Beteg(es) hatalomgyakorlók

Rájöttem, kénytelen vagyok néhány szerbiai alaptörvényből és más jelenleg érvényes dokumentumból idézni, hogy mindenki számára világos és érthetőek legyenek a jelenleg nálunk érvényesített rendelkezések. A mai írásban elégedjünk meg csak a Szerbia Alkotmányából kiemelt részletekkel1.:

A köztársasági elnök

A köztársasági elnök jogállása

szakasz

A köztársasági elnök kifejezi a Szerb Köztársaság állami egységét.

Hatásköre

szakasz

Képviseli a Szerb Köztársaságot az országban és külföldön;

rendelettel kihirdeti a törvényeket, az Alkotmánnyal összhangban;

a Nemzetgyűlésnek javaslatot tesz a kormányfőjelölt személyére, miután meghallgatta a megválasztott választási listák képviselőinek véleményét;

a Nemzetgyűlésnek javaslatot tesz a tisztségviselők személyére, az Alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban;

rendelettel tisztségbe helyezi és visszavonja a Szerb Köztársaság részére a kormány által javasolt nagyköveteket;

átveszi a külföldi diplomáciai képviselők megbízó és visszavonási leveleit;

kegyelemben részesít, és kitüntetéseket ítél oda;

az Alkotmányban meghatározott egyéb feladatokat is ellát.

A köztársasági elnök a törvénnyel összhangban a katonaság főparancsnoka, kinevezi, előlépteti és tisztségükből felmenti a Szerb Katonaság tisztjeit.

(szükségtelen kihagyva)

Felmentés

szakasz

A köztársasági elnököt az Alkotmány megszegéséért a Nemzetgyűlés határozatával, a népképviselők legalább kétharmadának szavazatával mentik fel tisztségéből.

A felmentési eljárást a Nemzetgyűlés kezdeményezheti a népképviselők legalább egyharmadának indítványára.

A felmentési eljárás megindítását követő 45 napos határidőn belül az Alkotmánybíróság köteles határozni az Alkotmány megszegésének fennforgásáról.

(szükségtelen kihagyva)

ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS TÖRVÉNYESSÉG

(szükségtelen kihagyva)

Rendkívüli állapot

szakasz

(részlet, mert a többi a témával nem kapcsolatos, szükségtelen)

Ha a Nemzetgyűlésnek nincs lehetősége összeülni, a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló határozatot a köztársasági elnök, a Nemzetgyűlés elnöke és a kormány elnöke együttesen hozza meg a Nemzetgyűlésre is érvényes feltételek mellett.

Ha a Nemzetgyűlésnek nincs lehetősége összeülni, a kormány rendeletet hozhat az emberi és kisebbségi jogoktól eltérő intézkedések foganatosításáról a köztársasági elnök ellenjegyzésével.

Az idézetekből arra lehet következtetni, hogy Szerbia önmagát félelnöki/félprezidentális (parlamentáris) köztársaságnak/államnak2. határozta meg, ahol az államfő (papíron) nagyon kevés felhatalmazással rendelkezik (lásd: alkotmány, 112. szakasz), de még a rendkívüli állapot kihirdetését is csak a Nemzetgyűlés elnökével és a miniszterelnökkel együtt végezheti, míg annak tartama alatt egyedül ellenjegyzést (jóváhagyást) végezhet. Meglehet, hogy ennek ellentételezése miatt még az alkotmány sem mondja ki, hogy az államelnöknek nem kell felfüggesztenie párttagságát a hivatala betöltésének ideje alatt (ami pedig „normáliséknál” alapkövetelmény).

Csakhogy az eddigi gyakorlat egészen másképpen fest. Szinte a kinevezése óta, de különösen a választások kiírását, valamint a koronavírus okozta pandémia beigazolását követően szándékos alkotmánysértés jellemzi minden megnyilvánulását. Azért merészelem leírni, hogy szándékosan, mert nem hiszem, hogy maga a tisztségen levő személy, illetve a munkatársai, tanácsadói stb. nem ismerik Szerbia Alkotmányát. Igen ám, de emiatt – egyre szembeötlőbb – lassan mindenki számára egyértelművé válik, hogy az ország legmagasabb tisztségét betöltő személyre ráillik a következő megállapítássorozat:

A kórosan nárcisztikus egyén általában nem kiemelkedő (átlagos vagy átlagon aluli) képességű, de karizmatikus, sármos, szeret mindent kontrollálni, minden tevékenységben, még a beszélgetésben is a középpontban lenni, élvezi és nagyon igényli a figyelmet, szinte kényszeresen hazudozik, rendkívül irigy, nagyon könnyen megsértődik, hihetetlenül rosszul bírja a kritikát. Saját tetteinek mindig óriási jelentőséget tulajdonít, azt állítja, hogy a közössége eredményei csakis az ő érdeme, másokat mélyen lenéz, megvet, a legkisebb sérelem hatására is könnyen robban, gyakran sajnáltatja magát, közel áll hozzá az áldozat szerepe, saját hibái nem léteznek, mindig, minden helyzetben valaki vagy valami más a hibás. Az ilyen ember mindig zseniális mások megalázásában, különösen szóban, kiváltképpen, ha vélt vagy valós sérelmet szenved el. A sérelmekre azért ennyire érzékeny, mert csak látszólag erős, illetve elégedett önmagával, csak a felszínes kirakat szerint van telis-tele önbizalommal, illúzió, hogy az énképe makulátlan. A valóság (erre később jönnek rá azok, akik jobban megismerik – kivéve azokat, akik őt feltétel nélkül követik és istenítik), hogy belülről nagyon bizonytalan, gyenge, azaz minden értelemben véve végtelenül törékeny.3.

Ami pedig a legborzasztóbb, Szerbiában (Vajdaságban, a vajdasági magyar politikum tagjai kötött) egyre több szereplőre ráillenek az itt idézett mondatok. Kezdetben nem értettem (meglehet, nem akartam érteni), miért volt és van egyre több társadalomtudós és pszichológus olyan véleményen, hogy közszereplőnek csakis előzetes orvosi vizsgálat alapján kellene bárkit jelölni, majd megválasztani Most már én is felsorakozom közéjük (pedig tudós nem voltam soha), csak én pontosítva állítom: minden közszereplőnek elmeorvosi bizonyítvánnyal kellene rendelkeznie! A gyakorlatban a különféle tesztlapokkal való felmérésekkel4. ki lehet mutatni a kóros nárcizmust, de az emberi genom megismerésével egyre biztosabb, hogy a legtöbb pszichikai betegségnek (köztük a kóros nárcizmusnak meg az azzal gyakran együtt fellépő machiavellizmusnak) genetikai alapja is van5., így az emberi techológia villámgyors fejődésének köszönhetően bátran megjósolhatjuk, belátható időn belül ki lehet szűrni a beteges hajlamú emberi egyedeket. Ezek után már csak társadalmi konszenzusnak kell kialakulni a – szerintem – beteg emberek hatalomra jutásának meggátlásában.

BALLA Lajos