A kukorica ára a magasba szökött az elmúlt hetekben. Minek köszönhető ez? Elégedettek lehetnek a gazdák a magas felvásárlói árral, vagy sem? Idén milyen termésre számíthatunk? Ezekre kerestük a válaszokat szakértőnkkel, Sándor Józseffel, a felsőhegyi Napredak szövetkezet igazgatójával. 

A Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselői május 27-én sajtótájékoztatót tartottak a köztársasági elnöki palota előtt, amelyen egyebek mellett azt is állították, hogy az elmúlt évek során a falvakat és a mezőgazdaságot tönkretették, a felelősök pedig erről hallgattak.

Dejan Bulatović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke kijelentette, hogy a termelőket óriási mértékben megkárosították. Elmondta, hogy a kukorica ára a terméktőzsdén a betakarítás idején 2019-ben 14–15 dinár volt kilogrammonként, 2020-ban pedig 15–16 dinár kilogrammonként.

Miért engedélyezett a termelők kizsákmányolása?

– Pillanatnyilag Szerbiában a kukorica hivatalos ára 26 dinár, helyenként akár 36 dinárt is adnak érte. A termelő viszont eladta a kukoricáját az őszi betakarítás alkalmával mindössze 15 dináros áron. Feltesszük a kérdést, hogy miért nincs garantált ára a terményeknek, miért engedik meg a termelők kizsákmányolását – kérdezte Bulatović.

Szerinte egyértelmű, hogy minden mögött az „importlobbi” és tőzsdei kereskedők állnak, míg a gazdák kereset nélkül maradnak. Hangsúlyozta, hogy az „egyetlen ember”, aki a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre válaszol, az Aleksandar Vučić, nem pedig a mezőgazdasági miniszter vagy a miniszterelnök. Bulatović ezután egy cső kukoricát hagyott Aleksandar Vučić szerb elnöknek a hivatalában.

Sándor József, a felsőhegyi Napredak szövetkezet igazgatója azt állítja, hogy amit a Szabadság és Igazságosság pártjának képviselői állítanak, csak részben igaz.

– Tudom, hogy amikor a termelők úgy érzik, baj van, akkor farkast kiáltanak, és általában az államot, a minisztériumot meg a kormányt szidják. De ennek az ideje már sajnos lejárt. Mégpedig akkor, amikor ez az ország szétesett, valamint amikor a piacgazdaság irányába fordult a régi szocialista rendszer helyett. Az igazság valószínűleg középúton kereshető – értékelte az elmondottakat Sándor József. Hozzátette, az nem új keletű dolog, hogy aratáskor jóval olcsóbb a kukorica ára, mint a következő év tavaszán – mindezt harmincéves tapasztalata alapján mondhatja.

– Való igaz, hogy az aratáskor vagy amikor a kukoricát betakarították, az árak jóval alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt pár hónapban. Még mindig viszonylag magas árakról beszélhetünk, függetlenül attól, hogy az elmúlt 1-2 héten bizonyos csökkenés tapasztalható. De minden évben – én harminc éve dolgozom a szövetkezetben, és tudom –, a tavasz kezdetekor az árak kezdenek emelkedni. Ez így volt akkor is, amikor még nem arató-cséplő géppel szedték lemorzsolva a kukoricát, és adták el mindjárt, hanem górézták. A szezonban akkor is alacsonyabbak voltak az árak, mint tavasszal. Ez így megy már harminc éve, és így van ez idén is. Az a 15–16 dináros fölvásárlási ár, amit a Szabadság és Igazságosság Pártjából emlegetnek, szituációfüggő. Például itt, nálunk is akadtak olyan cégek, amelyek 15 dinárért vásároltak, de olyanok is, köztük mi, akik 17–18 dinárért vásároltak mindjárt a szezonban. Ez attól függött, hogy kinek vásároltunk, kinek dolgoztunk. Tehát érdek- és felvásárlófüggő volt ez a szituáció – állítja Sándor József.

Gazdasági válság a láthatáron? 

