A jövő évi költségvetési törvény 5,5 százalékos nyugdíj-kiigazítást lát elő. A nyugdíjkiadások mozgását továbbra is a svájci képlet határozza meg. 2022-ben relatív csökkenés várható (a GDP 9,9 százalékáról a GDP 9,7 százalékára). A stratégia 2023-ra 5,6 százalékos nyugdíjindexálást irányoz elő, ami lényegesen alacsonyabb a jelenlegi svájci képlet alkalmazásával elérhetőnél. A kormány prognózisa szerint a nyugdíjkiadásoknak 2024 végére a GDP 9,3 százalékára kell csökkenniük, ami a Költségvetési Tanács által meghatározott 9,5 százalékos GDP-határ alatt maradna. A nyugdíjak éves szintű 5,5 százalékos növekedése alacsonyabb, mint amennyivel nő a gazdasági tevékenység. A nyugdíjkiadások fenntartható szintjének elérése megerősíti, hogy a nyugdíjasok nem fogják elszenvedni a hároméves előrejelzésben előirányzott relatív csökkenést.

A nyugdíjkiigazítási képlet szinte minden EU-ország nyugdíjrendszerének szerves részét képezi, így Szerbia nyugdíjrendszerének is az 1922-es megalakulása óta. A múltban több epizód is volt, amikor hatályon kívül helyezték – utoljára 2018-ban, majd két évvel később ismét alkalmazták –, a nyugdíjakat 2020-tól a svájci képlet szerint indexálják. A jelenlegi svájci képlet a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított szintjének fokozatos csökkenéséhez vezet, amit tovább erősít a nyugdíjasok számának (a 2014-es nyugdíjreform végrehajtását követően) az elmúlt néhány évben tapasztalt folyamatos csökkenését. A Költségvetési Tanács azon a véleményen van, hogy a költségvetési szabályok mechanizmusait, beleértve a svájci formulát is, tovább kell fejleszteni és erősíteni annak érdekében, hogy a nyugdíjkiadások hosszú távon társadalmilag és gazdaságilag kívánatos intervallumban mozoghassanak. Nyilvánvaló, hogy a jövő évi pénzhígulás jelentősen magasabb lesz, mint a költségvetés készítésekor volt, ami a fiskális tanács szerint a nagyobb állami bevételekre lesz hatással. Az idén augusztustól viszonylag erőteljes inflációs gyorsulás tapasztalható, ami szeptemberben, októberben is folytatódott. Ennek a gyorsulásnak köszönhetően októberben elérte a fogyasztói árak éves összevetésű 6,6 százalékos növekedését, ami nem teljes mértékben épült be a jövő évi költségvetésbe. 2022-ben 5 százalékos inflációra van kilátás, a költségvetés pedig azzal a feltételezéssel készült, hogy az átlagos áremelkedés 3,7 százalékos lesz.

A „svájci formula” jobbnak bizonyult az egészségügyi válság idején, de kisebb fejlesztésekre lehet még lehetőség. Nyugdíjak 2020-ban és 2021-ben a svájci képlet alapján halmozottan 11,6 százalékkal nőttek (reálisan 5,6 százalékkal). Ez egy fenntartható és objektív nyugdíjemelés, amely megközelítőleg megfelelt az ugyanebben az időszakban elért gazdasági növekedés ütemének. 2022-ben a svájci képlet azonban 5,5 százalékos nyugdíjnövekedést határoz meg, ami valamivel alacsonyabb lesz a nominális GDP-növekedésnél. Az ok, hogy az infláció viszonylag erőteljes gyorsulása augusztustól következett be. Hosszú távon a nyugdíjasoknak nem lesz bántódásuk, mert a pénzhígulás utolsó gyorsulása 2023-ban beépül az indexálásba, és könnyen elérheti a 8 százalékot (tehát nőni fog), a kiigazítás mértéke nagyobb lesz (lehet) a gazdasági növekedésnél. Mégis, talán mérlegelni kellene az indexálás korszerűsítésének technikai lehetőségeit, véli a Költségvetési Tanács.

A második fontos esemény, amelyet a svájci képlet nem fed le, hogy 2020-ban és az idén is rendkívüli mértékben csökkent a nyugdíjasok száma (a költségvetés nem irányozza elő). A nyugdíjkiadások 2022-ben mintegy 80 millió euróval alacsonyabbak lesznek a büdzsében tervezettnél. A Költségvetési Tanács becslése szerint 2022-ben (nagy valószínűséggel) mintegy 3 százalékkal kevesebben lesznek, mint 2019-ben, azonban a nyugdíjak és az egyszeri kifizetések növekedése miatt nőnek a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap átutalásai. A testület forrásjövedelme (a járulékok, kötelező nyugdíjbiztosítás) nem elegendő az összes költség megfizetésére egy naptári évben, ezeket a hiányzó forrásokat a köztársaságtól kapott támogatásokból fedezik.

2022-ben több mint 63 milliárd dinárral nő a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap összes kiadása. A költségvetés készítésekor azt feltételezték, hogy 2022-ben a nyugdíjasok száma 2021-hez képest nem változik, ami szinte biztosan nem fog megtörténni. Az augusztusi adatok azt jelzik, hogy a nyugdíjasok száma Szerbiában jelenleg mintegy 1,5 százalékkal csökken, és ezt a tendenciát 2022-ben nem lehet hirtelen megfordítani.

Összeállította: TAKÁCS Magda