Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a múlt szerdán (június 15-én) bejelentette, hogy a nyugdíjakat kétszer, októberben vagy novemberben és januárban emelik. A kiigazítás 18–20 százalék között lesz. Ha októberben életbe lép a módosítás, az emelés 18,2 százalék, ha pedig novemberben, 19,1 százalék lesz. Nem egyszeri juttatásról van szó, hanem emelésről, amely összesítve nem lesz kisebb 17–18 százaléknál.

A nyugdíjasok legkésőbb január 1-től 18,2 százalékkal kapnak többet, ha az IMF ezt teljes mértékben jóváhagyja – mondta Vučić, aki szerint ennek nincs akadálya, hiszen a nyugdíjkiadásokat sikerült a GDP 9,1–9,2 százalékára csökkenteni. A múlt hét második felében megkezdődtek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Az államvezetés elkészítette a számításokat, és biztosította a pénzt az államháztartás stabilitásának veszélyeztetése nélkül. Aleksandar Vučić arról nem beszélt, hogy milyen változás várható a nyugdíjak indexálásában.

Mint ismeretes, a Költségvetési Tanács többször bírálta a végrehajtó hatalom túlzott befolyását a nyugdíjrendszerben. Ellenezte a nyugdíjak átmeneti csökkentésének indokolatlan meghosszabbítását, mert 2018 elején adottak voltak a feltételek a megszüntetésére. A kormány 2018 végén, csaknem egyéves csúszással függesztette fel az ideiglenes intézkedést. Ekkor azonban új hibát követett el, amit a fiskális tanács is bírált: szükségtelenül eltörölte a nyugdíjak objektív paramétereken alapuló automatikus indexálásának (emelésének) mechanizmusát. A törvényes megoldás előirányozta, hogy a kormány a költségvetés lehetőségeinek megfelelően döntsön a nyugdíjemelés nagyságáról. Ez túlzott mérlegelési jogkört biztosított számára, amely más európai országokban nem jellemző. Két évvel ezelőtt a kabinet felhagyott a szokatlan, ad hoc gyakorlattal, és a nyugdíjakat a „svájci képlet” (az emelkedő fogyasztói árak és az átlagbérek kombinációja) szerint indexálja.

Siniša Mali pénzügyminiszter kifejtette: az államháztartás stabil, és az ígéretek szerint két számjegyű nyugdíj-, közszféra- és minimálbér-emelés következik az állampolgárok életszínvonalának megőrzése érdekében. „Felelős gazdaságpolitikát folytatva eljutottunk odáig, hogy a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya 9,2 százalék, és a kívánságunk egy új fiskális szabály bevezetése. Ha a nyugdíjak aránya a GDP 10 százaléka alatt van, sor kerülhet a nyugdíjak rendkívüli kiigazítására vagy rendkívüli indexálására 10 százalékig. Ha a nyugdíj a GDP 10 és 10,5 százaléka között van, az átlagfizetések növekedéséhez igazítanák, 10,5 és 11 százalék között marad a svájci képlet. A cél, hogy a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya ne haladja meg a 11 százalékot. Szeretnénk, ha a nyugdíjak követnék az átlagfizetés növekedését” – mondta Mali.

Ezzel a megközelítéssel elérik a célt, hogy 2026 végére 450 és 500 euró között legyen az átlagnyugdíj, és 1000 euró az átlagbér. A jelenlegi svájci képletről azt mondta, hogy jó megoldás, de csak stabil körülmények között, és nem az infláció emelésekor. A miniszter kiemelte: az átlagkereset növekedése továbbra is gyorsabb az inflációnál. A cél a nyugdíjasok színvonalának védelme. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia felelősségteljesen kezeli a válságot, de a polgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ez nem könnyű, és senki sem tudja megjósolni, mi fog történni a végéig.

Aleksandar Vučić államelnöknek a nyugdíjak több mint 18 százalékos emeléséről szóló nyilatkozata alkalmából közleményt adott ki a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezete. Ebből idézünk a teljesség igénye nélkül.

„A nyugdíjrendszer átalakításával, a nyugdíjasokon való megtakarítással a jelenlegi kormány 13 százalékról 9 százalékra csökkentette a járandóság GDP-hez viszonyított arányát. Ez évi 2 milliárd eurót jelent. Az ilyen megtakarítások következménye a nyomor, amelyben több mint 1,5 millió nyugdíjas él. A 25 ezer dinárnál magasabb nyugdíjak csökkentésével 2012-től mostanáig valamennyi nyugdíj reálértékének jóval nagyobb mértékű csökkenését rejtették el. Bár a nyugdíjakat nominálisan részben emelték, 2012-től 2022 elejéig legalább 40 százalékkal elmaradnak az inflációtól és a bérnövekedéstől. Le kell állítani az alap költségvetési támogatásainak csökkentését. A nyugdíjrendszer nem pénzelhető csak járulékból, az államnak kellene finanszíroznia az általa létrehozott kötelezettségeket: a legalacsonyabb garantált nyugdíjakat, a biztonsági szervek nyugdíjának egy részét, a nyugdíjasok egészségügyi ellátását és a segítségnyújtást. A nyugdíjak ár- és béremelkedéséhez igazítása nem a hatalmon lévők kegyelme, hanem az állam alkotmányos kötelezettsége. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap megnövekedett járulékbevételeinek pénze a nyugdíjasoké. Csak 2022-ben 6,9 milliárd eurós jövedéki adó és áfa után 1,1 milliárd euró felett járulnak hozzá a nyugdíjasok a költségvetéshez, a fizetések növekedésével pedig a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap bevételei is ennyivel nőnek. Hiperinfláció esetén a nyugdíjakat évente kétszer kell módosítani, előtte azonban rendkívüli korrekcióra van szükség, hogy az átlagnyugdíj az átlagkereset legalább 60 százaléka legyen. A felelős kormánynak haladéktalanul vissza kell fizetnie az aránytalanul nagy összeget a nyugdíjasoknak a legalacsonyabb nyugdíjemelés megkezdésével és a juttatás legalább 15 százalékos rendkívüli kiigazításával. Ugyanakkor a 31 000 dinár alatti nyugdíjjal rendelkezőknek nagyobb anyagi segítséget kell nyújtani” – olvasható a Katonai Nyugdíjas Személyek Szakszervezetének közleményében.

TAKÁCS Magda