A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége megállapodott Szerbiával a készenléti megállapodás negyedik felülvizsgálatáról és az új hároméves megállapodásról 36 hónapos időtartamra, 2024 decemberétől 2027 decemberéig.

A misszió végén sajtóközleményt adott ki az IMF küldöttsége, amely többek között az országlátogatást követő előzetes megállapításokat ismerteti. (A nyilatkozatban kifejtett nézetek a delegáció álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül azonosak a Valutaalap Igazgatóságának nézeteivel.) A misszió jelentést készít, amelyet az IMF Igazgatóságának jóvá kell hagynia.

Szerbia vállalja, hogy a 2025 és 2027 közötti időszakban a költségvetési hiány nem haladja meg a GDP három százalékát, költségvetési sokkok esetén a kiadásokat rangsorolják, és ügyelnek arra, hogy elkerüljék a költségvetési hiány növekedését. A béreknek és a nyugdíjaknak összhangban kell lenniük a költségvetés szabályaival.

Az elkövetkező három évben továbbra is érvényben maradnak a különleges pénzügyi szabályok, amelyek biztosítják, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány mérséklése leginkább a folyó közkiadások csökkentésén keresztül valósuljon meg. Az említett szabályok célja az állami kiadások szerkezetének megváltoztatása a kiadások csökkentése és az állami beruházások növelése irányába.

A felelős költségvetési gazdálkodás elvei a bér- és nyugdíjkiadások fenntartható szintre történő csökkentését írják elő úgy, hogy a bérek általános állami szintű GDP-ben való részesedése legfeljebb 7%, a nyugdíjaké legtöbb 11%. A fizetések és nyugdíjak csak abban az évben emelhetők legfeljebb kétszer, amikor a két részarány ennél kisebb, de úgy, hogy a kiigazítás után ne haladja meg a megadott százalékokat. (A nyugdíjak esetében a 11 százalékot.)

Mit vállal a kormány?

Kötelezettséget vállal, hogy betartja a 2022-ben elfogadott, a közszféra kereseteire és nyugdíjaira vonatkozó speciális fiskális szabályokat, valamint megfontolja a 2024-ben gyorsan növekvő kiadási tételek racionalizálásának és nyomon követésének lehetőségeit.

„Az új megállapodás egyensúlyt teremt az állami beruházások és a szociális kiadások szükségletei, valamint a folyamatos költségvetési fegyelem között a fenntartható növekedés támogatása érdekében, miközben az államadósság továbbra is csökken. Segíteni fogja a hatóságokat az államháztartás irányításának, az állami befektetések kezelésének, a fiskális kockázatkezelésnek, a költségvetési átláthatóságnak, valamint a közszféra foglalkoztatásának és nyugdíjtervezésének javításában. Az IMF kiterjedt technikai segítségét is felhasználja az adóhatóság személyzeti kihívásainak kezelésére, ami sürgős és kulcsfontosságú prioritás a makrokontextusban” – nyilatkozta Donal McGettigan, az IMF küldöttségvezetője.

A stratégia előrevetíti, hogy 2025-ben a nyugdíjakra szánt keretösszeg a 2024-es 10 százalékról a GDP 10,5 százalékára emelkedik, 2026-ban pedig 10,4 százalék marad. A nyugdíjak méretükből adódóan kulcsfontosságúak Szerbia államháztartásának fenntarthatósága szempontjából, ezért emelésüket nem szabad önkényesen, hanem csak olyan objektív gazdasági paraméterek alapján meghatározni, amelyek figyelembe veszik a hazai gazdaságfinanszírozási képességet. a 2025-ös és 2026-os nyugdíjakra tervezett keretösszeg valamivel magasabbnak tűnik a költségvetési szabály alapján elvárhatónál. A hatályos fiskális szabályok meghatározzák a nyugdíjkiadások indexálásának módját úgy, hogy az éves emelési ütem számításánál e kiadások GDP-hez viszonyított arányát veszik alapul.

A nyugdíjak indexálása a GDP-ben való részesedésük függvényében

A nyugdíjak nominális növekedése követi a nettó átlagkereset növekedését, ha az állami nyugdíj-előirányzat a GDP 10 százalékánál kisebb. Ha ezek a kiadások a GDP 10 és 10,5 százaléka között vannak, az emelést a bérnövekedés felével és az infláció felével egészítik ki. Ha pedig magasabbak a GDP 10,5 százalékánál, akkor csak az inflációs rátára vonatkozik a kiigazítás. Ezzel biztosítható, hogy a nyugdíjak tömege hosszú távon a GDP mintegy 10 százalékának megfelelő szinten maradjon.

A jövő évre vonatkozó előrejelzések szerint a nyugdíjakra elkülönített összeg az idei 10 százalékról a GDP 10,5 százalékára emelkedik, és 2026-ban a GDP 10,4 százaléka lesz. A nyugdíjkiadások fenntartható és kiszámítható mozgása az indexálási képlet szerint Szerbia államháztartása stabilitásának egyik kulcstényezője – olvasható az IMF sajtóközleményében.

Az új megállapodás előírja azt is, hogy Szerbia átfogó elemzést készít és tesz közzé a nyugdíjrendszerünkről. Arról nincs bővebb információnk, hogy bevezetik-e a 150 eurós garantált szociális nyugdíjat a 65 évnél idősebbeknek, amelyet elsősorban Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter és a pártja szorgalmaz. Szerinte a kezdeményezés összhangban van a nép pénzének új elosztásával. Minisztériuma megkezdi az adatgyűjtést a szociális garantált nyugdíj – nemzeti kompenzáció – potenciális jogosultjairól, kiindulópontként a megfelelő jogi megoldások meghatározásához.

TAKÁCS Magda összeállítása