A Napredak igazgatója hozzáteszi, az idei áremelkedésre más tényezők is kihatottak, olyanok is, amelyek eddig nem voltak jellemzőek.

– A különbség az elmúlt évekhez viszonyítva az, hogy aránylag gyorsan és nagy ütemben emelkedtek az árak, és nem volt megállás. Minden ára megugrott és elmozdult, a kukoricáé, a búzáé, a napraforgóé és a szójáé is. Az idén több olyan tényező is közrejátszott, amely az előző években nem volt jellemző. Egyrészt megnőtt a külföldi érdeklődés, vagyis a kereslet a gabona (búza, kukorica, napraforgó) iránt. Azt gondolom, lehet, hogy a pénzügyi alapok tudnak valamit, amit mi, termelők nem, ezért nagy mennyiségű felvásárlást hajtottak végre. Ennek két magyarázata lehet: az egyik a koronavírus-járvány okozta káosz és kilátástalanság. Nem tudják, hogy mi fog történni, és inkább bespájzolnak. A rosszabb variáció viszont az, hogyha ezek a nagy pénzügyi alapok tudnak olyan várható világgazdasági válságról, amely esetleg a közeljövőben megtörténik, és nem sajnálták a pénzüket befektetni. Tehát azok, akiknek volt pénzük és vásároltak, azok nem a szerbiai vagy a magyarországi felvásárlók voltak, hanem külföldi pénzügyi alapok. Nemcsak Szerbiára jellemző, hogy hatalmas ugrás történt az árakban, hanem egész Közép-Európára. Ebben természetesen az is közrejátszik, hogy bizonyos mennyiségű terménykiesés volt az előző évben, főleg a búzánál. De az is benne van, hogy a kukoricamag termelése sem úgy sikerült, ahogy kellett volna, nem volt elegendő vetőmag az idei évre, és bizonytalan volt a vetési terv. Sok olyan tényező játszott közre, amely azt eredményezte, hogy viszonylag rövid idő alatt nagyon magasra emelkedtek az árak.

Mennyi a kukorica reális ára? 

A járvány miatt már a 2020-as év végén megugrott a kukorica, a búza, a napraforgó felvásárlási ára. Mekkora a kukorica reális ára, amivel a gazdák elégedettek lennének? – erre kerestük a választ.

– Mennyi a magas ár? Amikor minden normálisan működött, három vagy hat éve, vagy akár 2021-ben, amikor nagyon nagy szárazság volt, és kevés kukorica termett, akkor 23 dinár volt a kukorica piaci ára. Az előző években is, amikor sem szárazság, sem hiány nem volt, a tavasz kezdetekor a kukorica ára mindig 21–22 dinár körül mozgott. Egyfelől ez lehet az ok, másfelől megváltoztak a termelők körülményei is. Egyre nagyobb földterületeket művelnek meg, egyre erősebbek, saját raktárakkal rendelkeznek. Emellett hatalmas felvásárló cégek jelentek meg, óriási tárolókapacitásokat építettek ki a vidékünkön is, ahová a termelő raktározhatja a gabonáját, kukoricáját, napraforgóját. Gyakorlatilag minden nagyobb felvásárló és feldolgozó él ezzel a lehetőséggel. Aki így tesz, nem kényszerül eladni 15 vagy 17 dinárért a kukoricát, hanem amikor a körülmények a legjobban megfelelnek, akkor piacra tudja dobni a gabonáját. Persze, a tárolás költséges, ezt át kell gondolni. De az idén is nagyon sokan raktározták a kukoricát, és amikor 21–22 dinárt ajánlottak, akkor dobták piacra. Persze nem gondoltak arra, hogy két hét alatt eléri a 26–28 dináros árat is. Az a termelő, aki odaadta 22 dinárért a termését, az most azt siratja, hogy nem 28-ért adta oda, az pedig, aki 17-ért, az meg azt siratja, hogy nem adta 22-ért vagy éppen 28-ért. Nagyon összetett ez a kérdés.

