„Nem vagyunk elégedettek minden ígérettel, de ez az első párbeszéd 20 év után, és ez jó előrelépés, mert az állam megértést tanúsított az érveink iránt” – nyilatkozták a három nyugdíjasszervezet képviselői a kormányfővel és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalás után.

A jelenlegi gazdasági helyzet az eddigi intézkedések ellenére elkerülhetetlenül tükröződik a nyugdíjasok életszínvonalában. Ezt szem előtt tartva a helyzet enyhítésére szolgáló lehetséges megoldások áttekintése és elemzése után a kormány arra a következtetésre jutott, hogy ismét javítani kell a nyugdíjasok életszínvonalán, mivel ez különösen érzékeny lakossági kategória. A pénzügyi források megvannak az októberi 5,5 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésre, és nem érintik a jelenlegi törvényes rendelkezések alkalmazását.

A kabinet nyugdíjtörvény-módosítási javaslatai parlamenti eljárásban vannak. Az indoklásban az olvasható, hogy az októberi rendkívüli kiigazításkor az átlagnyugdíj és az átlagkereset arányából indultak ki. 2022-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 41,9 százalék volt. Az idei év utolsó ismert (májusi) adatai szerint az átlagnyugdíj mértéke az adott havi átlagbér 43,9 százaléka volt.

Tavaly a nyugdíjkiadásokra a bruttó hazai termék (GDP) 8,8 százalékát, illetve az egyszeri segéllyel együtt a 9 százalékát költötték. A 2014-ig tartó időszakban a kiadások a GDP 12 százaléka feletti szintjén voltak, és egyértelmű, hogy a mostaninál lényegesen nagyobb mértékben terhelték az államháztartás egészét.

A 2024-es stratégia a 2025-re és 2026-ra vonatkozó előrejelzésekkel:

– A nyugdíjakat az életszínvonal megőrzése érdekében módosítják;

– Az egyik prioritás a kiadási oldal. Az új fiskális szabály gondoskodik a növeléséről és arról, hogy nem megy ki a tervezett fenntartható keretből. Az elmúlt időszak makrogazdasági teljesítménye biztosítja a nyugdíjpolitika lazítását, a nyugdíjak rendkívüli korrekcióját. Figyelembe véve a nyugdíjkiadások részvételét a GDP-ben, lehetővé tette a nyugdíjak idei januári emelését magasabb százalékban, mint amennyit a korábban érvényes szabályozás előirányzott.

A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség, a Nyugdíjasok Szakszervezete és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet képviselői a múlt héten Ana Brnabić miniszterelnökkel és Siniša Mali pénzügyminiszterrel tárgyaltak a javaslataikról és követeléseikről, többek között arról, hogy októberben 5,5 százalékról 10-re emeljék a rendkívüli kiigazítást. Azt a választ kapták, hogy egyelőre nem reális a kérésük, de megígérték nekik, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nyugdíjak már ne csökkenjenek az átlagkereset 50 százaléka alá. (Jelenleg az átlagnyugdíj az átlagbér 42,19 százaléka).

A pénzügyminiszter emlékeztetett az elmúlt időszak nyugdíjemeléseire, és rámutatott arra, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a nyugdíjak, mint a bérek, és szerinte a „svájci formula plusz” meghozta a várt eredményt. „A nyugdíjak rendkívüli indexálásával megvalósul a kívánt cél, hogy az átlagnyugdíj ne legyen az átlagkereset 50 százaléka alatt. Afelé haladunk, hogy 2025 végére az átlagos nyugdíj 450 euró legyen” – mondta Mali. Hozzátette: a legidősebbekről való gondoskodás egyebek mellett a nyugdíjaskártya bevezetésével folytatódik, amelyet október 1-től hivatalosan is népszerűsítenek.

Dr. Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke, parlamenti képviselő számítása szerint, ha 2025-re az átlagkereset 1000 euró körül, az átlagnyugdíj pedig 450 lesz, az átlagnyugdíj nem éri el az átlagbér 50 százalékát. A három nyugdíjas szervezet ezért javasolta az októberi 10, 2024-ben és 2025-ben pedig a 19 százalékos halmozott emelést. Javaslatuk elfogadásával és alkalmazásával az átlagnyugdíj 2025-ben az átlagkereset 50 százalékára emelkedne. (Jelenleg az átlagnyugdíj 37 800 dinár, az átlagfizetés pedig 85 000 dinár.)

Javasolták a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek a Szociális és Gazdasági Tanáccsal egyenértékű nemzeti tanács megalakítását is, amely időben bemutatná az államnak, hogy mit kell tenni vagy változtatni, javítani. Elfogadták a kezdeményezést.

Amiben egyetértettek a tárgyalófelek:

Emelni kell a szociális színvonalra fordított kiadásokat, amivel nőne azoknak a szociálisan hátrányos helyzetűeknek a száma, akik ingyenesen járhatnak fürdőbe. Idén 88 ezer kérvény érkezett, és mindössze 15 ezer nyugdíjas részesült 10 napos ingyenes gyógyüdülésben.

A parlamenti eljárásban levő nyugdíjtörvény módosításával a nyugdíjjárulék-bevétel 0,10 százalékát 0,15 százalékra (698 millióról kb. egymilliárd dinárra) emelik a nyugdíjasok szociális életszínvonalára költött pénzt.

Azon kulcskérdés mellett, hogy a nyugdíjak ne csökkenjenek az átlagkereset 50 százaléka alá, szóba került az is, hogy töröljék el a korengedményes nyugdíjba vonulás büntetését mindazok számára, akik elérik 65. életévüket. A kormányfő megígérte, hogy a következő találkozóra részletes kimutatást készítenek, és ennek alapján tárgyalnak róla.

Szó volt arról is, hogy a kormány nagy valószínűséggel kamatfizetéssel segíti majd azokat a nyugdíjasokat, akiknek van vagy hitelt kell felvenniük tűzifára vagy valamilyen háztartási cikkre. Egyelőre nincs döntés.

Amit a kabinetvezető elutasított:

A háromtagú delegáció kérte, hogy a 2014-től 2018-ig visszatartott ellátmány tíz százalékát fizessék vissza a nyugdíjasoknak, ami összesen mintegy 840 millió eurót tesz ki. A kormányfő szerint a strasbourgi ítéletre való tekintettel nincs törvényi kötelezettségük visszaadni a nyugdíjcsökkentéssel felvett összeget, de a gazdaság sikerétől függően emelni fogják a nyugdíjakat…

TAKÁCS Magda