Francia modell szerint szeretnék megmenteni a műemlékvédelem alatt álló, de gondoskodás híján pusztulásra ítélt épületeket

Vajdaság legnagyobbikába (a beodrai Karátsonyi-kastélyba) többek között vegyipari gyárat telepítettek, a budapesti parlament tervezője, Steindl Imre által megálmodott másik (a belcsényi Spitzer-kastély) egy horrorfilm díszlete is lehetne, a harmadik területén (az óbecsei Dunđerski-kastélyban) ősfákat vágnak ki ismeretlen tettesek – olyan kultúrkincsek mind, amelyek az állam védelmét élvezik ugyan, mégis lassan, de biztosan mennek tönkre.

Mi lesz veled, Fantast?

Az Óbecse és Topolya közötti úton Óbecsétől 14 km-re található, Fantast néven elhíresült, 1923-ra megépült Dunđerski-kastély azon kevés kastélyok egyike volt a közelmúltig, amely 1983 óta szállodaként és étteremként működött: gondot viseltek rá, rendezvényeknek adott helyszínt, majálisozókat, kirándulókat fogadott be. A 65 hektárnyi területen kastély, ménes, kápolna, kiskastély, park, medence és kiszolgáló épületek találhatók, de miután tavaly márciusban az üzemeltető, az MK Group úgy döntött, hogy nem kíván többé vendéglátással foglalkozni, a birtokra lakat került – azóta ismeretlen tettesek ősfákat vágtak ki a kastélykápolna és a lovarda körül, április végén pedig vízszivárgás miatt úszott az állami tulajdonú birtok egy része.

Bogdan Dunđerskinak nem voltak utódai, ezért az óbecsei birtokot a Matica srpskára hagyta örökül, de a háború utáni Jugoszláviában az ingatlanjait elkobozták. A PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinátra a hetvenes években bízták rá az állami tulajdonba került, elhanyagolt birtokot. A kombinátot 2015 végén vásárolta meg az MK Group, amely kivonulásával tavaly akár meg is pecsételhette a kastély sorsát.

– 2012-ben a Matica srpska kérte az állami tulajdonba került hagyaték visszaszolgáltatását, az eljárás tehát tíz éve húzódik. 2019-ben a Közigazgatási Bíróság úgy ítélt, hogy létezik jogi kontinuitás, ezért az ügyet visszautalta újbóli döntéshozatalra. A Matica srpska érdekelt abban, hogy a kastély minél jobb állapotban kerüljön vissza a tulajdonába – nyilatkozta nemrégiben az RTS-nek Jelena Veselinov, az intézmény jogásza.

Óbecse mellett Bogdan Dunđerski Kölpényben, Dunacsében, Istvánvölgyben és Törökbecsén is épített kastélyt, ezeknek a megóvására pár évvel ezelőtt az óbecsei Zoran Subotički létrehozott egy központot.

– Ezeknek a kastélyoknak a sorsa nem lehet csak az önkormányzatok vagy a Matica srpska felelőssége – együtt kell megoldást találni erre a patthelyzetre. A jelenlegi a lehető legrosszabb forgatókönyv, ami tönkreteszi a történelmi örökségünket – jelentette ki Zoran Subotički.

Az önkormányzat illetékesei nemrégiben asztalhoz ültek a Matica srpska képviselőivel, és hamarosan a Művelődésügyi és Tájékoztatási Minisztériumban folytatják a tárgyalásokat arról, hogy a jogi eljárás lezárásáig együttes erővel hogyan mentsék meg az enyészettől a kastélyt. A kultuszminisztérium már korábban egy lex specialis meghozatalát kezdeményezte, ami meggyorsítaná a vagyon visszaszármaztatását a Maticának, de amíg erre nem kerül sor, a Matica srpska nem rendelkezhet a kastély felett.  Amíg el nem dől, hogy kié is lesz a kastély, a Köztársasági Vagyonigazgatóság az óbecsei önkormányzatra bízta megőrzésre, a megbízásából az IPON biztonsági szolgálat járja körbe időnként a birtokot. A csöndes pusztulástól azonban ez nem fogja megvédeni ezt a csodálatos kastélyt.

Francia kapcsolat

Tavaly egy munkacsoport alakult a kormányon belül, amely az állami tulajdonban lévő, nagy potenciállal rendelkező, de pusztulófélben lévő villák és kastélyok sorsával foglalkozik. Május végén Maja Gojković kultuszminiszter Szerbia párizsi kultúrközpontjában ismertette a Szerbia kastélyai: a kulturális örökség védelme elnevezésű projektet. Azért éppen ott, mert Franciaország fenntartható megoldást talált erre a problémára: kastélyait a kultúrdiplomácia és az idegenforgalom szolgálatába állította, és amellett, hogy megmentette ezeket az épületeket a pusztulástól, több tízezer embernek munkát is adott. Szerbia a francia szakemberek segítségével hasonló módon szeretné rendezni 118 műemlékvédelmet élvező kastély és palota a sorsát. A miniszter asszony azt reméli, hogy a 2020 novemberében kezdődött projekt a járvány után és az új francia kormány kinevezésével felgyorsulhat, és az épületek egy része múzeum, szálloda, étterem vagy forgatási helyszín lesz majd.

– Az ország egyik legnagyobb kastélya, a beodrai Karátsonyi-kastély szimbolizálja a legjobban az 1945 és 2000 között uralkodó értékrendvesztést, amikor a kastélyok mezőgazdasági szövetkezetekké és hasonlókká váltak. Ez a kastély 1980 és 2000 között vegyi üzem volt – turisták és múzeumi kiállítási tárgyak helyett egy időközben csődbe ment gyár tartályai állnak benne. A 2000 utáni változásokkal a kastélyok elhanyagoltak lettek, vagy nem megfelelő módon üzemeltették ezeket. Az épületek megóvásával tartozunk azoknak az ősöknek, akik létrehozták – jelentette ki a miniszter asszony.

Ezeket a kastélyokat persze fel is kellene újítani – ehhez is ígértek a franciák segítséget az Európai Unió pályázatain keresztül. Első lépésként 25 kastélyt terveznek prioritási listára tenni.

Védtelen örökség

Robert Čoban újságíró a járvány ideje alatt két évig kerékpárral járta Vajdaságot, és alaposan megismerte ezeket a kastélyokat, alapítványt gründolt a védelmük érdekében, és Baština bez zaštite (Védelem nélküli örökség) címmel egy Facebook-oldalt is elindított, ahol néhány albumban bemutatta ezeket az elhanyagolt kastélyokat. Ma már 150 album található az oldalon, mert naponta érkeznek fényképek jobb sorsra érdemes villákról, kastélyokról, nyaralókról, ismert emberek szülőházáról egész Szerbiából. Ez a gyűjtemény javarészt meg is egyezik azokkal a városi, tartományi és köztársasági műemlékvédelmi listákkal, amelyeken kiemelt jelentőségű kultúrkincsként szerepelnek azok az épületek, amelyek közül egyik-másik már össze is omlott – ilyen például Moholon Novak Radonjić festőművész szülőháza.

A www.dvorcisrbije.rs weboldalon a munkacsoport listáján szereplő mind a 118 épületet megtalálhatják az érdeklődők.

FEHÉR Rózsa