdíjas-egyesületek egyre hangosabban követelik, hogy a járandóságuk kövesse a fizetéseket és az inflációt. A januári 5,5 százalékos kiigazítást további hét–kilenc százaléknak kell(ene) követnie, mivel a pénzhígulás és a bérek időközben tovább ugrottak. Miloš Grabudžija, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet elnöke szerint a fizetések átlagosan 9–12 százalékkal magasabbak, az infláció 20 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjövedelemnek is emelkednie kell.

Jorgovanka Tabaković, a Nemzeti Bank elnöke a közelmúltban 9,1 százalékos éves inflációról beszélt. Az átlagnyugdíj 30 977 dinár, az átlagkereset 39,3 százaléka, ami jóval alacsonyabb a nyugdíjas-szervezetek által javasolt százaléknál.

A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség álláspontja, hogy amint megalakul az új kormány, sürgetni fogják, hogy ne várjanak 2023 januárjáig a nyugdíjak korrekciójával, állítsák vissza az átlagfizetés és az átlagnyugdíj közötti 50 százalékot.

Ljubiša Babić, a szakszervezet főtitkára szerint várható volt a mostani helyzet, és már az év elején lehetett tudni, hogy a nyugdíjak 5,5 százalékos kiigazítása nem lesz elegendő. Véleménye szerint a nyugdíjakat plusz 25 százalékkal kellene kiigazítani. Javítani kellett volna a svájci képleten. Szóbeli ígéretet kaptak, hogy a nyugdíjak nem csökkennek az átlagfizetés fele alá. Az ígéretből végül következmény lett: a legtöbb nyugdíjas egzisztenciálisan veszélyeztetett lett!

A nyugdíjakra fordított szociális kiadások a 2014-es 13 százalékról a GDP mintegy 9,5 százalékára csökkentek, ami körülbelül évi kétmilliárd eurót jelent. A megtakarítás ára a nyomor, amelyben a lakosság legkiszolgáltatottabb része él. Sorsukra vannak bízva, megfelelő védelem nélkül…

 

Külföldi szolgálati évek

Egy észak-bácskai 61 éves (férfi) olvasónk kérdezte

Itthon 36 évig dolgozott, Horvátországban négy szolgálati éve van. Fontolgatja, hogy kérvényezi az előrehozott öregségi nyugdíjat. Beszámítják-e horvátországi szolgálati idejét, és melyik biztosítónál kell átadnia joggyakorlási kérelmét?

Válasz: Az előrehozott nyugdíj esetében is összeadják a munkakort, ha olyan országról van szó, amellyel Szerbia társadalombiztosítási megállapodást írt alá. A korengedményes nyugdíjazáshoz való jogot azonban Szerbiában gyakorolhatja. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap fizeti a megfelelő nyugdíjat, a horvátországi nyugdíját az ottani szolgálati idő alapján határozzák meg.

A nyugdíjkérelmet kizárólag abban az országban nyújtja be, ahol lakik. Ha más államban is dolgozott, ezeket is fel kell sorolnia, és a mellékelt dokumentumokkal igazolni. (Ha a leendő nyugdíjas olyan országokban volt munkaviszonyban, amelyekkel Szerbiának nincs egyezménye, akkor közvetlenül az ottani nyugdíjbiztosítóhoz kell fordulnia.) A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap a dokumentáció alapján a külföldi nyugdíjbiztosító szabályozása szerint folytatja le az eljárást, és dönt a nyugdíjjogosultságról. Az, hogy a szerbiai feltételek teljesültek, nem jelenti azt, hogy külföldön is lehetséges. Fordítva is történhet.  Előfordul, hogy a nyugdíjba vonulás kedvezőbb feltételei miatt külföldi nyugdíjat kaphat, hazait nem. Amikor arányos nyugdíjról van szó, minden ország hasonló elvet alkalmaz az összeg kiszámításakor. Itthon csak a Szerbiában szerzett fizetéseket veszik figyelembe. Ezután úgy határozzák meg a nyugdíj összegét, mintha a benne foglalt szolgálati idő teljes egészében Szerbiában lett volna teljesítve, majd az így kapott összegből egy arányos részt számítanak ki, amely megfelel a szerbiai szolgálati idő teljes időtartamon belüli részarányának. Így kizárt az a lehetőség, hogy például Szerbiában az alacsonyabb fizetések egy másik nyugdíjat is csökkentsenek.

Nálunk 2015-ben vezették be az előrehozott öregségi nyugdíjat, valamint az előrehozott öregségi nyugdíj számításakor a tartós csökkentést, az úgynevezett büntetéseket. 65 éves korig, a nőknek az idén 63 év és négy hónapig – a havi csökkentés 0,34 százalék, és nem haladhatja meg a 20,4 százalékot. A szakszervezetek többször követelték, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után szüntessék meg a büntető levonást, de eddig nem történt semmi.

Egyre többen szeretnének előrehozott öregségi nyugdíjba vonulni. Gyakori ok az egészség romlása, de az is, hogy a polgároknak egyszerűen nincs erejük 65 éves korukig dolgozni. Sokan azt állítják, hogy jóval a nyugdíjkorhatár elérése előtt kimerültek. Az előrehozott nyugdíjazást Szerbiában 2015-ben vezették be. 2018 végén 28 000-en, 2019 júliusában 43 000-en szerezték meg. Ez a szám évente átlagosan 10 000-rel növekszik. Amit fontos tudni, hogy tulajdonképpen a jövedelmet csökkentik. Példa: ha az öregségi nyugdíj teljes szolgálati idővel 30 000 dinár lenne, és úgy dönt, hogy három évvel korábban nyugdíjba megy, a havi csekkje körülbelül 3 700 dinárral kisebb lenne.

TAKÁCS Magda