„Amióta kinyílt a világ, az ifjúság máshol, és nem a politikában keresi az ideálokat és a válaszokat a problémáira”

Az év vége előtt nem sokkal jelentette be Aleksandar Vučić szerb elnök, hogy a 16 és 29 év közöttieket százeurós támogatással segíti az év elején. A támogatás kifizetésére még a választások előtt sor kerül, ezért egyes szakértők kiemelték, hogy ezzel az utalással a hatalom minden generációt „lefedett”, vagyis anyagilag minden szavazatot biztosított. De mit tudnak minderről a fiatalok, érdekli-e őket a politika? Miből tájékozódnak, és elmennek-e szavazni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és 20 és 30 év közötti fiatalok körében.

Annak kapcsán, hogy foglalkoztatja-e őket a politika, az egyébként fiatalokkal is foglalkozó megkérdezetteink és a baráti körük többsége egyértelmű nemmel válaszolt.

Szinte teljes érdektelenség

Hulló Zsófia ifjúságsegítő és szociális munkás kiemelte, a végzettségének és a munkájának alapfeltétele, hogy a tevékenységükben nincs benne a politika, így nem szoktak róla beszélni a Kerülj Be Ifjúsági Közösségi Térben sem.

– Mindezek mellett azt tapasztalom, hogy a fiatalok körében, akikkel dolgozom, ritkán esik szó a politikáról, inkább nem, mint igen. Egyelőre a választások is nagyon ritkán szerepelnek beszédtémaként, vagy pedig egyáltalán nem, mondta Hulló Zsófia.

Hasonlóan vélekedik Bús Viola egyetemi hallgató is.

– Engem a politika nem érdekel. Ha objektívan gondolkodom, hogy a fiatalokat, vagyis az ifjúságot érdekli-e, szintén nemmel válaszolnék, de persze vannak kivételek. A politikát nem sorolnám a fiatalok körében a prioritások közé. Lehet, hogy durván fogalmazok, de a fiatalokat egyre kevesebb dolog érdekli, s azt a keveset is nehéz el/megtalálni, a ez viszont nem tartozik közéjük. Az is lehetséges, hogy mi, fiatalok rosszul látjuk, s nyitnunk kellene a politika felé. Több lehetőségünk adódna, ha mi is részei lennénk annak, hogy irányítsuk a jövőnket. De ezzel az én generációm nem él. Nem tudják, hogy javítanának-e a sorsukon, az utódaik sorsán azzal, ha elmennének szavazni. Az emberek sokat csalódtak, s lehet, hogy ez is hátráltatja őket. Amatőr újságíróként kötelességem lenne követni a politikai változásokat, de nem értek hozzá, így eddig nem ütöttem bele az orrom. A népszavazásról szerintem mindenki annyit tud, amit általános iskolában vagy középiskolában megtanult történelemből, alkotmányból. Vagy lehet, hogy már annyit sem.

Hubai Dávid egyetemi hallgató sincs ezzel másként.

– Egyáltalán nem vagyok képben arról, hogy hány választás vár ránk az idén. A népszavazásról hallottam, és hogy a bírókkal kapcsolatos változtatásról kell véleményt nyilvánítanunk, de semmi többet nem tudok. Sűrűn megfordul ez a téma a baráti körben, és azt vettem észre, hogy a magyarországi politikáról sok barátommal, ismerősömmel el tudok beszélgetni, viszont a szerbiai politikával egyáltalán nincs képben senki, magamat is beleértve. Maximum ismerjük a VMSZ-t, de ennyi, úgy érzem, hogy a magyarországi média jobban informál bennünket, vagy jobban eljut hozzánk az információ a nyelv miatt. A fiatalokat itt, helyben kezdték megszólítani, de általában úgy érzem, hogy nem tudunk azonosulni a politikával. Régebben azért a fiatalok is jobban részt vettek ebben, de mivel így kinyílt a világ, és rengeteg mindent látnak, inkább más ideáljaik vannak, és nem keresik az itteni politikában a dolgokra a megoldást. Egy közvetlen beszélgetés, egy találkozó, egy emberközelibb rendezvényen egy beszélgetés keretében talán közelebb tudnák hozni a fiatalokhoz a politikát, vagy a politikai kérdéseket, vallja Dávid, aki kérdésünkre, miszerint honnan tájékozódik az ország történéseiről, azt mondta, igazából sehonnan.

