Német közgazdászok azt javasolják a kormánynak, hogy 3,6-ról 5-6 százalékra emeljék az előrehozott nyugdíjba vonulás büntetését. Nálunk a korengedményes öregségi nyugdíjhoz való jog 2015. január 1-je óta létezik, az ilyen nyugdíjasok száma évről évre nő.

A nyugdíjasok és a szakszervezeti képviselők többsége már régóta követeli a büntetés eltörlését. Úgy vélik, hogy a levonás méltánytalan, különösen azon munkavállalók esetében, akiknek (csőd, privatizáció, cégbezárás miatt) nem volt más választásuk, mint 65 éves koruk előtt nyugdíjba menni. Ljubisav Orbović, a Szerbiai Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint 43 121-en mentek nyugdíjba kényszerből, és azt ígérték nekik, hogy 65 éves koruk után rendes nyugdíjuk lesz. Időközben megváltozott a törvény, bevezették a büntetőpontokat, amelyek miatt a nyugdíjasok évente két és fél nyugdíjtól esnek el. A szakszervezetek azt követelték, hogy 65. életévük betöltése után csökkentés nélkül kapják meg a járandóságukat. A kormány rendre elutasította az indítványukat.

Dr. Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja szerint a tanácsban felhívták a figyelmet arra, hogy az előrehozott nyugdíjazás privilégiuma a közszférában domináns, ahol a munkahelyek biztonsága miatt a munkavállalók leggyakrabban megszakítás nélküli munkatapasztalattal rendelkeznek, ami lehetőséget teremt a korai nyugdíjba vonulásra. A korkedvezményes nyugdíjlehetőséggel a szokásosnál pár évvel korábban nyugdíjba mehetnek a jogosultak csökkentett járandósággal. Ennek a csökkenésnek valójában évi hat százalékhoz kellene közelítenie, de társadalmi okokból 2014-ben kompromisszum született, és a büntetés 4,1 százalékra csökkent – magyarázza Altiparmakov. Senki sem kényszerül korkedvezményes nyugdíjba, ez személyes döntés, amire a szerbiai dolgozók kisebb részének van lehetősége. Azok a polgárok, akik sajnos rokkantság miatt kénytelenek abbahagyni a munkát, rokkantnyugdíjba mennek, ebben az esetben természetesen nincs korkedvezményes nyugdíjbüntetés – mondja Altiparmakov.

A közvéleményben gyakran hallani olyan hangokat, miszerint az állami nyugdíjrendszerek rosszak, összeomlanak, nem is lesznek akkor, amikor a jelenlegi munkavállalók nyugdíjba vonulnak. Valójában az állami nyugdíjrendszerek jelentik a legkevésbé rossz megoldást az összes lehetséges alternatíva közül. Ahhoz azonban, hogy az állami rendszerek jól működjenek, bizonyos fokú társadalmi felelősségvállalásra és időszerű reformokra van szükség. Mivel az állampolgárok tovább élnek, tovább kell dolgozniuk a nyugdíjrendszerek sikeres működéséhez. Ebben a szegmensben Németország a társadalmilag felelős reformok egyik legpozitívabb példája az elmúlt évtizedekben. A legfrissebb fejlemények a korengedményes nyugdíjba vonulás büntetése emelésének szükségességéről Németországban abba az irányba mutatnak, hogy a várható élettartam meghosszabbodásával a munkával töltött időnek is növekednie kell a rendszer pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. Németországban már 65-ről 67 évre emelték a rendes nyugdíjkorhatárt, de mivel túl sok lehetőség kínálkozik a korengedményes nyugdíjba vonulásra, most e tekintetben is szükséges a rendszer fejlesztése.

Az előrehozott nyugdíjba vonulás büntetése Németországban 3,6 százalék évente, ami a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, ugyanis a pénzügyileg méltányos büntetés összege megközelíti az évi hat százalékot – ezeket a büntetési összegeket alkalmazza a legtöbb fejlett ország.

A szerbiai 4,1 százalékos büntetési tétel valamivel alacsonyabb a pénzügyileg méltányos, évi hatszázalékos szintnél, és alacsonyabb a legtöbb európai ország gyakorlatánál, de még ez a büntetés is elegendő volt a nyugdíjrendszer pénzügyi stabilizálásához. A múlt század nyolcvanas éveinek az elején, a szakszervezeti populizmus hullámában a korengedményes nyugdíjazás büntetését átmenetinek nyilvánították, és csak a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig alkalmazták – mutat rá Altiparmakov. Ily módon szerinte a büntetések értelmetlenek, és gyakorlatilag megszűntek, ami hozzájárult a nyugdíjrendszer, következésképpen a volt állam teljes államháztartásának nagy pénzügyi összeomlásához.

A korkedvezményes nyugdíjba vonulás büntetését illetően a Szociális és Gazdasági Tanács nincs egységes állásponton. Miközben a szakszervezetek követelik a megszüntetését, a kormány tagjai ezt ellenzik. A 2019. november 15-én tartott ülésén a Szociális és Gazdasági Tanács tagjai a 19 napirendi pont közül csak abban állapodtak meg, hogy a 2020-tól 2050-ig tartó időszakra gazdaságfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. A korengedményes nyugdíjazás büntetési pontjainak törlésére vonatkozó kéréssel kapcsolatban nem közeledtek az álláspontok, bár voltak olyan ígéretek, hogy eltörlik azokat.

Összeállította: Takács Magda