A legsikeresebb kortárs magyar íróval, Lőrincz L. Lászlóval, azaz Leslie L. Lawrence-szel készült interjú második része
Első könyved, a Sindzse szeme berobbant. Hogyan élted meg ezt az első nagy sikert?
– Számomra teljesen kiütésszerű volt az egész, de nem annyira, mint gondolod! Megmondom miért. Megírtam a könyvet, elvittem a Magvető Kiadóhoz. Ott sokáig vívódtak, majd megjelent a könyv. Ezt szinte a kirakatba ki sem tették. Elfogyott néhány nap alatt. Fogalmam nem volt, s azóta sincs, hogy hány példányban adták ki. Tudniillik akkor titok volt. Az első 3-4 könyvem esetében fogalmam sincs a példányszámról. A sikerkönyvek esetében bevezették a degresszívív-tiszteletdíjat. Ez azért volt, nehogy mi, akik sikerkönyveket írunk, „érdemtelenül” sokkal több pénzt kapjunk, mint azok a neves írók, akiknek nem veszik olyan sokan a könyveiket. Úgy ment, hogy megjelent a könyv, majd behívtak a kiadó valamelyik főemberéhez „elszámolni”. Egyszer bementem az illetékeshez, s a hölgy szinte félve mondta: „Lőrincz elvtárs, maga 120 000 forintot fog kapni.” Ez borzasztó sok pénz volt. Akkor tudományos dolgozóként 3000 forint volt a havi fizetésem.
A cikk a Családi Kör szeptember 12-ei számában jelent meg.
