Ferenc pápa üzenete a nagyszülők és idősek harmadik világnapjára

Az egyház július 23-án, vasárnap – Szent Joachim és Szent Anna ünnepéhez közel – tartja meg a nagyszülők és idősek harmadik világnapját. Ferenc pápa az idei év témájául Lukács evangéliumának egy idézetét választotta: „Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad” (Lk 1,50). Ez kifejezi a kapcsolatot a 2023. augusztus 1–6. között megrendezett Ifjúsági Világtalálkozóval, amelyre Lisszabonban, Portugáliában kerül majd sor. Az Ifjúsági Világtalálkozó témája „Mária útnak indult, és sietett” (vö. Lk 1,39) megmutatja nekünk azt a fiatal Máriát, aki elindul, hogy felkeresse idős unokatestvérét, Erzsébetet, és aki hangosan hirdeti a Magnificatban a fiatalok és idősek közötti szövetség erejét.

@k = Egy áldott találkozás

A pápa megállapítja, hogy ez a téma visszavezet bennünket egy áldott találkozáshoz: a fiatal Mária és idős rokona, Erzsébet találkozásához (vö. Lk 1,39–56). Erzsébet, eltelve a Szentlélekkel, Isten Anyjához fordul olyan szavakkal, amelyeket évezredek távlatából is mindennapi imádságunkban elismétlünk: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.” A Szentlélek pedig, aki már leszállt Máriára, arra készteti őt, hogy a Magnificat (Magasztalja lelkem az Urat) szavaival válaszoljon, hirdetve, hogy az Úr irgalma nemzedékről nemzedékre száll. A Szentlélek megáld és elkísér minden gyümölcsöző találkozást az egyes nemzedékek, nagyszülők és unokák, fiatalok és idősek között. Isten valóban azt kívánja, hogy – ahogyan Mária tette Erzsébettel – a fiatalok felvidítsák az idősek szívét, és bölcsességet merítsenek élettapasztalataikból. A pápa rámutat, hogy az Úr mindenekelőtt azonban azt kívánja, hogy ne hagyjuk magukra az időseket, ne száműzzük őket az élet perifériáira, ahogyan az sajnos ma túl gyakran megtörténik.

@k = Isten mindig új és meglepő csodákat visz végbe

Ferenc pápa különösen szépnek nevezi, hogy idén olyan közel esik a nagyszülők és idősek világnapja a Lisszabonban augusztus 1–6. között megrendezésre kerülő Ifjúsági Világtalálkozó időpontjához, és mind a kettő témája Mária „sietsége” (vö. Lk 1,39), hogy meglátogassa Erzsébetet. A Szentatya a közös témára utalva arra hívja fel a figyelmet, hogy gondolkodjunk el a fiatalok és idősek közötti kapcsolatokról. Egy idős ember barátsága segít a fiatalnak abban, hogy ne korlátozza életét a jelenre, és ne felejtse el, hogy nem minden a saját képességein múlik. Az idősebbek számára viszont egy fiatal jelenléte reményt ad arra, hogy nem volt hiábavaló, nem vész el mindaz, amit megéltek, és álmaik valóra válnak. A pápa levonja a következtetést: vagyis Mária látogatása Erzsébetnél és az a tudat, hogy az Úr irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll, megmutatja, hogy utunkon nem haladhatunk egyedül tovább.

@k = Mondjunk nemet a „mindent és azonnal” felfogásra

Hogy jobban befogadjuk Isten cselekvésének stílusát, emlékezzünk arra, hogy az időt a maga teljességében kell megélnünk – buzdít Ferenc pápa –, mert a legnagyobb valóságok és a legszebb álmok nem egy pillanat alatt, hanem növekedés és érés útján valósulnak meg: útközben, párbeszédben, kapcsolatokban. Ezért azok, akik csak az azonnal megszerezhetőre, a gyorsan és mohón elérhető saját előnyeikre, a „mindent és azonnal” felfogására összpontosítanak, szem elől tévesztik Isten cselekvését. Ehelyett az Isten szeretetterve magában foglalja a múltat, a jelent és a jövőt, átöleli és összekapcsolja egymással a nemzedékeket. Ez [egy olyan projekt, amely túlmutat saját magunkon, de amelyben mindannyian fontosak vagyunk… Nézzünk előre! – hangzik Ferenc pápa buzdítása fiataloknak és időseknek egyaránt: „Hagyjuk, hogy alakítson minket Isten kegyelme, amely nemzedékről nemzedékre megszabadít a tétlenségtől és a múlt miatti siránkozásoktól!”

@k = Isten irgalmassága szelíden tör be az emberi történelembe

Mária és Erzsébet, a fiatal és az idős találkozásában Isten a jövőjét adja nekünk. A pápa mindenkit arra szólít fel, hogy gondoljon erre a találkozásra, sőt, csukja be a szemét, és mint egy pillanatfelvételen, képzelje el azt az ölelést a fiatal Istenanya és Keresztelő Szent János idős édesanyja között; idézze fel ezt a találkozást értelmében, jelenítse meg a szívében és rögzítse a lelkében, mint egy fényesen világító belső ikont.

Ferenc pápa továbbá arra kér mindenkit, hogy a képzelet világából a konkrétumok felé haladva tegyünk valamit a nagyszülők és az idősek felkarolásáért. Ne hagyjuk őket magukra, jelenlétük értékes a családokban és a közösségekben, ez adja meg nekünk azt a tudatot, hogy közös az örökségünk és egy olyan nép részei vagyunk, amely megőrzi gyökereit. […] Az idősek azok, akik átadják nekünk Isten szent népéhez való tartozásunkat. Az egyháznak, csakúgy, mint a társadalomnak szüksége van rájuk. Ők adják át a jelennek a múltat, amely szükséges a jövő építéséhez.

A Liszabonba induló fiataloktól a pápa ezt kéri:

„Mielőtt elindultok, látogassátok meg nagyszüleiteket, látogassatok meg egy magányos idős embert! Az ő imája védelmez majd benneteket, és a szívetekben hordozzátok majd ennek a találkozásnak az áldását.” Az időseket pedig arra kéri a Szentatya, hogy kísérjék imájukkal a fiatalokat, akik az Ifjúsági Világnap ünneplésére készülnek…

HARMATH Károly OFM (Forrás: Magyar Kurír)