Útjelző táblát akkora csinnadrattával még nem adtak át, mint ahogy azt tette a Vajdasági Magyar Szövetség december elején Zenta közelében, egészen pontosan a Felsőhegyre vezető út mellett: köztársasági képviselő, államtitkár, tartományi kormányelnök, alelnök és tisztségviselő, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt a VMSZ által áttörésnek nevezett eseményen, ami azért kapta ezt a nevet, mert Pásztor Bálint, a párt elnöke szerint közel negyven éve nem volt arra példa, hogy többnyelvű útjelző táblát tegyenek ki Vajdaságban.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ezzel szemben jelezte, az ő kitartásuknak köszönhetően Ada községben már másfél évvel korábban megtörtént a többnyelvű útjelző táblák kihelyezése, így szerintük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) cselekedete „nem eredmény, hanem évtizedes mulasztások kínos bizonyítéka”. A VMDK évek óta foglalkozik ezzel a problémával, több állami és tartományi szervhez is fordultak, s ezek között akadt olyan is, amely igencsak furcsa válasszal indokolta, miért nem lenne jó, ha az utak mellett többnyelvű útjelző táblákkal találkoznának a sofőrök.

Egyelőre csak az önkormányzati fennhatóságú utakon

„December 3-án született meg az első gyümölcse annak a folyamatnak, amelynek eredményeként a helyi jelentőségű, önkormányzati fennhatóságú utakon kétnyelvű – magyar–szerb – útirányjelző táblák kerülnek kihelyezésre. Zenta községben az első táblák a helyükre kerültek, Topolyán és Magyarkanizsán pedig a következő hetekben valósul meg a kihelyezésük” – írta Pásztor Bálint a közösségi oldalon, s hozzátette, azért kezdtek ezekben az önkormányzatokban, mert itt VMSZ-es polgármesterek dolgoznak, akik vállalták, hogy elsőként állnak egy olyan kezdeményezés mellé, amely a magyar nyelv láthatóságát és a mindennapi tájékozódást egyaránt erősíti.

A VMSZ elnöke szerint most alakult meg az az állami munkacsoport is, amely az országos – tehát nem önkormányzati – utak esetében is meghatározza a nyelvhasználati jogok alkalmazásának módját.

Ebből a kijelentésből világosan kiderül, hogy egyelőre csak az önkormányzatok fennhatósága alá tartozó utakra tehetnek ki többnyelvű útjelző táblákat, amelyeket nem szabad összekeverni a helységnévtáblákkal, azok ugyanis már évek óta többnyelvűek.

„A VMSZ szakpolitikusai hónapok óta dolgoznak ezen az ügyön, az MNT pedig pénzügyi támogatással segíti a helyi önkormányzatokat, hogy minél több helyen, minél gyorsabban megvalósuljon a kétnyelvű táblarendszer” – tette hozzá Pásztor Bálint.

Vajdaságban rohamtempóban kerültek ki a kizárólag cirill betűs útjelzők táblák

A VMDK először közleményben reagált a VMSZ legújabb „kétnyelvűségi sikerére”, ami szerintük nem több, mint kétségbeesett politikai szemfényvesztés. „Húsz év hatalomban eltöltött idő után abszurd, hogy most, amikor a népszerűségük a Szerb Haladó Párttal való együttműködés miatt soha nem látott mélyponton van, úgy próbálják beállítani magukat, mintha a magyar feliratok védelméért küzdenének, miközben évtizedeken át tétlenül nézték a táblák egynyelvűsítését” – áll a párt közleményében.

Csonka Áron pártelnök kiemelte: amikor 2021-ben a VMSZ támogatásával elfogadták a szerb nyelv közéletben való használatáról, valamint a cirill írás védelméről és megőrzéséről szóló törvényt, a VMDK már a cirill feliratos táblák megjelenése után azonnal elkezdett harcolni ez ellen, ugyanis az egynyelvű útjelző táblák éppen a multikulturális Vajdaságban kerültek ki a legrövidebb időn belül az utak mellé.

