Angol, német, spanyol, de mi lesz a szerb nyelvvel?

Az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió területén a középiskolások 88 százaléka tanult angolt idegen nyelvként, valamint a diákok szinte fele, 49,5 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet az iskolában. Bár az Európai Unióban már szinte elvárás, hogy az anyanyelvünkön túl legalább még egy nyelven meg tudjunk szólalni, a magyar diákok igen rosszul állnak nyelvtudásból, egy 2016-ra vonatkozó felmérés ugyanis arra mutatott rá, hogy az anyaországi magyarok mintegy 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Bár Szerbiában valamivel jobb a helyzet, és a szerb diákok a felméréseken jól szerepelnek angol nyelvből, nem csak angolt lehet tanulni – a kisebbségi nyelveket ugyanis szintén kevesen ismerik, csakúgy, ahogy a magyar diákok zöme gondban van a szerb nyelvvel.

Nem csak az angol idegen nyelv

A nyelvtanulás, nyelvtudás az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt kapott, mert a nyelvtudással több lehetőség nyílik jobb munkahelyre, ösztöndíjakra. A vajdasági magyar diákoknak nemcsak az angolt lenne jó legalább középszinten elsajátítani, hanem bizony a szerb nyelvet is, ami sokszor az itthon maradás egyik kulcsa. Jelenleg az angol és a német a két legkeresettebb idegen nyelv nemcsak a különórákon és az általános iskolákban, de az egyetemen és a felnőttek körében is, hiszen aki valamelyik szomszédos nyugati országban szeretne dolgozni, annak bizony előbb-utóbb a németet is el kell sajátítania. Szabadkán több nyelviskolába is járhatnak a diákok kortól függetlenül, ahol a népszerű angol és német mellett tanulhatnak spanyolt, olaszt, sőt még szerbet is.

Szabadkán jelenleg a Harrow nyelviskola kínálatában vannak olyan csoportok, ahova az egészen kicsik is járhatnak, de az Oxford vagy éppen a MySchool kínálatában is léteznek angol, német, olasz, spanyol kurzusok, de magyar és szerb nyelven is lehet tanulni. Az árszabás függ az óra felépítésétől, típusától, de havonta akár 20 000 dinárba is belekerülhet egy intenzív, 60 órás kurzus, amely négy hónapon át tart.

Az intenzív kurzus inkább azoknak ajánlott, akik kifejezetten nyelvvizsgára készülnek, de a Harrow nyelviskolában már az egészen kicsiknek is megszervezik a kezdő angol nyelvi órákat. Van, aki a csoportos nyelvtanulás helyett inkább magántanárt választ, amelynek árszabása 1000–1200 dinárnál kezdődnek óránként, így nem csoda, hogy sok szülő jobban szeretné, ha a diák az iskolában tanulná meg a nyelv alapjait, lehetőleg ingyen.

Fontos a motiváció

Radaković Huszta Orsolya kétgyermekes édesanya lapunknak elmondta, hogy ő azt vallja, amit Vekerdy Tamás is kifejtett egy tanulmányában: a gyerek ne nyelvtanulással töltse a kisgyermekkorát, hanem játszással.

– Hazudnék, ha nem vallanám be, hogy szeretném, ha a gyermekeim tökéletesen beszélnének angolul vagy másik idegen nyelven. Nem erőltettük eddig a nyelvtanulást, de elérkezett az ideje. A nagyobb gyermekem 10 éves, ő kérte, hogy mehessen angol különórára. Szeptemberben az iskolaév megkezdésével együtt kezdte meg a heti egy angolórát, a heti 60 perc 1200 dinár. Ez nem korrepetálás, hanem kiegészítés. Első osztály óta az egyik kedvenc tantárgya az angol, és most a magánórára is szívesen megy. A tanárai szerint jól megy neki ez a nyelv. Mi, a szülei csak remélni tudjuk, hogy ez egy jó út, amin halad, és eredményes lesz a munka. Elmondása szerint az egyik motivációja az, hogy az Angliában élő unokatestvérével angolul is tudjon kommunikálni, a másik pedig a videójátékok iránti rajongása, érteni akarja, hogy ott mi történik, mik a játékokban az utasítások. Én ugyan a videójátékokat nem szeretem, de úgy látom, hogy ebben a kontextusban nekünk ez a szükséges rossz. Próbáljuk egyensúlyban tartani a mindennapokban a játékot, a tanulást és a pihenést. A kisebb gyermekem hatéves, nem érdeklik még a nyelvek, így őt hagyjuk játszani, amíg lehet – fejtette ki az édesanya.