A kicsik tönkremennek, a nagyok tovább erősödnek

Jelenleg a kukorica ára kezd visszaesni, de még nem tudni, hol és mikor áll meg. Mindez összetett kérdés, nem tudni, hogy a piaci kereslet mit fog diktálni a következő hetekben, hónapokban.

 

– Jelen pillanatban kicsit mérséklődött a kukorica ára. Viszont olyan magas, 36 dináros árat, amit a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselői említettek, nem ért el a gabona. Én ilyenről nem halottam, nem tudok. Mi is nagyon sok kukoricát felvásároltunk nagyban, folyamatosan vásároljuk ma is. Ma, június elsején a kukorica ára a termelők számára 25,5 dinár, a nagybani piacon erre még rájön egy 10 százalékos áfa, az azt jelenti, hogy 27–28 dinár a kukorica a vásárlónak leszállítva.

A Napredak igazgatója viszont azt az állítást, miszerint a mezőgazdasági termelőkkel nem törődik eleget az állam, nem vonja kétségbe. Mindez meglátszik a termelőknek ígért különböző juttatások összegén és a kifizetések elhúzódásán.

– Egyezek azzal az állítással, hogy az állam nem törődik a mezőgazdasággal és a termelőkkel. Hosszú évek óta átalakulóban a mezőgazdaság, egyre kevésbé foglalkoznak azzal, nem fizetik a tejprémiumot időben, a különböző juttatások terén is néhány éves késések jelentkeztek. Ez mind igaz. Szemmel láthatóan a kistermelők tönkremennek, a nagyok pedig erősödnek. Kinek van ebben a csatában igaza, igazából nem tudom – mondja Sándor József. Hozzáteszi, véleménye szerint, ha a termelők 22–23 dinárt kapnának a kukoricáért, azzal mind elégedettek lennének.

A varjak, a bogarak mindent megesznek

Idén lassan érkezett meg a tavasz és a nyár is, mindez hátráltatta a mezőgazdasági munkálatokat.

– Minden késik. Az időjárás megviccelte a termelőket. Hideg volt a föld, így csak későn került sor a vetésre. Sajnos még mindig vetnek a termelők. Adott, hogy hány fokos talajba kerülhet a kukorica, a napraforgó. A talaj későn melegedett fel, nagy késéssel indul minden, majd a többnapos esős idő szakította meg a munkálatokat, így késésben vannak a vetéssel a termelők. Viszont ami a földben van, az aránylag jól néz ki – állítja Sándor József.

Nem tett jót a tél végi és kora tavaszi időjárás a mezőgazdasági munkáknak, ráadásul a kártevők is pusztítják a vetést.

– Új problémával szembesült a termelők többsége, mégpedig azzal, hogy a madarak, bogarak, a kártevők sokkal intenzívebben dolgoznak, mint az elmúlt években. Hatalmasak a károk, nagy területeken kell újravetni a magot. Ennek az oka, hogy az elmúlt években folyamatosan, egymás után tiltják be hazánkban is a bizonyos csávázó szerek használatát, amelyek károsak a környezetre, madarakra, vadállatokra. Ekkora méretű problémával, visszatekintve az elmúlt harminc évre, nem találkoztam. A varjak, a bogarak mindent megesznek. Emellett nem ritka, hogy a mag megrohadt, mert későn került a földbe. Az őszi gabonák – az árpa, a búza – a nedves, 20–21 fokos hőmérséklet miatt intenzív támadásnak vannak kitéve a különféle betegségekkel szemben. Nagyon kell védeni mindkét növényt, és már a második permetezés folyik. Amely növény kibújt, aránylag jó néz ki, és lehet, hogy szerencsénk lesz a visszafogottabb tavasszal, és a búza és az árpa is szépen be tud majd érni. Azzal számolok, hogy 1-2 héttel tolódik az idei aratás kezdete – értékeli a Napredak szövetkezet igazgatója.

VÍGI ZSOLDOS Zsaklina