– Attól függetlenül, hogy a törvényben szerepelt, hogy azokon a településeken, ahol a szerb nyelv mellett valamely kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van, ott azon a nyelven is kikerülhetnek a feliratok, ez a gyakorlatban nem valósult meg, helyette az történt, hogy a cirill betűs feliratok tömegével jelentek meg – nyilatkozta Csonka, aki szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy az utak rangsorolásakor elfogadtak egy, a törvénynél gyengébb szabályzatot, amelyben az szerepel, hogy az útjelző táblákon szereplő feliratot cirill betűkkel kell kiírni, és ezt a regionális utakon nagyon gyorsan meg is tették, ami Csonka szerint hatalmas felháborodást váltott ki a polgárok körében.

– A VMSZ ekkor úgy ködösített, hogy igyekezett az útjelző táblákat összemosni a helységnévtáblákkal, amelyeken több nyelven is szerepelt a település neve. Pásztor Bálint, aki akkor a VMSZ köztársasági képviselője volt, azzal érvelt, hogy negyven évvel ezelőtt sem voltak többnyelvűek az útjelző táblák, amit mi megcáfoltunk, ugyanis Adán még kint volt egy régi, kék színű tábla, amelyen Valkaisor, Törökfalu és Zenta szerepelt. A problémát jeleztük a diszkriminációs biztos felé, akitől az a válasz érkezett, hogy ő ajánlásba adja az önkormányzatoknak, hogy legyenek az útjelző táblák többnyelvűek, míg a polgári jogvédő azt kérte, hogy az összes esetet dokumentáljuk Vajdaság területén, és úgy küldjük el neki az anyagot. Ez egy hatalmas munka lett volna, így mi ehelyett szúrópróbaként lefotóztunk néhány táblát, megjelölve, hogy azok hol találhatóak, és ezt elküldtük neki, ám a mai napig nem érkezett válasz… – közölte a VMDK elnöke.

Csonka elmondta, hogy ezután a tartományi szervekhez is fordultak, s a beadványuk a tartományi Jogalkotási Titkársághoz került, amelynek a feladata a törvényes rendelkezések tolmácsolása és betartásának elősegítése.

– Ezt a titkárságot az a Nenad Đurđević vezeti, aki akkor volt a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnöke, amikor nagyon sok panasz érkezett választási csalások miatt a RIK-hez, és 2016-ban le is mondott a választási bizottságban betöltött funkciójáról. Đurđević aláírásával érkezett egy válasz, amelyben az állt, hogy azt a gyakorlatot kövessük, ami eddig is volt, mert ha az útjelző táblák többnyelvűek volnának, akkor az megzavarná a sofőröket, és ez veszélyes helyzetet teremtene a közlekedésben, és balesetekhez vezethetne – közölte Csonka.

Hol jelent meg az első többnyelvű útjelzőtábla?

2023 decemberében átadták az Ada–Mohol kerülőutat az Ada északi részén újonnan kiépült körforgalmi csomóponttal együtt, ám nem sokkal később oda is egynyelvű, cirill útjelző táblák kerültek. Mivel ez egy olyan terület és út volt, amely egyértelműen az önkormányzat fennhatósága alá tartozik, a VMDK elkezdte szorgalmazni beadványokkal és szóban is, hogy ezen mielőbb változtassanak, és a helyiek is zúgolódtak a cirill betűs kiírás miatt.

– Az adai önkormányzat rövid időn belül a helyi közösségekkel együttműködve lecserélte a cirill betűs táblákat többnyelvűre, vagyis hónapokkal a Felsőhegynél a VMSZ-politikusok hada kíséretében kihelyezett útjelző tábla előtt Adán már többnyelvű tábla fogadta az arra közlekedőket – mondta a VMDK elnöke, aki szerint ez precedensértékű volt, s a többi önkormányzat is követhette volna az adai példát, azonban véleménye szerint ez legtöbbször azért marad el, mert az önkormányzatok erre nem akarnak pénzt költeni.

