A Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesülete (USPS) a múlt héten ismét közleményt adott ki a gyógyfürdők és rehabilitációs központok értékesítéséről. Az elmúlt hét évben nem először foglalkozott a problémával, és nem először állt elő a megoldási javaslataival. Sajnos, az illetékesek hivatalosan eddig nem reagáltak rá, bár egy időre ideiglenesen felfüggesztették az intézmények eladását. Figyelembe véve, hogy magánosításuk tavaly folytatódott, és hogy a Korrupcióellenes Tanács meghirdette „a Köztársaság Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosító tulajdonában lévő rehabilitációs kórházak és állami vagy közvagyon rendelkezésére bocsátott jelentését”, szükségesnek tartották a téma újbóli felmelegítését. A nyugdíjasok szakszervezete úgy gondolja, hogy nem szabad megengedni a kiárusítást, mert megváltoztatnák a célt, amelynek érdekében a létesítményeket felépítették. Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a nyugdíjasok vagyonát állami tulajdonná alakítsák át. Ismét javasolják a kormánynak, hogy fogadjon el egy hosszú távú átfogó programot, stratégiát a gyógyfürdők és a gyógyközpontok fejlesztésére. Értékes természeti és társadalmi vagyonról van szó, amelyet a régió, valamint a közösség fejlesztésére kell felhasználni.

Egyes becslések szerint a gyógyfürdőingatlanok értéke meghaladja az ötmilliárd eurót. Eladásuk nem azonos a vállalatok magánosításával tágabb társadalmi vonzatuk miatt. A program kidolgozásakor figyelembe kell venni a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap szerkezetátalakítását, amelyet a nyugdíjbiztosító munkacsoportja készített 2012-ben és 2013-ban. A nyugdíjasok szakszervezete javasolja az illetékes hatóságoknak, hogy hagyjanak fel a nyugdíjasok vagyonának elidegenítésével. Úgy gondolják, hogy az ingatlan felett fennálló tulajdonjog kérdését számos bírósági határozat megoldotta, megtámadta az állam azon szándékát, hogy automatikusan regisztrálja magát a gyógyfürdők és rehabilitációs központok tulajdonosaként, különös tekintettel a semmítőszék kötelező erejű jogi álláspontot elfogadó határozatára, mivel azok a nyugdíjalap ingatlanjaihoz tartoznak, a nyugdíjasok pénzéből épültek. Véleményünk szerint a létesítmények értékesítésének hivatalos jogszerűségét az alap igazgatótanácsának határozatával le kell állítani.

A céltudatos és észszerű kezelés érdekében módosítani kell az igazgatótanács összetételét, a tőke tulajdonosainak vissza kell adni a kezelési jogokat. (A nyugdíjtörvény 2014-es módosításával az alap igazgatótanácsának létszámát huszonegyről hétre csökkentették, ebből négyet a kormány nevez ki, ezzel biztosítja a többségi döntéshozatalt. A biztosítottak és a munkáltatók képviselőinek száma egy-egyre csökkent, ami lehetővé teszi, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek ellentétesek a hosszú távú érdekekkel.)

A több évvel ezelőtti döntések alapján arra lehet következtetni, hogy az igazgatótanács összetételének megváltoztatásával megkönnyítették a gyógyfürdők eladását, egyes létesítményeket kiárusításuk érdekében átadták az ingatlanigazgatóságnak.

A nyugdíjtörvény módosításával megszüntették a felügyelőbizottságot, gyakorlatilag letiltották az alap működésének felügyeletét és ellenőrzését. Az 1,7 millió nyugdíjast kihagyták az alap eszközei és a nyugdíjra szánt pénzeszközök elosztásából, a mintegy 2,3 millió alkalmazottat (biztosítottat) pedig abból, hogy hova, mire megy el a nyugdíjbiztosító számára elkülönített pénz. A jelenlegi helyzetben mintegy négymillió állampolgárt fosztanak meg attól a lehetőségtől, hogy legalább közvetett módon befolyásolják az általuk elkülönített pénzeszközök sorsát és rendelkezésük módját.

A Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap pénzeszközeinek észszerű kezelése és működése, a nyereség megszerzése és a többségi tulajdon megőrzése érdekében meg kell alakítani egy Vagyongazdálkodási Igazgatóságot, amelyet egy kompetens menedzsment irányítana. A gyakorlat azt mutatja, hogy az igazgatótanács ahelyett, hogy a törvénynek és alapszabályának megfelelő döntésekkel gondoskodna az eszközök növeléséről, olyan határozatokat hoz, amelyekkel csökkenti azokat. Felelőtlenül gondozza az ingatlanokat, a bírósági határozattal visszakapott létesítmények értékét csökkentette, az állandó költségeket a nyugdíjasok pénzéből fizeti, fizette. Számos példa van az európai országokban arra, hogy miként jönnek létre ilyen alapok, hogyan profitálnak és hogyan növelik a nyugdíjakra szánt alapokat. Ezeket a tapasztalatokat nekünk is át kell(ene) vennünk. Hatályon kívül kell helyezni az igazgatótanács nyugdíj- és rokkantbiztosítási pénztár eszközeinek elidegenítésére vonatkozó szabályzatát, amely lehetővé teszi az eszközök más szervekhez történő átadását piaci érték alatti értékesítés céljából. Fel kell függeszteni a szakkórházak privatizálását, szem előtt tartva az egészségügyi szempontokat. Egészségügyi rendszerünk veszélybe kerülne, a kezelés és a rehabilitáció lehetetlen vagy lényegesen nehezebb lenne, ha nem változtatnak a helyzeten. Meg kell szüntetni a gyógyfürdők kizárását az egészségügyi intézmények hálózatából. (A kormány 2020. június 18-i rendelete alapján a hálózatból törölték a Vranjska Banja-i gyógyfürdőt.) Jellemző, hogy mindez a koronavírus-járvány idején történik, amikor az egészségügyi rendszerünk meggyőzően bizonyítja életerejét és felsőbbrendűségét a nyugati egészségügyi rendszerek felett, ahol az új tulajdonos feladja a célokat, ha kevesebb hasznot hoznak a számára. Jellemző az is, hogy Vranjska Banját a telekkel és annak összes létesítményével együtt adják el, amikor a kórház tele van betegekkel. Kiárusítanak egy állami védelem alatt álló kórházat, amely kivételes építészeti, kulturális érték, és amelyet a törvény szerint nem lehet áruba bocsátani. Jellemző, hogy az egészségügyi szakma és a tudomány minderről hallgat, amit a koronavírus elleni küzdelemben való emberfeletti erőfeszítéssel magyaráznak.

A nyugdíjasok szakszervezete felszólítja a kormányt, hogy hagyjon fel a gyógyfürdők és rehabilitációs központok problémái megoldásának jelenlegi módjával, és világosan, pontosan és átláthatóan nyilatkozzon a jelenlegi nyugdíjrendszerről, valamint arról, hogy a jövőben milyen irányban és hogyan fogja fejleszteni azt. Ez egyelőre a nyugdíjasok szakszervezete számára ismeretlen, nem lehetett megérteni sem a miniszterelnök avatási ismertetéséből, sem a felelős politikusok nyilatkozataiból.

Az elmúlt években végrehajtott részleges intézkedések, köztük az alap eszközeinek levonása arra utalnak, hogy el akarják hagyni a meglevő nyugdíjbiztosítási rendszert, az alapot adminisztratív szolgálattá kívánják redukálni, amely olyan döntéseket hoz, és olyan nyugdíjakat fizet, amelyeket valaki más határoz meg.

Az USPS támogatja a Korrupcióellenes Tanács tevékenységét és erőfeszítéseit annak érdekében, hogy kiküszöböljék a jelentésben szereplő alap eszközeinek kezelésében rejlő rendellenességeket, és megszüntessenek néhány rendszerszintű rendeletet, döntést, amellyel hátrányos helyzetbe hozták a nyugdíjasokat. Az érdekszervezet felhívja az illetékes hatóságokat, hogy tegyék meg a Korrupcióellenes Tanács által javasolt sürgős és szükséges intézkedéseket.

A közleményt Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesületének elnöke írta alá.

TAKÁCS Magda