Megéri pluszmunkát fektetni a nyelvtanulásba

A nyelvtanulásról egy angoltanárt is megkérdeztünk: a csantavéri Kukli Csaba a pályát a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában kezdte, most pedig Szabadkán a Műszaki Főiskolán tanít angol nyelvet. Csakúgy, mint bármilyen más tanintézménybe, ide is eltérő nyelvtudással érkeznek a diákok.

– Pályafutásomat angol nyelvtanárként 2016 szeptemberében kezdtem, abban az évben vettek fel a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolába angolnyelv-tanárként. Az az időszak nagyon szép volt, sok tapasztalatot szereztem, és már akkor megszerettem a tanítást. Mivel ez volt az első hivatalos munkahelyem, egy szép emlékként tekintek vissza arra a röpke egy évre. Az első évem után viszont tovább is álltam, hiszen a szabadkai Műszaki Szakfőiskolában 2017 októberében kezdtem el dolgozni idegennyelv-tanárként. Azóta is ott dolgozom, és a tanítást továbbra is nagyon élvezem. A diákok tudásszintje változó a főiskolán. A kezdő szinttől az egészen kimagasló nyelvtudású diákokig mindenből van. Hogy ki milyen előzetes nyelvtudással érkezik a főiskolára, az az egyéntől, a lakhelytől és az előző iskola helyétől is függ – mondta lapunknak Kukli Csaba angoltanár.

Mivel személyes dolgokat nem szoktak megvitatni az iskolában, nem tudja, hogy mennyire járnak a diákok különórákra, azonban, ha valakit jobban érdekel a nyelv, akkor mindig segít tanáccsal. Egy nyelvtanár felkeresése, a különórák, nyelviskolák mindig hasznosak szoktak lenni, így arra ösztönöz mindenkit, hogy ha igazán érdekli a nyelv, akkor áldozzon a pluszmunkára, mert az mindig kifizetődik, hiszen a megszerzett tudás soha nem vész kárba.

Kukli Csabát arról is megkérdeztük, hogy tapasztal-e különbséget a szerb és magyar ajkú diákok nyelvi kompetenciái között.

  • Az előző évek alatt azt tapasztaltam, hogy a szerb anyanyelvű hallgatók számára a szavak elsajátítása és kiejtése talán egy kicsit könnyebben megy. Ehhez szerintem nagyban hozzájárul az, hogy a médiában megjelenő tartalmak nincsenek olyan nagy számban szinkronizálva, mint magyar nyelven, így ők sokkal többet tudnak találkozni az idegen nyelvvel a hétköznapokban. Persze ez az előny nem jelenti azt, hogy nekik egyszerűbb lenne a helyzetük, és könnyebben menne a nyelv, hiszen egy idegen nyelv elsajátításához ennél sokkal több: elszántság és legfőképp sok-sok gyakorlás is kell – tudtunk meg Csabától.

Örök kérdés az is, hogy hogyan lehetne az oktatásba hatékonyan beépíteni a nyelvtanulást. Kukli Csaba szerint nagy előny az, hogy az évek alatt az angol nyelv beintegrálódott a közoktatásba.