A VMSZ felsőhegyi táblaavatóján jelen volt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is – nem véletlenül, hiszen az MNT nemrég meghívásos pályázatot írt ki Csóka, Óbecse, Szabadka és Törökkanizsa önkormányzatainak. Egy önkormányzat egy pályázatot nyújthat be, a kiosztásra kerülő pénzösszeg pedig maximum 1 032 000 dinár. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezek az önkormányzatok beadják a jelentkezésüket a pályázatra, akkor a számukra jóváhagyott összegből elkezdődhet a felsorolt községekben is az útjelző táblák cseréje, vagyis többnyelvűsítése.

Mi lesz az országos utakon lévő táblákkal?

Pásztor Bálint a bejegyzésében arról írt, hogy most alakult meg az az állami munkacsoport, amely az országos utak esetében is meghatározza a nyelvhasználati jogok alkalmazásának módját. A VMSZ elnöke szerint ez az első lépés ahhoz, hogy hosszú évtizedek után először, rendszerben kezelve érvényesülhessenek e témában is a nyelvhasználati jogok.

Csonka Áron egészen máshogy látja ezt:

– Mivel az országos utakért felelős vállalat a törvénynél gyengébb rendeletre hivatkozva utasítja el a többnyelvű útjelző táblák használatát, a megoldás nagyon egyszerű: ez az ügy az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumhoz tartozik, ahol Lálity Urbán Emese személyében a VMSZ-nek államtitkára van – ha ő ezt megbeszélné a miniszterrel, akkor egy tollvonással meg lehetne oldani a fennálló problémát, és nem kellene semmilyen munkacsoportot létrehozni – nyilatkozta Csonka, aki szerint a VMSZ felsőhegyi akciója nem volt más, mint többéves mulasztások beismerése, és hozzátette, arról, hogy a többi községen, például Temerinben, Zomborban vagy Antalfalván mikor cserélik le a táblákat, egy szó sem esett, senki semmilyen határidőt nem mondott még a zentai, a topolyai és a magyarkanizsai táblák lecseréléséről sem, ahol a VMSZ-nek van a legtöbb tagja a képviselő-testületben.

– Amióta a VMSZ a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere lett, az itt élő magyarok a saját bőrükön érezték meg a korábban szerzett kisebbségi jogok csorbulását, és a VMSZ most így, többnyelvű útjelző táblák kihelyezésével próbálja a magyar anyanyelvű szavazókat visszacsábítani egy olyan dologgal, ami egyértelműen a kisebbségekhez kapcsolódik – nyilatkozta Csonka.

 

Párhuzamos valóságok

Pásztor Bálint Facebook-bejegyzését, ahogy az elmúlt hetekben, hónapokban már megszokhatták az emberek, a párttagok szűnni nem akaró örömujjongással és gratulációcunamival árasztották el, amelyek közül kiemelünk néhányat:

Lálity Urbán Emese: A hivatalos nyelvhasználat joga eddig is példaértékű volt Vajdaságban, azonban ezzel a lépéssel a nyelvi egyenrangúság a közlekedők valós mindennapjaiban is megjelenik – egységesebb, egyértelműbb és inkluzívabb tájékoztatást biztosítva. A Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ következetes szakmai és politikai munkájának eredményeként a kétnyelvű utcanévtáblák és intézményfeliratok után újabb szintre léptünk: a közúti táblák területén is érvényesül a többnyelvűség. Ez hosszú távon növeli a közlekedés biztonságát, csökkenti az információs bizonytalanságot, minden polgárhoz szólnak.

Újvári Zsombor: A változatosság szemet gyönyörködtet, örvendetes hír!

Újhelyi Ákos: Gratulálok ehhez a sikeres áttöréshez! Hatalmas jelentősége van annak, hogy a magyar nyelv láthatósága és a mindennapi tájékozódás egyszerre erősödik. Külön köszönet azoknak az önkormányzatoknak és VMSZ-es polgármestereknek, akik elsőként vállalták ennek a fontos kezdeményezésnek a megvalósítását. Ez valóban mérföldkő, és bízom benne, hogy a kétnyelvű táblák rövid időn belül egész Vajdaságban természetessé válnak. Csak így tovább!

