A Rio Tinto az év végéig 450 millió dollárt fektetne be a szerbiai projektumába – A polgárok petícióval követelik a lítiumbányászat leállítását
Idén tavasszal Szerbiában előtérbe kerültek a környezetvédelmi kérdések, így a Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari konszern neve is egyre többször hangzik el. A Rio Tinto elsősorban a Jadar elnevezésű projektuma miatt vált ismertté Szerbiában, amelyet a nyugat-szerbiai Loznica közelében szeretnének megvalósítani, ahol 2004-ben fedeztek fel egy új ásványt, ami később a jadarit nevet kapta.
A Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari konszern problémái Szerbiában akkor kezdődtek, amikor több helyi környezetvédelmi szervezet tavaly év végén tiltakozást kezdeményezett a vállalat ellen, aggódva a Jadar projektum esetleges káros hatása miatt a nyugat-szerbiai ökoszisztémára, figyelmeztetve a lehetséges környezetrombolásra.
Később számos környezetvédelmi szervezet csatlakozott a tiltakozókhoz, és választ követeltek a Rio Tintótól arra, hogy ennek az új ásványnak a kitermelése milyen környezeti hatással lesz a nyugat-szerbiai Loznica környékére, ahol bányát terveznek megnyitni.
Mivel foglalkozik a Rio Tinto?
Az 1873-ban alapított Rio Tinto 2020-ban a világ hatodik bányaipari konszernjének számított, bevétele ekkor a Mining Technology szakportál szerint elérte a 43,1 milliárd dollárt. A legnagyobb bányaipari konszern a világon a Glencore, tavaly 215,1 milliárd dollárt valósított meg.
A Rio Tinto a világ 35 országában működik a következő szlogent hangoztatva: „Az emberi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú anyagokat gyártunk.” A CNN Business 2020-as adatai szerint a konszernek világszerte mintegy 47.000 alkalmazottja volt.
Miután bejelentették, hogy 2021 végére megkezdik Szerbiában a jadarit ásvány feldolgozása céljából a bányájuk és a gyáruk kiépítését, a környezetvédelmi aktivisták igen hevesen reagáltak, de néhány jobboldali ellenzéki párt is, akik azt állítják, hogy Rio Tinto tervei veszélyeztethetik a hazai környezetet. A cég a Jadar folyó közelében lévő projekten egy leányvállalatán, a Rio Savan keresztül működik, amelyet Rio Sava Exploration Kft.-ként jegyeztek be, és geológiai kutatásokat végez.
Ki és miért tiltakozik Szerbiában a vállalat ellen?
Rio Tinto ellen április 10-én a szerbiai parlament épülete előtti nagy környezetvédelmi tüntetésen is tiltakoztak, amely alkalmával követelést nyújtottak be a környezetre káros projektek leállítására, valamint szorgalmazták a szerb környezetvédelmi szabályozások harmonizálását a legmagasabb szintű környezetvédelmi szabványokkal.
Az első nagyobb tiltakozást a vállalat tervei ellen április 17-én tartották meg a nyugat-szerbiai Dobrinja faluban, ahol a helyiekhez nagyszámú polgár és környezetvédelmi aktivista csatlakozott a környező Požega, Čačak és Užice városokból. A Dodbrinja felé vezető úton kilométeres kocsisorok kígyóztak aznap.
A tiltakozókhoz több ellenzéki párt is csatlakozott. A Fenntartható Bányászatért Koalíció aktivistái és a Védjük meg Jadart és Rađevinat Egyesület, azt Eart Thrive és az Ökoút Bijeljina 2021 áprilisában megfogalmazott közös nyilatkozatában a Jadar projektum fő problémájaként a Drina-medence vizeinek szennyezését és a helyiek egészségének veszélyeztetését emelték ki.
„Amennyiben ez a bánya megnyílik, akkor nem az a kérdés, hogy bekövetkezi-e, hanem az, hogy mikor következik be az ökológiai mészárlás, mikor szennyezik be a Drina vizét nehézfémekkel és kénsavval” – teszik fel a kérdést közleményükben.
Zvezdan Kalmar, a Fenntartható Bányászatért Koalíció és a Védjük meg Jadart és Rađevinat Egyesület tagja 2021 januárjában úgy fogalmazott, hogy teljességgel elfogadhatatlan a szerbiai lítiumbánya megnyitásának gondolata.
„Úgy gondoljuk, hogy a megnyitásra váró szerbiai lítiumbánya önmagában felesleges, vagyis veszélyes a Jadar folyó környezetére a folyó teljes hosszán. Ráadásul ez a projektum nemcsak az adott területre, hanem a Drina és a Száva folyóra is veszélyes, és végső soron Belgrádot is veszélyeztetné” – nyilatkozta akkor Kalmar az N1 televízióban vendégszerepelve.
Kalmar szerint a tervezett projektum mintegy 300 négyzetkilométeres térségben jelent veszélyt a lakosok egészségére, azaz több mint 20 falu lakóját, több tízezer embert és húszezer mezőgazdasági termelőt veszélyeztet.
Mit állít a Rio Tinto?
Az N1 ezen műsorában a Rio Tinto vezető környezetvédelmi tanácsadója, Margareta Milosavljević cáfolta az aktivisták állításait a lehetséges környezeti károkról, és rámutatott, hogy ezt a projektumot „a szerbiai jogszabályokkal, az uniós jogszabályokkal és a Rio Tinto szabványaival összhangban hajtják végre”.
