Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. A legutóbbi népszámlás adatai szerint Szerbiában közel 38 ezer 10 évnél idősebb személy írástudatlan, a zömük 65 év feletti. Arról, hogy mennyi a politikai írástudatlan, csak sejtéseink vannak: sok.
„A legrosszabb írástudatlan, a politikai analfabéta nem hall, nem beszél, és nem vesz részt a politikai eseményekben. Nem ismeri az élet árát, […] ami a politikai döntéseken múlik. A politikai analfabéta annyira hülye, hogy büszke és dagad a mellkasa, hogy utálja a politikát. Az ostoba nem tudja, hogy politikai tudatlanságából születik a prostituált, az elhagyott gyerek, a legelvetemültebb tolvaj és az olyan politikus, akit a nemzeti és multinacionális cégek korrumpálnak.” Brecht ilyen nyersen fogalmazta meg azt, hogy a politika befolyásolja a mindennapjainkat, és ha erről nem veszünk tudomást, azzal átengedjük másoknak az irányítást a saját életünk felett.
Mert a politika nem csak a bársonyszéket vagy a megszerzett mandátumot jelenti: politika lehet a hús ára vagy akár a sport is. Politika az is, ha petícióval követeljük az ingyen tankönyvet, ha tiltakozunk a sógor, koma, jó barát közvállalati foglalkoztatása ellen, vagy ha a nyilvánosság elé tárjuk az iskolaigazgató lemondatásának politikai körülményeit.
A szabadsághoz vezető úton az első lépést az egyéneknek kell megtenniük a saját környezetükben azzal, hogy feltörik a hallgatás pecsétjét.
FEHÉR Rózsa
