A Köztársasági Statisztikai Hivatal közleménye szerint júliusban 7,1 százalékkal nőttek a mezőgazdasági és halászati termékek árai az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb áremelkedést a gyümölcsöknél (24,4 százalék) és az ipari növényeknél (17,9 százalék) regisztrálták. A személyes fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások árai augusztusban átlagosan 0,4 százalékkal magasabbak júliushoz képest. A fogyasztói árak augusztusban 4,3 százalékkal magasabbak az előző év azonos hónapjához képest, decemberhez viszonyítva a drágulás átlagosan 3,1 százalék – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.

A legfrissebb adatok szerint idén májusban érte el először a hat számjegyet az átlagkereset, a 100 170 dinárt. Aleksandar Vučić államfő kijelentette, hogy hazánk „kiváló úton” halad a növekedésnek köszönhetően. Alig tíz évvel ezelőtt az átlagfizetés még csak 330 euró volt – tette hozzá, és arra a következtetésre jutott, hogy „a jó befektetések és a jövőbe mutató politikák eredményeket hoznak”. Bejelentette, hogy az év végére több mint 900 euró, a következő évben pedig több mint 1000 euró lesz az átlagkereset Szerbiában. Ez szerinte óriási történelmi különbség lesz a szegénység, a munkanélküliség és a hanyatlás időszakához képest, hozzátéve: a cél az, hogy 2027-re 1400 euró legyen az átlagbér. Hasonlóan értékelte a helyzetet Siniša Mali pénzügyminiszter is.

Nem ez az első eset, hogy a kormány képviselői az átlagkeresetek növekedésére vonatkozó adatokat emelik ki, összekapcsolva az életszínvonal javulásával. Szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy egy dolog a papíron szereplő szám, egy másik pedig az, hogy ebből a pénzből valójában mit vásárolhatnak az emberek.

Felvetődik a kérdés, hogy az átlagbér mértéke valójában mutatja-e a lakosság életszínvonalának a növekedését. Ha megnézzük a régió országainak helyzetét, az elmúlt három évben náluk is hasonló vagy valamivel alacsonyabb átlagbér-emelkedést regisztráltak, mint Szerbiában, bár az összegek országonként eltérőek. Nálunk mintegy 35 százalékkal nőtt az átlagkereset az elmúlt három évben – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet adataiból. Csak Montenegróban volt hasonló növekedés a régióban, Szerbia azonban még mindig a középmezőnyben van a régió átlagkeresetét tekintve. Horvátországban májusban 1324 euró volt az átlagkereset, és az elmúlt három évben 30 százalék körüli volt a növekedés. Az átlagfizetés Bosznia-Hercegovinában 710 euró körül mozog, a hároméves növekedés pedig 29 százalékos. Montenegróban 832 euró az átlagos nettó fizetés, a hároméves növekedés 36 százalékos. Bulgáriában és Romániában 1000 euró körül mozog az átlagbér.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idénre vonatkozó becslése szerint Szerbia a GDP alapján – ami megmutatja, hogy egy országban mekkora a bruttó társadalmi termék, és mit lehet vásárolni – a 65. helyen áll az országok listáján, ami a régiót tekintve jobb, mint Bosznia-Hercegovina (81.), Albánia (80.) és Észak-Macedónia (75.) helyezése. Ezen a listán Szlovénia (34), Horvátország (42), Románia (48), Bulgária (57) és Montenegró (63) jobban áll, mint Szerbia.

A nyugdíjak az állampolgárok legfontosabb jövedelmei közé tartoznak. Ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben még csak havi 24 408 dinár volt az átlagnyugdíj, ma pedig 45 709 dinár, akkor megállapítható, hogy a legidősebb állampolgárok ma többet engedhetnek meg maguknak, mint 12 évvel ezelőtt. A nyugdíjak is folyamatosan nőnek, így 2021-ben 29 365 dinár volt az átlag, a következő évben 33 731 dinárra nőtt, tavaly pedig elérte a 39 850 dináros havi szintet. Ami viszont biztosan nem kedvez a nyugdíjasoknak, az az, hogy az átlagnyugdíj összege még mindig alacsonyabb, mint a minimális fogyasztói kosár. Amit a minimálbérért dolgozó munkavállalók kaptak, továbbra sem elérhető a legidősebb, átlagos nyugdíjjal rendelkező polgárok számára.

Ami negatív hatással van mind a nyugdíjasok, mind a munkavállalók színvonalára, az az infláció emelkedése. Ha elemezzük a 2012-es 12,2 százalékos összeget, és összevetjük a jelenlegi 4,3 százalékkal, akkor jól látható, hogy az infláció mára lényegesen alacsonyabb, mint akkor volt. Három éve 7,9 százalékos volt, ám 2022-ben szédületesen, 15,1 százalékra nőtt. Az elmúlt tíz évben összesítve mintegy 87 százalékkal nagyobb. Mindez azt mutatja, hogy a helyzet javul, de még mindig nem kielégítő.

Az életszínvonal minőségének fontos mutatója az átlagos fogyasztói kosár. A szemléltetés kedvéért: 2012-ben 59 593 dinár, ma pedig 103 409 dinár, ami azt mutatja, hogy az alapvető életszükségleti cikkek ára is folyamatosan emelkedik.

Egy család, amelyben két alkalmazott átlagfizetést kap, szinte az összes bevételét az átlagos fogyasztói kosárra költi. Vagyis függetlenül attól, hogy az állampolgárok életszínvonalának növekedése tagadhatatlanul érezhető, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nagy részük még mindig nagyon szerényen él.

Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora jelentősnek tartja, hogy most először vált egyenlővé a minimálbér és a minimális fogyasztói kosár, azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy az adott kosárban lévő termékpaletta elegendő-e egy olyan magánszemély egzisztenciális szükségleteinek teljes fedezésére, aki ennél magasabb fizetéssel nem számolhat – a nyugdíjasokról nem is beszélve. Szerinte a probléma a minimális fogyasztói kosár kiszámításának módszertanában van.

TAKÁCS Magda