– Általánosságban a Magyarországgal kapcsolatos híreket a magyar kormánytól közösségi oldalakon tudom meg, illetve a Telexet olvasom. Hazai híreket nem igazán olvasok, néha egy-két bejegyzést a közösségi oldalon, ha szembe jön, nyilatkozta Dávid.

Ritka, hogy egy fiatal „politizálás” nélkül érvényesülni tudjon

Másként vélekedik Bakos Rebeka szociológus. Azt mondja, nem kérdés, hogy részt vesz-e a választásokon vagy a népszavazáson, sőt, ellenőrnek is jelentkezni kíván.

– Érdekel a politika, sokszor szóba kerül akár idősebbekkel, akár fiatalabbakkal való beszélgetések során, ám azt érzem, hogy a jelenlegi helyzet a fiatalokban ambíciók helyett dühöt ébreszt, mivel egyre kilátástalanabbnak látják a jelenlegi szerbiai és vajdasági politikai és gazdasági helyzetet és a lehetőségteret arra, hogy pártkönyv nélkül, tisztességes úton elérjenek akár karrier-, akár üzleti célokat. Pár éve még kevésbé volt napi téma a fiatalok körében a politika, ám az szerintem mára már annyira „leszivárgott” közénk, és annyi esetben közvetlenül és sokszor és a közösség szempontjából is negatívan befolyásolja a mindennapi döntéseinket, hogy nem lehet nem beszélni róla. Szerintem egyre ritkább, hogy egy vajdasági fiatal a politika figyelmen kívül hagyásával boldogulni tudjon. Szerencsés, aki megteheti. Szociológusként nem tudok nem foglalkozni a politikával, hiszen az a társadalmat mélyrehatóan befolyásolja, nem beszélve arról, ha a politikához a média is társul „eszközként”. A tömegtájékoztatás megjelenése óta számtalanszor visszaéltek a média nyújtotta lehetőségekkel, így szerintem sokkal körültekintőbben kellene kezelnünk, amit a politikusoktól hallunk, és nemcsak vakon fogyasztani azt, hanem kritikusan hozzáállni, és több helyről tájékozódni a politikai kérdéseket illetően, vélekedik Rebeka.

Szavazni állampolgári kötelesség

Kérdésünkre, miszerint, ha ennyire nem érdekli a fiatalokat a politika, vajon részt vesznek-e a népszavazáson és a többi esedékes választáson, viszont mindenki igennel válaszolt.

– Részt veszek a január 16-án tartandó népszavazáson, mert nem egyezek azzal, hogy a bírák megválasztásának módja a parlament, ezáltal a nép közvetett befolyása alól kikerüljön. Nem mintha a szerbiai parlament bármennyire is funkcionálna, de a bírók megválasztásának ilyenfajta „függetlenedése” példátlan Európában. A szerbiai és magyarországi parlamenti választásokon is részt kívánok venni, a múlt hónapban regisztráltam a magyarországi választói névjegyzékbe postai úton, egyszerűen csak visszaküldtem kitöltve a Nemzeti Választási Iroda részéről számomra kézbesített levelet, és hamarosan válaszlevélben értesítettek a sikeres regisztrációról. Ezt követően a magyarországi választásokon levélszavazattal tudom leadni a voksomat. A szerbiai választások napjára lehet, jelentkezni fogok ellenőrnek a lakóhelyemhez közeli választóhelyre. A nemzeti tanácsi választásokról nem hallottam mostanság, nem tudtam, hogy az is az idén lesz, nyilatkozta Bakos Rebeka.

Hulló Zsófia is azt vallja, hogy érdemes elmenni szavazni, mert legalább így úgy érezheti, hogy valamit tett a jövője érdekében.

Hubai Dávid közölte, ha és amennyiben tisztában van a részletekkel, eljut hozzá az információ az adott szavazás kapcsán, mindenképpen részt vesz, hisz ezt állampolgári kötelességének tartja.

TÓMÓ Margaréta