A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, mit gondol a párt a közelmúlt történéseiről

Július 11-én immár a 29. évfordulója volt a srebrenicai vérengzésnek, amelyben a Ratko Mladić által irányított boszniai szerb erők több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg egy olyan hajtóvadászat keretében, amilyet máshol a vadállatok ellen folytatnak.

Három évtizeddel a történések után még mindig vagy már megint ott tartunk, hogy a hivatalos szerb politika igyekszik megkérdőjelezni a történteket, amit a leginkább olyan módon tesz, hogy úgy tünteti fel, mintha egyesek a teljes szerb nép kollektív felelősségéről beszélnének, miközben erről szó sincs. A délszláv háborúk idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság konkrét személyeket ítélt el a történtek miatt, és nem is keveseket.

Éppen ezért tekintsünk el a teljes felsorolástól, álljon csak itt annyi, hogy Radovan Karadžić és Ratko Mladić mellett további öt személyt ítéltek életfogytiglani börtönre népirtás (genocídium) miatt. A Srebrenicán történtek miatt a bűnrészesekre, elkövetőkre több mint 700 év börtönt mondtak ki.

 Népirtás-e, vagy sem?

A szerb államfő és politikai elvtársai, követői kitartóan tagadják a népirtás tényét. Kérdezzünk erről egy szakértőt, egy jogászt:

„A népirtás jelentését Szerbia büntető törvénykönyvének 370. szakasza alatt találjuk. Itt ez áll: Aki olyan szándékkal rendeli el több gyilkosság, súlyos testi sértés vagy egy csoport tagjainak fizikai vagy mentális egészsége megkárosítását, vagy helyezi a csoportot olyan életfeltételek közé, amelyek annak teljes vagy részleges kiirtását eredményei azzal a céllal, hogy azt a nemzeti, etnikai, vallási vagy faji csoportot részben vagy teljes egészében megsemmisítse, felelni fog…

A Nemzetközi Bíróság 2007. február 26-i döntése kimondja, hogy Srebrenicán egy területileg korlátozott népirtás történt. Az Európai Parlament 2009. január 15-i határozata szintén a népirtás szót használja.”

A szakértő, akit idéztünk, nem más, mint dr. Pásztor Bálint, az idézet pedig a szerbiai parlamentben 2010. március 30-án elmondott beszédéből származik.

Ezt megelőzően a politikus a Magyar Szónak a témával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Nem kétséges, hogy Srebrenicán népirtást követtek el, ezt mondja ki a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság ítélete is. Olyan szöveget biztosan nem támogatnánk, amely akár a legburkoltabb módon is megpróbálná relativizálni a 15 évvel ezelőtt elkövetett népirtás jelentőségét.”

Mindez csak azért áll itt, mert mint azt az olvasók is tudják, a téma az idén ismét aktuálissá vált, mégpedig az ENSZ Közgyűlése előtt, ahol szintén egy, a népirtásról szóló határozat szerepelt. Magyarország nem támogatta ezt a szöveget, ezt követően pedig Kovács Elvira a VMSZ politikusa, a szerb parlament egyik alelnöke Magyar Józseffel, Magyarország szerbiai nagykövetével folytatott megbeszélésén köszönetet mondott a magyar nagykövetnek, amiért Magyarország egyetlen európai országként az ENSZ Közgyűlésen a Srebrenicával kapcsolatos határozat ellen szavazott.

„Szerbia polgárait meghatotta Magyarország lépése, amely megmutatta, hogy a Szerb Köztársaság igaz és őszinte barátja” – mondta Kovács a szerb parlament sajtószolgálatának közleménye szerint.

 Hét fontos kérdés a VMSZ elnökéhez

A Vajdasági Magyar Szövetség lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy stratégiai partnerségben kormányozza Szerbiát a Szerb Haladó Párttal közösen. Kovács Elvira megnyilvánulása okán pedig felmerül a kérdés, mit is gondol a VMSZ a közelmúlt történéseiről.

Éppen ezért, a vajdasági magyarokat joggal érdekli, hogy mi a VMSZ álláspontja néhány, az ország geostratégiai helyzete és európai integrációja szempontjából is fontos kérdésekről, amelyek nem mellékesen civilizációs és világnézeti értékekre is vonatkoznak.

  1. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete értelmében a boszniai szerbek hadseregének egyes alakulatai népirtást követtek el Srebrenica területén 1995 júliusában. A 8372 bosnyák nemzetiségű polgár meggyilkolásáért több mint 50 személyt ítéltek nagyjából 700 év börtönre, köztük Radovan Karadžićot és Ratko Mladićot.

Mi a VMSZ álláspontja a Srebrenicán és környékén elkövetett vérengzéssel kapcsolatban?

  1. A VMSZ szerint terheli-e legalább erkölcsi felelősség Aleksandar Vučićot, amiért 1995. július 20-án, amikor már egy hete zajlott az embervadászat Srebrenica környékén, a szerb parlament szószékéről azt mondta: „Minden meggyilkolt szerbért 100 muzulmánt fogunk megölni”?
  2. Koszovó függetlenségét az EU tagállamainak többsége, köztük Magyarország is elismerte. Szerbia nem ismeri el, a szerb kormány „úgynevezett Koszovóról” beszél.

A VMSZ elismeri-e Koszovó függetlenségét?

  1. Ha Szerbia EU tagságának feltétele Koszovó függetlenségének elismerése, a VMSZ milyen álláspontra helyezkedik?
  2. Az utóbbi időszakban a kormány részéről folyamatosan jelzik, hogy visszaállítanák a sorkatonai kötelezettséget. A VMSZ korábban ellenezte ezt a megoldást. Jelenleg mi a párt álláspontja erről?
  3. A vajdasági magyar fiatalok közül nagyon sokan vesztették életüket a ’90-es években a különböző frontvonalakon. Erről tájékozódni lehet Siflis Zoltán Örvényben című filmjéből is. Amennyiben újból bevezetik a sorkatonaságot, hogyan védi meg a VMSZ a magyar kiskatonákat egy esetleges regionális konfliktusban való részvételtől?
  4. Hajlandó lenne-e a VMSZ egy olyan emléknap bevezetését és emlékhely létrehozását kezdeményezni, amely a délszláv háborúban a frontokra kényszerített és ott életüket vesztett magyar sorkatonáknak és tartalékos katonáknak állítana emléket?

BAJTAI Kornél