A legilletékesebbek még nem nyilatkoztak a szociális nyugdíj bevezetéséről

A szociális nyugdíj bevezetése az utóbbi hetekben egyre felkapottabb téma a sajtóban. (2006-ban is az volt, mégsem lett belőle semmi!) Ezúttal Milan Krkobabić, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (PUPS) elnöke és falufejlesztési miniszter jelentette be, hogy hamarosan kidolgozzák és a kormány elő terjesztik a törvényjavaslatukat. Egyelőre itt tartunk.

A szociális nyugdíj a világ egyes részein már régóta létező rendszer. Mintegy 100 ország különít el pénzt a költségvetésből az idősek számára. Többek között ez a helyzet Németországban, Hollandiában és más fejlett országokban. A régióban Észak-Macedóniában működik a szociális nyugdíjrendszer. A munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium honlapja szerint a szociális reformok végrehajtása óta több mint 2000 ember szerzett jogot ilyen nyugdíjra, amely havi 100 euróig terjed. A déli tartomány állampolgárai szintén élvezik a szociális nyugdíjhoz való jogot, Koszovóban a 65 év felettiek havonta mintegy száz eurót kapnak. Az ideiglenes koszovói intézmények 2000 után vezették be a szociális nyugdíjat, a polgároknak teljesíteniük kell azt a feltételt, hogy rendelkeznek bizonyítvánnyal egy koszovói ingatlan tulajdonjogáról.

A közgazdászok azon a véleményen vannak, hogy Szerbiának is van rá pénz, a költségvetés kibírja, hiszen növekszik a GDP.

Mit old(ana) meg a szociális nyugdíj?

Minimálisan megoldaná az idős lakosság problémáját, tekintettel arra, hogy Szerbiában az árak naponta emelkednek. Ha száz euró az egyetlen jövedelem az idősek számára, a minimális fogyasztói kosárhoz képest, amely idén márciusban 38 446 dinár volt, akkor szinte lehetetlen megteremteni az alapvető életkörülményeket.

A legfrissebb adatok szerint több mint 200 ezer olyan 65 évnél idősebb él, aki nem jogosult nyugdíjra, mert vagy nem dolgozott, vagy nem fizetett járulékot.

2014-ben Gordana Matković (a Đinđić-kormány szociális és munkaügyi minisztere) és Katarina Stanić tanulmányt jelentetett meg a társadalmi befogadásról és a szegénység csökkentéséről, részletesen foglalkoztak a szociális nyugdíj tárgykörével is, ebből idézünk:

– A szociális nyugdíj olyan nyugdíj, amely nem járulékfizetésen alapul, hanem a költségvetésből, az általános adóbevételekből finanszírozzák. Ez nettó átutalást jelent, nem megtakarítást vagy biztosítást. A szociális nyugdíj célja az időskori szegénység megelőzése és csökkentése. A legtöbb esetben az öregségi minimális jövedelmet biztosító ellátások szociális nyugdíjjellegűek. Vannak azonban olyan ellátások, amelyek értelemszerűen nem szociális nyugdíjak, és céljuk az időskori minimális jövedelem biztosítása, ezek a járulékalapú programok keretében nyújtott juttatások, például a minimális nyugdíj. Egészen pontosan a minimális nyugdíj csak az idősek biztosított részének eszköze az időskorúak szegénységének megelőzésére és csökkentésére. A minimális nyugdíj megakadályozza és csökkenti a volt munkavállalók szegénységét, nem pedig a teljes népességét. A szociális nyugdíj az általános adókból finanszírozott ellátás.

A megelőzés és a szegénység csökkentése érdekében egyre nagyobb szükség lesz a nyugdíjbiztosításon kívüli eszközökbe történő befektetésre, pl. a nyugdíjrendszer újraelosztó összetevőjén keresztül. Emellett a népesség elöregedése és a nyugdíjra fordított állami kiadások stabilizálódása és szociális tendenciája a várható pótlási arányok csökkenéséhez vezetett az EU-országokban, valamint a nyugdíjak csak árak szerinti indexálásához, ami a magánnyugdíjakra való fokozottabb támaszkodáshoz vezet. Mindez azt jelzi, hogy az idősek minimális jövedelmét biztosító ellátások egyre fontosabbá válnak. A nyugdíjrendszer újraelosztó komponensének megfelelő kialakítása, pl. a pénzbeli juttatások, amelyek minimális jövedelmet biztosítanak az idősek számára, szintén fontosak a „minimális szociális védelem” szempontjából, amelyet egyre inkább képviselnek a nemzetközi intézmények, például a Világbank, az IMF és mindenekelőtt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Ez egy olyan rendszer, amely garantálja az anyagi biztonságot és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést az életciklus minden szakaszában. Az idősek anyagi biztonságának szavatolása egyike annak a négy jognak, amelyet ez a koncepció magában foglal. Amikor az idősek garantált minimális jövedelméről beszélünk, felmerül a kérdés, hogy ennek a jövedelemnek mekkora összegnek kell lennie. Az egyik referenciaérték lehet a szegénységi küszöb, de ez felveti a határ meghatározásának kérdését. Az idősek átlagos minimális ellátása a fejlett OECD-országokban az átlagfizetés mintegy 20 százaléka, a teljes munkaidőben dolgozók esetében pedig körülbelül 30 százalék. Amikor az ellátások összegét nézzük, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy milyen fokú jóléti államról van szó. Pontosabban az is fontos, hogy ki fedezi a kezelés és a gyógyszerek, a tartós ápolás, a lakhatás költségeit, és hogy az állam nyújt-e valamilyen más szociális juttatást. Ha a minimumról van szó, amelyet a nyugdíjbiztosításnak szavatolni kell, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 102. egyezménye standardként a korábbi jövedelmek legalább 40 százalékát kitevő helyettesítési arányt határozott meg azok számára, akik 30 évig dolgoztak, és fizettek járulékot. Ami Szerbiát illeti, a szegénységi felmérések azt mutatják, hogy a nyugdíjasok szegénysége alacsonyabb, mint a teljes lakosságé. Ebből arra következtethetünk, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszer elég jól teljesíti az abszolút életszínvonal fenntartásának célját. Emellett az idős népesség nyugdíjas lefedettsége szilárd – a törvényesen előírt életkorhatárnál idősebb népesség mintegy 84 százaléka nyugdíjas (nőknél 60 év, férfiaknál 65 év), míg valamivel több mint 2 százalék dolgozik, és ebből van bevétele (2011-es népszámlálási adatok). Ennek ellenére a szociális nyugdíj és az idősek minimális jövedelmét biztosító ellátás nagyon fontos téma. Azon idős embereknek számára, akik soha nem dolgoztak, vagy nem dolgoztak a nyugdíj megszerzéséhez szükséges minimális évszámig, nincs külön program az időskori minimális jövedelem biztosítására. Ők ugyanakkor jogosultak pénzbeli szociális segélyre, ha megfelelnek a feltételeknek, mint minden más állampolgár. A népszámlálás (2011) szerint a korhatárnál idősebb népességnek csupán 1 százaléka kap szociális segélyt – áll többek között a tanulmányban.

Összeállította: TAKÁCS Magda