Egy kis uborkaszezoni rágódnivaló

Úgy tűnik, nagyon komolyan gondolja a VMSZ elnöke, hogy nem feledkezik meg a múltjáról, hiszen egyik nap Pirityiné Szabó Judittal közösen meglátogattak a felújítás alatt álló törökkanizsai gimnáziumot, valamint a katolikus templomot. A másnap sem telt el események nélkül, mert kiderült, a Magyar Nemzeti Tanáccsal tovább szeretnék fejleszteni a kapcsolataikat azok az észak-macedóniai magyarok, akik küldöttségét első lépésként a szabadkai Vegyészeti-technológiai Iskola mellett a törökkanizsai Dositej Obradović Gimnáziumba és Szakiskolába is elvezették, amely városkában fogadta őket Törökkanizsa község képviselő-testületének elnöke, utána pedig látogatást tettek Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalában, a következő nap pedig már Óbecsén volt jelenésük. Mivel kétlem, hogy az MNT elnöke mindezt önállóan cselekedte, még az is feltételezem, „a főnök utasítása volt ez (is)”, mert be kell bizonyítani, nem felejtette el, honnan származik.

Miért is juthattam ilyen következtetésre? Nem tagadom, éberen figyelem a számomra nem éppen kedves közszereplők szereplését is a közösségi platformokon, ezért a VMSZ elnökének utolsó pár nap alatt „elkövetett” bejegyzéseiből készítettem egy csokrot:

A Törökkanizsa községben élő polgárok gondjai személyesen is érzékenyen érintenek, hisz én is ebből a községből származom.

Se a majdányiakat, se a rábéiakat, se másokat nem hagytam cserben, nem feledkeztem meg róluk, és ez soha nem is fordulhat elő.

Elsősorban a törökkanizsai községben uralkodó tarthatatlan, megdöbbenést és végső elkeseredést okkal kiváltó migránshelyzetről tájékoztattam (Ana Brnabićot). Nem először beszéltünk erről, számos parlamenti felszólalás is volt ezzel a témával kapcsolatban.

Tartós és megnyugtató, elfogadható megoldást kértem a miniszterelnök asszonytól, hogy az úgynevezett šidi forgatókönyv kerüljön alkalmazásra, aminek eredményeként eltűntek a migránsok arról a területről. A megoldás, ha azok, akik szervezik a migrációs útvonalakat, kiveszik a GPS-koordinátákból Törökkanizsa községet. Ígéretet kaptam. Reménykedek a gyors és pozitív változásban. Követni fogom az állapotok alakulását, szívósan, kitartóan szorgalmazva a körülmények normalizálását.

Lássuk a tényeket, mégpedig először is azt, hogy az elnök úr szülőfalujának (Magyarmajdánynak – habár a törökkanizsai kórházban született Szent István napján 1956-ban) lakossága hogyan is változott az elmúlt több mint egy évszázad alatt.

Magyarmajdány lakosai számának alakulása
Összeírás éve
Év	1910	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011	2021*
Lakosok száma	758	747	824	717	624	451	387	292	210	150
Változás A (%)	100,00	98,55	108,71	94,59	82,32	59,50	51,06	38,52	27,70	19,79
Változás B (%)	–	–	100	87,01	75,73	54,73	46,97	35,44	25,49	18,20

* A szokásos népszámlálást elhalasztották – már megint –, így a 2021-es adatot semmilyen konkrétum nem támasztja alá. Én több majdányi vagy onnan elszármazott ismerősömet kérdeztem meg, közöttük volt olyan, aki azt mondta, ott már 100 ember sem él, más szerint valamivel kevesebb mint 150, de egy harmadik azt állította, 120 és 200 között lehet az ott lakók száma. Ezek átlagolásával írtam 150-et, habár pontosabb lett volna, ha a 100–180-at jegyzem.

A fenti adatok igencsak beszédesek. Láthatjuk, pont az elnök úr születése körül következett be a magyarmajdányi lakosság első, robbanásszerű csökkenése, azaz nemcsak az ő családja, hanem rajtuk kívül még legalább száz ember fogott a kezébe vándorbotot, majd – főleg Szabadkára – távozott. Mindezt akár az önéletrajzából is kikövetkeztethetjük, hiszen az általános iskolai és a gimnáziumi végzettségét is Szabadkán szerezte. A másik, szintén óriási lakosságszám-csökkenés a második évezred elejétől napjainkig tart, csakhogy nem hiszem, hogy a törökkanizsai gimnázium és templom felújítása segíteni fog a faluból való eltávozás megállításában, de még csak lecsökkentésében sem.

Hiába kutattam a šidi forgatókönyv után, még a rezsimhű sajtóban sem leltem rá, ezért arra mertem következtetni, ha létezett egyáltalán, ez egy olyan titkos rendőri-katonai akció lehetett, amiről csak a kiválasztottak (köztük a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke) tudhattak, ezért az arra való hivatkozás számomra semmi más, mint az illető öntömjénezése. Fel lehetne vetni a kérdést: Összehasonlíthatók-e a šidi és a magyarmajdányi történések? Vajon Šiden is minden második ház üres, mint Magyarmajdánon? Vajon az észak-bánsági faluba is csak Belgrádból jönnek a menekültek? De akkor mi van azokkal, akik Románia (zöld)határának átlépésével érkeznek a településre?

Mivel a VMSZ elnöke is közszereplő, így normális országban nem lehet titok az életrajza. Kettőt meg is vizsgáltam, azonban egyikben sem találtam egy szót sem az 1992-őt megelőző időszakban végzett politikai tevékenységéről. Másra azonban (pl. a VMSZ hivatalos honlapján) ráleltem:

1994 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, 2007 óta annak elnöke.1.

A másikon (a Vajdasági Képviselőház hivatalos honlapja) már ez áll:

Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, annak 1995. évi alapításától, 2007-től pedig a párt elnöke.2.

Nem kommentálom a VMSZ alapításának idejét, helyette saját emlékeimhez fordulok, mert az 1996-os szövetségi választásokat megelőző jelölőgyűlések egyikén (pontosan nem tudom, ez mikor volt, 1995 végén vagy 1996 tavaszán) Kasza József a következőkkel indokolta Pásztor István jelölését:

Ő nem tagja a VMSZ-nek, csak szimpatizánsa, hiszen a munkája miatt nem tagosodhatott be.

Úgy tudom, az illető sikeres kumroveci küldetését követően 1988-tól a szabadkai Közgazdasági Kar Informatikai Intézetének volt az igazgatója, a kérdés csak az, hogyan maradhatott ezen a tisztségen 1995 végéig. Mindenki tudja, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség 1990-es megszűnésével a felelős posztokat betöltők közül megszabadultak mindenkitől, aki nem vált az utódpártok egyikének tagjává, azaz nem lett SZÖSZÖPÖ-s (Milošević pártja) vagy JEB-es (Milošević feleségének pártja). Bizonyítani nem tudom, hiszen 2000. október 6-át követően minden szerbiai községben (így Szabadkán is) napokig tartott az iratok megsemmisítése az ottani „komitétokban”.

Kérek mindenkit, az idézett Pásztor-posztok, de különösen a második értékelésekor vegyék figyelembe az itt leírtakat is!

________________________

BALLA Lajos