A vállalat időközben aktívan bekapcsolódott a közvélemény informálásába, és kampányt indított annak érdekében, hogy elmagyarázza a Jadar projektum működését a saját szemszögéből, amint az első panaszok nyilvánosan elhangzottak.
A nem kormányzati szektor képviselőivel és a környezetvédelmi aktivistákkal tartott találkozón június 3-án bejelentették, hogy több mint 100 millió dollárt fektetnek be a környezetvédelembe és közel 40 millió dollárt egy víztisztító telepbe.
A Rio Tinto fő környezetvédelmi tanácsadója, Margareta Milosavljević kijelentette, hogy a környezetvédelem fontos az angol–ausztrál bányaipari konszernnek. „Társaságunk számára a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése igen fontos. Ennek megfelelően valamennyi műveletben a vízgazdálkodás is a legmagasabb szintű előírásokat betartva valósul meg, teljesítve azokat a fenntarthatósági célokat, amelyeket vállaltunk.”
Mit mond az állam?
Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter május 6-án elmondta, hogy Szerbia kormányának célja a fenntartható bányászat fejlesztése, és hogy a környezetvédelem kérdése kulcsfontosságú kérdés a bányászati projektumokkal kapcsolatos döntések során, ideértve a lítiumlelőhelyet is Loznica környékén, azaz a Jadar projektumot.
Időközben Zorana Mihajlović összetűzésbe került a jobboldali Dveri képviselőjével, Boško Obradovićtyal, akinek azt vetette a szemére, hogy nyilvánosan fellázadt a Jadar projektum ellen, azt „környezeti bombának” nevezve.
A miniszter június 3-i nyilatkozatában azt üzente Boško Obradovićnak, hogy „ismerni kell a tényeket is, ha egy ilyen nagy bányászati projektumról van szó, nem elég csak a médiában villogni, és ezzel politikai pontokat gyűjteni.”
„Mivel Obradović azt állítja, hogy a Jadar projektum nem biztonságos sem az emberek egészségére, sem a környezetre, tudnia kell, hogy ezt csak környezeti hatástanulmánnyal lehet alátámasztani, amely még nem készült el, és ennek hiányában az ilyen kijelentéseivel megtéveszti a lakosságot” – áll Zorana Mihajlović nyilatkozatában.
Június 1-jén Aleksandar Vučić szerb elnök találkozott a Rio Tinto képviselőivel, megköszönve az angol–ausztrál bányaipari konszern készségét, hogy nyitottak a felmerülő kérdések megvitatására.
„Minden olyan projektnek, amelyet ezen a területen megvalósítanak, meg kell felelnie a legmagasabb környezeti és technológiai előírásoknak, mert az egészséges környezet megőrzése nélkül nincs egészséges gazdasági fejlődés” – szögezte le Vučić, hangsúlyozva, hogy az állam szigorúan odafigyel a környezetvédelmi intézkedések alkalmazására.
A Rio Tinto képviselői ez alkalommal megerősítették, hogy 2021 végéig még 450 millió dollárt fektetnek a földtani vizsgálatok, a megvalósíthatósági tanulmány és a projektum előkészítésének költségeibe. Egyetértettek azzal, hogy a kutatásoknak a helyi polgárok hasznára, és nem kárára valósítják meg, ezért a vállalat is az ökológiai standardok maradéktalan alkalmazása mellett foglalt állást.
Szerbia elnöke június 4-én tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ha szükséges, népszavazást írnak ki a lítium kiaknázásának megkezdéséről. Egyelőre még nem döntöttek arról, hogy a referendumot önkormányzati szinten, esetleg körzeti szinten írják-e ki, vagy arról véleményt mondhat minden egyes szerbiai állampolgár.
Milyen hírnévnek örvend a Rio Tinto a világban?
Az angol–ausztrál bányaipari konszern a működése során számos váddal szembesült a környezet rombolása vagy az emberi jogok megsértése miatt. Az egyik leghíresebb példa Pápua Új-Guinea esete, amikor a kormány nyomása miatt, hogy folytatódjon az arany- és rézbányászat, a lakosság lázadást indított, amely 1988 és 1997 között a Bougainville függetlenségéért folytatott polgárháborúvá fajult.
2020 májusában a hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Rio Tinto két őslakos szentélyt pusztított el a vasérc feltárása során a Nyugat-Ausztráliában található Juukan-szurdokban, amelyek egyike egy ritka, történelmileg igen fontos, 46 ezer éves régészeti lelőhely volt. A Rio Tinto azonnal bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítottak a cégben, amelynek eredményeként először csökkentették a munkálatokon dolgozó három menedzser prémiumát, majd az ausztrál nép tiltakozására később el is bocsájtották őket. Amint kiderült a rombolás, a Rio Tinto vezetői úgy nyilatkoztak, hogy teljes mértékben együttműködnek az ausztrál kormánnyal az általa vezetett nyomozás során. A vállalat ekkor bejelentette, hogy dolgoznak a belső eljárásaik lebonyolításának módján, hogy ilyen esetek többé ne fordulhassanak elő.
Összeállította: V. Zs. Zs.
