Hazánkban mintegy 1,7 millió nyugdíjas él. Éppen ezért a valamivel kevesebb mint hétmillió lakos számához viszonyítva Szerbia az idősek országának számít. Hazánkban ugyanakkor mintegy 136 ezer 65 év feletti ember soha nem volt munkaviszonyban, és nem szerzett nyugdíjjogosultságot. A Szerbiai Nyugdíjasok Szövetsége (SAPENS), a mintegy 650 ezer tagot számláló köztársasági ernyőszervezet az időskorúak helyzetéről gondoskodik, és számos problémájukat próbálja megoldani.

Milyen a nyugdíjasok gazdasági és társadalmi helyzete? Hogyan javítható a svájci nyugdíjszámítási képlet? Követhetik-e a nyugdíjak a járvány és az orosz–ukrán válság idején a fizetések szintjét? A kérdésekre dr. Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke válaszolt, aki a parlamenti választásokon közéleti személyként felkerült a Szerbiai Szocialista Párt képviselő-jelöltjeinek listájára. A felkérést – magyarázata szerint – azért fogadta el, mert a képviselőházban személyesen, közvetítők nélkül sokkal hatékonyabban képviselheti az idős nemzedék érdekeit.

– A nyugdíjasok helyzete évtizedek óta egyre súlyosabb, amit nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. A politikai bejelentés értelmében 2025-re a nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer gazdasági életképességének köszönhetően jelentősen megnőnek a nyugdíjak és követik a fizetésemeléseket. A mostani valóság: az 1 660 000 nyugdíjas 60 százalékának a járandósága kisebb a 31 ezer dinár átlagnyugdíjnál. 3 évvel ezelőtt, amikor átvettem a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség vezetését, még egymillió 715 ezer nyugdíjas volt. Évről évre egyre kevesebben vagyunk. Nyilvánvaló, hogy erre nagymértékben kihatott a világjárvány, amely továbbra is jelen van, szerepet játszanak a külső tényezők és a csökkenő életszínvonal. Megítélésem szerint az elmúlt két évben az állam feladatának magaslatán állt, 3 ad hoc gazdasági csomaggal segítette a polgárokat, a gazdaságot, a vállalatokat. A nyugdíjasok előnyben részesültek. Az utóbbi két évben halmozott (kumulatív) átlagban 470 euró támogatást kaptak.

– A nyugdíjasok számíthatnak-e arra, hogy az állam kifizeti nekik a 2014-től 2018-ig elvett nyugdíjrészt? 

– Ezzel a problémával a Köztársasági Nyugdíjas Szövetség a partnereivel együttműködve három évvel ezelőtt behatóan foglalkozott. A nyugdíjasok szakszervezeteivel közösen kidolgoztunk több kártérítési programot. A tárgykört napirenden tartjuk, mert úgy véljük, hogy kérésünk és elvárásunk törvényileg és erkölcsileg is indokolt, megalapozott. A nyugdíjasok részt vettek az országépítésben, és bizonyos módon megmentették az államkasszát a nehéz pénzügyi helyzetben 2014-től 2018-ig. Abban reménykedünk, hogy az új kormány és testületeinek megalakítása után sikerül ismét felvetni a kártalanítási ügyet. Sajnos, a külső körülmények hátráltatnak bennünket a célunk elérésében.

– Mi a véleménye a nyugdíj-összehangolás svájci módjáról? A köztársasági elnök bejelentette, hogy a nyugdíjaknak követniük kell a béreket. 

– A svájci formula technikailag bizonytalan. Az elmúlt két év bizonyítja, hogy módosítani kell. Kidolgoztuk a javaslatunkat, amellyel egyetértett 169 egyesületünk többsége. Elküldtük a szakminisztériumnak, a kormánynak. A Költségvetési Tanács is előrukkolt a megoldási javaslataival… A Nyugdíjas Szövetség szerint védőmechanizmusokat kell(ene) beépíteni a törvénybe, és ha megváltozik az átlagbér–átlagnyugdíj közti arány, automatikusan rendkívüli nyugdíjemelést kell(ene) alkalmazni. Az átlagnyugdíjnak az átlagfizetés 50 százaléka helyett 70 százaléknak kellene lennie. (A Költségvetési Tanács 65 százalékot indítványozott.)

– A Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja (PUPS) és a Nyugdíjas Szövetség együttműködése megváltozott. Milyen okból?

– Nem idegenedtük el egymástól. Minden szervezet törvényes meghatalmazása keretében ténykedik. Korábban együttműködési szerződést írtunk alá, a megállapodás azonban nem kelt életre. A Nyugdíjas Szövetség a legtömegesebb párton kívüli, nem kormányzati szervezet, amely szigorúan az egyesületekre vonatkozó törvénnyel összhangban működik. A politikai pártokat más, külön törvény szabályozza. Szervezetünk nem tartozhat egyetlen politikai párthoz sem. Nyitottak vagyunk bárkivel az együttműködésre, valamennyi politikai párttal, amelynek programja összeegyeztethető a miénkkel. Számunkra az a mérvadó, hogy milyen mértékben realizálják a szociális és humanitárius feladatokat, amelyek miatt mi is létezünk.                   A nyugdíjasokat tömörítő szakszervezetekkel évekig nem tartottunk kapcsolatot. Az utóbbi néhány évben a Függetlenség és az Önálló Szakszervezeti Szövetség keretében működő érdekszervezettel jó a viszonyunk, ráébredtünk arra, hogy hasonló problémákkal küzdünk. A Nyugdíjbiztosítási Alap az állam meghosszabbított keze, az intézmény tőle telhetően segít bennünket, hogy az idős populáció érdekeit szolgáljuk és érvényesítsük.

TAKÁCS Magda