Kudlik Zoltán: Csodálatos hír! Köszönjük elnök úr a bejelentést!

Újhelyi Nándor: Kiváló példa arra, hogyan kell hatékonyan képviselni a magyar közösség érdekeit. A hivatalos nyelvhasználat gyakorlati megvalósítása külön elismerést érdemel. Gratulálok! Hajrá, Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ!

Kiss Igor: Szép! A munkának mindig meg lesz a gyümölcse! Óbecse is hamarosan követi a jó példát!

Elvétve találni egy-egy bíráló hozzászólást, mint például, hogy „a Csantavért Orommal összekötő beígért köves út mellett mikor pózolnak, csak ígérgetnek!” vagy hogy „a zentai termálfürdő előtt mikor pózolnak?”

Olvasva a Szabad Magyar Szó és a Pannon Televízió tudósítása alatt megjelent hozzászólásokat, az embernek az az érzése támad, mintha egy párhuzamos valóságban élne, és mégsem minden annyira szuper, mint ahogy azt a VMSZ gondolja, ugyanis mindkét tájékoztatási eszköz cikke alatt szinte csak bíráló hozzászólásokat találunk. Mivel nem közszereplőkről van szó, neveket nem közlünk, csak a legérdekesebbeket tesszük közzé:

„Süllyed a hajótok és most egy kis morzsát kell szórni a nyáj közé.”

„Tizenkét ember kellett egy közlekedési tábla lerakásához, ez igen elgondolkodtató. Mentségükre legyen, hogy nem volt náluk ásó meg lapát, így azért kézzel nem volt olyan könnyű feladat.”

„Csak egy párt tud abból kampányt csinálni, ami amúgy alanyi jogon járna, és pontosan ők engedték meg, hogy egyáltalán elvegyék az emberektől…”

„Valaki magyarázza már meg, ha kikerül egy új tábla az út szélére, akkor miért kell 10 embernek fotózkodni vele? Ennyire olcsó nem lehet az ő idejük sem. Biztos mindenki ott volt, nem maradt le senki, akinek érdeme van a tábla kihelyezésében?”

„Emberek! Örüljünk már valaminek. Végre latin betűs felirat is került a kockabetűsek helyébe. Ezek talán maradnak… az a 10 ember meg jön, megy. Ez az élet.”

„Esküszöm, amikor felújítják a szabadkai kórházat, amit ígértek, akkor az elsők között leszek és büszkén fotózkodok majd előtte, de akár a szabadkai színház se lenne rossz, na azzal is szívesen fotózkodnánk már mi is tisztelt urak…”

„Ha fontossági sorrendet kellene összeállítanom a világot megrázó, történelmi eseményekről, akkor ezt az eseményt valahova a penicillin felfedezése és a holdra szállás közé tenném…”

„Ez az átkos szocializmusban teljesen normális jelenség volt, és senki se fényképezkedett körülötte!”

„Elkezdődött?! Ada község területén már rég kihelyezték a kétnyelvű iránymutató táblákat!”

„Először is a községben nem egy-két táblát kellene kicserélni, hanem mindenhol, ahol hiányzik a kétnyelvű, ki kell tenni, mert az alkotmányban garantálva van, tehát semmi új a nap alatt. A másik dolog az, hogy egy nemzeti színezetű pártnál ez a minimum, az alap, és most szobrot nekik, mert teszik a dolgukat!? Tisztelettel kérdem: VMSZ, miért kell a nemzet mögé bújni?”

„Nincs itt semmi új. A VMSZ állandóan azért várja a dicséreteket, az elismeréseket, a vállon veregetéseket, ami vezetőként a dolguk. Mintha egy postás kapna kitüntetést, mert kihordja a leveleket, a benzinkutas megtankolja az ügyfél autóját, a bolti kiszolgáló kedvesen kiszolgál… De hát, úgy látszik, nekik ehhez is elismerés kell.”

TŐKE János