  • Az egyik hiányosság talán az óraszámban van. Tudom, hogy az általános és középiskolás tanulók már így is túl vannak terhelve, de a tapasztalatom szerint egy idegen nyelvet, ahogy sok minden mást is, csak akkor tudunk igazán elsajátítani, ha minél többet foglalkozunk vele. Ezenkívül azt látom, hogy a szituációs feladatok és ezekkel együtt a kifejezések, szavak gyakorlása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy éles helyzetben ne legyen gond a nyelvvel. Régen én ezt nagyon hiányoltam, így igyekszem mindenképp belevinni a tananyagba, ha van rá mód. Természetesen mindezek mellett a nyelvtanra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen nem elég folyékonyan beszélni, de a nyelvhelyességre is ügyelni kell a használat során. Főleg akkor van ez így, ha az illető egy magasabb pozícióban szeretne elhelyezkedni – tette hozzá.

 A szerb sok vajdasági magyarnak idegen nyelv

Sokaknak nem csak az angol nyelvtudás megszerzése a cél, rengetegen szeretnének szerbül is magabiztosan beszélni. Sok vajdasági diáknak a szerb is szinte idegen nyelvnek számít, a határ menti homogén településeken pedig hatalmas problémát okoz az, hogy sokan nem tudnak, és nem is mernek szerbül megszólalni.

A csantavéri általános iskola szerbtanárát is megkérdeztük arról, hogy ő mit tapasztal ezen a téren, hiszen Csantavér is egyike azon falvaknak, ahol a diákok úgy kerülnek középiskolába, hogy szinte egyáltalán nem beszélnek szerbül. A szerb nyelv ismerete függ attól, hogy a gyerek korábban milyen környezetben nevelkedett, mennyire volt lehetősége arra, hogy szerb nyelvet halljon.

– Szerb nyelvet nem anyanyelvként 8 éve tanítok a magyar diákoknak. Részt vettem középiskolások felzárkóztató képzésében is, amiről azért nehéz véleményt mondani, mert nem mindegy, hogy ki milyen előzetes nyelvtudással jelentkezik a programra. Sajnos azt kell mondanom, hogy még a harmadikos középiskolások is többnyire alapszinten tudnak szerbül. Véleményem szerint ezért nem kell senkit hibáztatni, főleg a tanárokat nem, akik nehéz helyzetben vannak, mert a megadott program szerint kell tanítaniuk. Addig, amíg a magyar nyelven beszélőknek nem lesz idegen nyelvként elfogadva a szerb nyelv, az iskolában nem tudnak megtanulni szerbül. Miért nem? Azért, mert sokan homogén környezetben nőnek fel, ami azt jelenti, hogy az iskolai szerbórákon kívül nem érintkeznek sehol sem a nyelvvel – fejtette ki a tanárnő, aki szerint a gyerekeknek minél előbb el kellene kezdeni a nyelvtanulást.

  • A nyelvtanulást már óvodáskorukban el kell kezdeniük! Ilyenkor még sokkal fogékonyabbak, és olyan előtudásra tehetnek szert, amire könnyebb építeni, mintha a nulláról kell elkezdeni velük elsőben a munkát. Azokkal a gyerekekkel, akiket kétnyelvű csoportba írattak óvodás korukban, sokkal könnyebb dolgozni, mint azokkal, akik elsősként az első órán hallottak először szerb szót! Csantavéren sokan járnak különórára, és még többeknek kellene járniuk, mivel kevés a heti 2 vagy 3 iskolai óra egy héten. Mivel ott húszan vannak, kevesebbszer jutnak szóhoz – ezért szoktam én a kórusos módszert alkalmazni, amikor mindenkitől egyszerre várom a feleletet. A legnagyobb gond a magyar diákok számára az, hogy javarészt otthon a szülőktől sem kapnak segítséget – itt jegyzem meg, hogy nem a házi feladat elkészítésére gondolok! A segítség abban rejlik, hogy kellene otthon is valamilyen nyelvi forrás, például szerb nyelvű rajzfilmek, dalok vagy játékok, hogy a gyerekek ne idegenkedjenek annyira a nyelvtől, és hogy könnyebben vegyék az iskolában, majd a való életben is az akadályokat. Nagyon fontos ez, mert az itthon maradás a szerb nyelvtudástól is függ – szögezte le a tanárnő.

SEREGÉLY Orsolya, TOMÓ Margaréta