Közvélemény-kutatásunk 3., befejező része

A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást ismét a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. Ezúttal az etnikai különbségeket és viszonyulásokat vizsgáltuk Vajdaságra vonatkozóan. Kutatásunk fő témája volt, hogy a vajdasági magyarok hogyan viszonyulnak a többi itt élő nemzetiség tagjaihoz. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen társadalmi és etnikai távolság van az itt élő nemzetiségek között.

A harmadik részben a közélettel és az oktatással kapcsolatos kérdésekben vizsgálódtunk.

Egy társadalomban a nemzeti kisebbségek sokszor többletjogok biztosítása által, könnyítésekkel tudnak kellő mértékben részt venni a közéleti folyamatokban. A kutatásunkban különböző társadalmi helyzeteket soroltunk fel, és azt kérdeztük, szükség van-e jogi, társadalmi könnyítésre, támogatásra.

A vajdasági magyarok 79 százaléka gondolja úgy, hogy nemzeti kisebbségek tagjai számára meg kell könnyíteni a munkavállalást. Érdekes, hogy ennek az állításnak az elutasítása a legnagyobb a felkínált állítások közül a megkérdezettek körében, igaz, hogy csak 11,6 százalék nem ért egyet.

A legtöbben azzal a kijelentéssel értettek egyet (a részben és a teljes mértékben egyetértők aránya 95 százalék), hogy a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének Szerbia valamennyi polgárának érdekeit kell szolgálnia, tekintet nélkül etnikai hovatartozásukra. A megkérdezettek jelentős (75-80) százaléka egyetért azzal is, hogy a nemzeti kisebbségek számára meg kell könnyíteni a nemzetgyűlésbe való bejutást, illetve a helyhatósági választásokon való jelöltetésüket is. Egyértelmű többség gondolja (78,1 százalék), hogy a nemzeti kisebbségi pártok hozzájárulnak a demokrácia fejlődéséhez Szerbiában.

Érdekes ellentmondás mutatkozik meg az általános és középiskolai oktatás tannyelvét illetően: az anyanyelvű oktatás biztosítását és a kombinált anyanyelvű és szerb nyelvű oktatás megkövetelését felvető állítással is magas az egyetértők aránya.

Egy kicsivel magasabb azok aránya, akik fontosabbnak tartják, hogy teljes mértékben anyanyelven folyjon az általános és a középiskolai oktatás.

Fontosnak tartottuk megkérdezni a Szerbiához és Magyarországhoz fűződő érzelmi kötődést. Ezt egy tízfokú skálán jelölhették be a megkérdezettek. A Szerbiához való érzelmi kötődés átlagpontja 5,78 volt, míg a Magyarországhoz tartozó 5,96 pont. A nők esetében a Szerbiához való kötődés erősebb, míg a férfiak esetében a Magyarországhoz való kötődés. A tömbben élő magyarság (Tisza mente) esetében magasabb arányú a Magyarországhoz való kötődés, mint a szórványban élőknél (Bánát, Dél-Bácska). A 35 év alattiak mindkét ország vonatkozásában alacsonyabb érzelmi kötődést mutattak, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség is befolyásolja az kötődést: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál gyengébb érzelmi kötődést mutat mindkét ország, de kiváltképp Szerbia iránt.

Az érzelmi kötődést ellenőrizendő feltettünk még egy kérdést: ha Magyarország és Szerbia válogatottja játszik egymás ellen egy sporteseményen, akkor kinek szurkolnak a megkérdezettek. A válaszolók 9,1 százaléka a szerbiai csapatnak szurkol, 27,2 százaléka pedig a magyarországi csapatnak. A „semleges” kötődésűek, vagy az el nem kötelezettek vannak a legtöbben, 59,7 százalék válaszolt úgy, hogy győzzön a jobbik csapat. Négy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud válaszolni erre a kérdésre. Megállapítható, hogy válaszadóink közül valamivel többen kötődnek érzelmileg Magyarországhoz, mint Szerbiához.

Közvélemény-kutatásunk összefoglalásaként elmondható, hogy a megkérdezettek 92,7 százalékának van szerb nemzetiségű barátja és 47,3 százalékának van szerb nemzetiségű rokona, legkevesebben (0,7 százalék) albán rokoni kapcsolattal rendelkeznek.

Legkisebb etnikai távolság a megkérdezettek és a szerb nemzetiségűek között van. Igaz, így is 43,9 százalék elutasítja, hogy vegyes házasságot kössön szerb nemzetiségű személlyel.

A legnagyobb etnikai távolság a megkérdezettek és a romák között van, minden társadalmi viszonyban. A roma etnikumú személlyel kötendő házasságot a megkérdezettek közel 80 százaléka utasította el.

A megkérdezettek támogatják, hogy politikai választások és munkavállalás tekintetében a nemzeti kisebbségek tagjai számára könnyítéseket kellene bevezetni. (Az előbbi könnyítés egy szempontból már érvényben van: a kisebbségi pártok számára nincs parlamenti küszöb – a szerk. megj.)

A megkérdezettek 95 százaléka egyetért a következő állítással: a Szerb Köztársaság parlamentje Szerbia valamennyi polgárának érdekeit kell hogy szolgálja, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül.