Miroslav Ivanović, a belgrádi Palilula község elnöke a napokban ünnepélyes keretek között átadott rendeltetésének egy – bankautomatát. Elődje, Aleksandar Jovičić öt évvel korábban ugyanitt ugyanígy új, elmondása szerint „a város szépségét szolgáló” konténerek mellett fényképezkedett a vakuk kereszttüzében.

Az is megesett pár évvel ezelőtt, hogy az Építésügyi Intézet igazgatója, Dejan Mandić a sajtó jelenlétében harangozta be egy közlekedési lámpa kihelyezését, amelynek a kiásott gödrét csodáltatta meg az újságírókkal. (Az igazi esemény azt követően történt, hogy a sajtómunkások szétszéledtek: a munkások elvágták a fő vízvezetéket, ezért az egész város víz nélkül maradt.) Az eset később úgy híresült el, mint „a lyuk ünnepélyes megnyitója”.

Adtak át felénk már mindent ünnepélyesen: villanypóznát, felújított lépcsőt, szemeteskukákat, mozgássérülteket szolgáló rámpát, amit később soha nem láttunk az intézmény lépcsőinél. Amikor a leskovaci temetőben a vécé átadására kaptak meghívót az újságírók, sokan nem mentek el, mert azt gondolták, átverésről van szó. Pedig a budikat maga a polgármester, Goran Cvetanović méltatta lelkesen.

A bizarr átadási ceremóniák nagymestere mégis Aleksandar Vulin, aki munkaügyi és szociális miniszterként igazán aktív volt e téren (is): Apatinban például egy idősek otthonában új liftet tesztelt, hallássérült gyerekek szüleinek 12 (!) babariasztót adott át, paralízises gyerekek pedig egy 200 dinárt sem érő ajándékcsomagot kaptak tőle nyilvánosan. Nem hinném, hogy őszinte volt a szülők mosolya az „ünnepségen”.

(M)értékvesztett országban élünk, ahol a polgárokban joggal alakul ki az a benyomás, hogy az állami vezetők egy, a valósággal párhuzamos, külön világban élnek. Egyre alacsonyabbra kerül a morális léc, és ami kicsiben a helyi politikusok megmosolyogtató bolondságának és amatőr önfényezésének tűnik, az országos szinten már aggasztó méreteket öltő, mesterfokon űzött, manipulatív néphülyítéssé válik.

Csak elvétve számít hírnek az, amit a politikus ilyen alkalmakkor közölni akar – sokkal inkább lenne hír az, amit inkább elhallgatna. Ezekre a meghívásos bohóckodásokra az egyetlen lehetséges szakmai válasz a bojkott lehet.

FEHÉR Rózsa