Ferenc pápa augusztus 21-én, hétfőn délelőtt az Apostoli Palota dolgozószobájában fogadta az Európa Tanács tagállamainak ügyvédi delegációját, akik a 2022. június 11-i Bécsi Felhívás aláírói, amely arra szólítja fel az Európa Tanács tagállamait, hogy kötelezzék el magukat a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.  A tízfős küldöttséghez intézett beszédében a szentatya az emberi személy méltósága alapjának transzcendens eredetéről szólt, valamint a szabadságjogokat és a jogállamiságot fenyegető veszélyekről, mert egyre jobban terjed az emberi természetről és az emberi személyről alkotott téves felfogást.

Ferenc pápa kiemelte, hogy ez a felhívás Európa jelenlegi helyzetében hangzik el, amely sok szempontból nehéz helyzet, többek között az értelmetlen ukrajnai háború miatt. A pápa megköszönte a jogászoknak a demokrácia, valamint a szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdításához nyújtott fontos hozzájárulásukat. A társadalmi, gazdasági, identitásbeli és biztonsági válságok időszaka kihívást jelent a nyugati demokráciák számára, hogy hatékonyan reagáljanak arra, miközben mindig hűek maradnak az alapelveikhez, amelyeket folyamatosan újra meg kell szerezni, és amelyek védelme nagy éberséget igényel.

A jogállamiság az ember szolgálatában áll, méltóságának védelmét célozza

A zavargásoktól és az erőszaktól való félelem, a kialakult egyensúly felborulásának távlata, továbbá a szükséghelyzetekben való hatékony fellépés szükségessége arra a kivételes kísértésre indíthatnak, hogy – legalábbis átmenetileg – korlátozzák a jogállamiságot a könnyű és azonnali megoldások keresésében. A pápa ezért fontosnak tartja megállapítani – összhangban a jogászok egyik javaslatával –, hogy „a jogállamiság soha nem képezheti a legkisebb kivétel tárgyát, még válság idején sem”. Ennek az az oka, hogy a jogállamiság az ember szolgálatában áll, méltóságának védelmét célozza, és ez alól nem tesz kivételt. Ez egy alapelv – szögezte le a pápa.

A demokráciákon belül azonban nem csak válságok fenyegetik a szabadságjogokat és a jogállamiságot. Valóban egyre jobban terjed az emberi természetről és az emberi személyről alkotott téves felfogás, amely meggyengíti a védelmüket, és a jó látszata alatt fokozatosan megnyílik súlyos visszaélések előtt.

Az emberi személy méltóságának alapja annak transzcendens eredete

Ez következésképpen tiltja annak megsértését; és ez a transzcendencia megköveteli, hogy minden emberi tevékenységben a személy kerüljön a középpontba, és ne legyen kitéve a pillanatnyi divatnak és hatalmaknak. A pápa szerint „az az Európa, amely már nem képes megnyílni az élet transzcendens dimenziója előtt, egy olyan Európa, melyet lassanként az a veszély fenyeget, hogy elveszíti saját lelkét és azt a humanista szellemet, amelyet mégiscsak szeret és védelmez”.

A jogállamiság akkor marad szilárd alapokon, ha a népek hűek maradnak a gyökereikhez

Az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság csak akkor tud szilárd alapokon maradni, ha a népek hűek maradnak a gyökereikhez, amelyek abból az igazságból táplálkoznak, amely minden társadalom életnedve, amely valóban szabad, emberi és támogató szeretne lenni. Az emberrel kapcsolatos és az Isten terve szerint való igazság keresése nélkül mindenki önmagát teszi meg saját maga és cselekedete mértékének. Napjainkban ugyanis az a tendencia, hogy egyre több egyéni jogot követelnek anélkül, hogy figyelembe vennék azt a tényt, hogy minden ember egy olyan társadalmi kontextushoz kapcsolódik, amelyben saját jogai és kötelességei mások jogaihoz és kötelességeihez és a közjóhoz kapcsolódnak. Ferenc papa kiemelte, hogy „a valóság fontosabb az eszménél”. „Kétpólusú feszültség van az eszme és a valóság között is. A valóság egyszerűen van, az eszmét kidolgozzuk. A kettő között állandó párbeszédnek kell folynia annak elkerülésére, hogy végül az eszme el ne szakadjon a valóságtól. Veszedelmes dolog az üres szavak, képek és gondolatmenetek világában élni. Innen fakad a harmadik elv szükségessége: a valóság több az eszménél. Ez magában foglalja a valóság elrejtése különböző formáinak elkerülését: az angyaliasított tisztaságelveket, a viszonylagos totalitarizmusát, a deklaráló nominalizmusokat, az inkább formális, mint reális terveket, a történelemellenes fundamentalizmusokat, a jóság nélküli etikai rendszereket, a bölcsesség nélküli intellektualizmusokat.”

 A bizalom terei, ahol az emberek lerakhatják terheiket

Ferenc pápa nagyra értékeli a jogászok felhívásában a hivatásukkal a szakmai titoktartás alapelvére való hivatkozást, amelyeket egyes tagállamokban sajnálatos módon megsértenek. Megérti őket, osztozik az aggodalmaikban és bátorítja a tevékenységüket. Elengedhetetlen, hogy a társadalmainkban megőrizzék a bizalom tereit, melyekben az emberek kifejezhetik magukat, és lerakhatják a terheiket. Ez nagyon fontos. Az egyházban létezik a gyónási titok, legyen meg nektek is az a tér, ahol az ember elmondhatja az igazat az ügyvédjének, hogy ő aztán segíthessen neki – tette hozzá szabadon a pápa.

Végezetül a pápa kiemelte, hogy osztozik a jogászok azon törekvéseiben, ahogy elkötelezetten részt vesznek a környezet védelmét szolgáló szabályozási keretek kidolgozásában

HARMATH Károly (Forrás: Vatican News – Vértesaljai L.)