Nem szüntetik meg, csak 2 évre „befagyasztják” a nyugdíj-összehangolás svájci képletének alkalmazását. A terv (és a nyugdíjak) sorsa a Valutaalap és a Világbank jóváhagyásától függ.

Aleksandar Vučić államfő bejelentése alapján a svájci képlet szerinti nyugdíj-összehangolás (amely szerint 50 százalékot az inflációhoz, 50 százalékot pedig a bérnövekedéshez igazítanak) a válság időszakában módosulhat, aminek eredményeként az idei nyugdíjemelés több mint 5,5 százalék lehet. Egy ilyen elképzeléshez azonban az IMF és a Világbank engedélye szükséges. A kormányban számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy a következő két évben milyen hatással lehet a meglévő modell ideiglenes „befagyasztása” az állami költségvetésre, sértené-e a felelős költségvetési gazdálkodás elvét.                                                                                                                                                                Az ilyen gazdálkodás megköveteli, hogy a nyugdíjkiadásokat fenntartható szintre csökkentsék, azaz a nyugdíjak aránya a GDP-ben legfeljebb 11 százalék legyen. Annál is inkább, mert tavaly az IMF visszautasított egy hasonló kérést, amikor a kormány a járvány miatt a bérkorrekció százalékos arányának 50-ről 60 százalékra emelését kérte. A nemzetközi pénzintézet azzal az indoklással utasította ezt el, hogy a nyugdíjak aránya a GDP-ben 11 százaléknál magasabb lenne. Most azonban az ukrajnai háború miatt tovább romlott a gazdasági helyzet globális szinten, így a kormány úgy véli, ezúttal az IMF és a Világbank döntése is kedvezőbb lehet, mert figyelembe veszik, hogy ilyen körülmények között sok gazdasági esemény globális, és nem szerbiai körülmények következménye.

A köztársasági elnök úgy véli, hogy a svájci modell „ideiglenes” módosítása nélkül a nyugdíjasokat a válságos időkben jelentősen „megfoszthatják” a bevételüktől (a járandóság emelése az idén 5,5 százalék maradna), és jelentősen veszélyeztetné a legidősebb állampolgárok életszínvonalát. „A meglévő képletet nem változtatjuk meg, de a következő két évben a fizetésemelés teljes követésével segítjük a nyugdíjasokat, ha megmarad a stabilitás, és nem lesznek komolyabb gondok a következő időszakban” – mondta Vučić.                                                                         A kormány elemzést készít, amellyel előrukkol a két nemzetközi pénzintézetnek, hogy jóváhagyják a svájci modelltől való átmeneti eltérés engedélyezését. Az 1,7 millió nyugdíjas közül sokan 20 000 dinár körüli összeget vagy ennél is kevesebbet kapnak. A svájci modell nem rajtuk segít, hanem csak azokon, akiknek viszonylag nagy a nyugdíjuk, a juttatásuk 60–100 ezer dinár között van – a nyugdíjasok kb. 7 százalékáról van szó. A legjobb megoldás az volna, ha a nyugdíjasok 93 százalékának a jutatását megemelnék a felelős költségvetési gazdálkodás elvének megsértése nélkül. Meg nem erősített információ szerint a kormány mindegyik opciója tartalmazni fog megfelelő átfogó számítást, de figyelembe veszik az idei GDP-növekedés becslését is. Az egyik lehetőség a fizetések növekedésével való harmonizáció százalékos arányának módosítása a jelenlegi 50-ről 60 százalékra (az IMF-től ezt kérték tavaly), a másik a nyugdíjak növekedésének összhangba hozása a fizetések növekedésével, vagyis ha 10 százalékkal nőnek, akkor a nyugdíjak is ugyanennyivel emelkednének. Az államelnök szerint, ha megmarad a stabilitás, és nem lesznek komolyabb problémák a következő időszakban, jelentős nyugdíj- és fizetésemelés várható.                                                                        A februári statisztikai adatok szerint az átlagnyugdíj 30 977 dinár volt, és a nyugdíjas-egyesületek számításai szerint ennek legalább 4000 dinárral, 10 százalékkal magasabbnak kell(ene) lennie. Ezzel szemben az átlagkereset 70 605 dinár, és ha ehhez igazítanák a csekkeket, akkor a legidősebbek jövedelme nem lehet(ne) kevesebb ennek felénél, azaz 35 300 dinárnál. Az Eurostat adatai szerint tavaly Szerbiában 14,5 százalékos volt az infláció, januárban mindössze 5,5 százalékkal emelték a nyugdíjakat, holott a megváltozott svájci képlet szerinti kiigazítással a tavalyi év második felében bekövetkezett infláció és a bérnövekedés miatt legalább 6,3 százalékkal károsították meg a nyugdíjasokat. Az élelmiszerárak emelkedése, amelyekre a nyugdíjasok többsége költi a nyugdíját, 2021-ben és 2022 első hónapjaiban meghaladja a 30 százalékot. A katonai nyugdíjasok szakszervezete szerint megengedhetetlen, hogy több mint 1,2 millió nyugdíjas a minimális fogyasztói kosárhoz szükséges összegnél alacsonyabb nyugdíjból él. Még szomorúbb, hogy mintegy 400 ezren 16 ezer dinár alatti összeget kapnak, holott minden nyugdíjas-kategória legalacsonyabb nyugdíjának az emelésére, kiegyenlítésére van jogi alap és anyagi lehetőség.

A nyugdíjak ár- és béremelkedéshez igazítása nem a politikusok jótékonykodása, hanem az állam alkotmányos kötelezettsége. A nyugdíjaknak csak a bérek növekedésével történő kiigazítása magas infláció mellett nem biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A legtöbb nyugdíjas elvárja a legalacsonyabb nyugdíjemelés megkezdését, a legalább 10%-os kiigazítást és a 20 000 dinár alatti nyugdíjjal rendelkezők anyagi megsegítését – reagált az államelnök bejelentésére a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezete.

TAKÁCS Magda