Importáljuk a tejet, miközben a hazai termelők nem tudnak mit kezdeni a megtermelt mennyiséggel – Az aflatoxin „csak” egy probléma a sok közül

Az ősszel már cikkezett arról a sajtó, hogy aflatoxinnal szennyezett az egyébként is silány kukoricatermés, mégsem érkezett reakció erre az illetékes állami szervektől. Félő volt, hogy a takarmány szennyezettsége miatt az aflatoxin megjelenik majd a tejben is. Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy a nagy tejgyárak visszautasítják a helyi termelőket, arra hivatkozva, hogy nem megfelelő minőségű a tej.

Aztán két nagy tejgyár is módosított a felvásárlási előírásokon: a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet nem veszik át. Ez az érték még mindig ötszöröse az Európai Unióban érvényben lévő határértéknek.

Az aflatoxin a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes gombaméreg, amelyet penészgombák termelnek, bizonyos gabonaféléket támad meg, így az állatok takarmányába is belekerülhet.

KÜLFÖLDRŐL IMPORTÁLJÁK A TEJET

A tej literjéért a felvásárlók minőségtől függően 50–72 dinárt fizetnek, az államtól pedig literenként 10 dináros tejprémium jár. A gazdaságokban arra panaszkodnak, hogy nagy kihívást jelent számukra, hogy a felvásárlók folyamatosan módosítják az előírásokat, és sok kritériumnak kell megfelelniük.

Gere Béla, a zentai Gere Kft. tulajdonosa tejtermelő és felvásárló is egyben. Azt mondja, az aflatoxin szinte minden évben probléma.

– Az idén azzal kellett szembesülni, hogy nagyon kevés volt a termés, és az a kevés is rossz minőségű. Azt viszont tudni kell, hogy a megtermelt kukoricát már régen megetették az állataikkal a tenyésztők, még ha aflatoxinos volt is, s mostanra már mindenki vásárolja a takarmányt. Ez azt jelenti, hogy a takarmányban magában is fertőzött a kukorica. A felvásárlók – mivel mesterséges hiányt teremtettek a boltokban az ősszel – elkezdték külföldről megvenni a tejet, ahhoz ugyanis sokkal olcsóbban jutnak hozzá, mint a mi termelőinktől. Oda jutottunk, hogy már millió liter számra érkezik az országba a tej külföldről, közben pedig az a kevés termelő, aki még ezzel foglalkozik, nem tudja kinek eladni a tejét. Mindennek következtében tovább fok csökkenni a tejtermelők száma, hiszen a felvásárlók azt is bejelentették, hogy kénytelenek csökkenteni a felvásárlói árat – magyarázza a felvásárló.

A FIATALOK NEM AKARJÁK EZT A MUNKÁT VÉGEZNI

Sokfelé hallani, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik átveszik az idősebb generációktól a termelést. Gere szerint ennek az az oka, hogy a mai fiatalok nem akarják ezt a munkát végezni, hiszen amellett, hogy nincs szabadnap, nem lehet mellette utazgatni, mindig ott kell lenni a tehén mellett, és még ki sem fizetődik.

– Az idősebbek nem számolgattak túlságosan. Úgy voltak vele, ha nem hoz hasznot a tej, majd hoz a búza, vagy fordítva. Nem úgy álltak hozzá, hogy sokat akartak keresni vele, csak megélni akartak belőle, azt pedig lehetett. A mai fiatalok nem így gondolkodnak. Előveszik a számológépet, és ha az nem kedvező eredményt mutat, feladják a termelést. Senki sem akar naphosszat ólat, istállót pucolni úgy, hogy közben nem is kap cserébe szinte semmit – mondja Gere.

TÖNKRETESSZÜK A SAJÁT TERMELŐINKET?

A tejtermelőket évek óta nem hallgatja meg senki. Az elmúlt két év termése katasztrofális volt, az állam pedig nem reagált semmit.

– A rádióban, televízióban azt halljuk, minden rendben, azonban az a helyzet állt elő, hogy a termelőktől nem veszik át a tejet az aflatoxinra hivatkozva, közben millióliternyi tejet importál a szektor, ezzel pedig eléri azt, hogy nem tudunk mit csinálni az itthon megtermelt tejjel, hiszen az állam rendeletben tiltotta meg az exportot még novemberben. Tulajdonképpen az aflatoxinra hivatkozva azt mondják a termelőnek, hogy most néhány napig nem veszik át tőle a tejet, miközben szerintem az a cél, hogy fokozatosan megszakítsák az együttműködést, hiszen külföldről olcsóbban bejön az aflatoxinmentes alapanyag a gyártáshoz – magyarázza Gere.

Az állam rendelete egyelőre január 31-ig érvényes, lapzártánkig nem derült ki, hogy azt meghosszabbítják-e.

Az országba egyébként tavaly több mint 166 millió euró értékben hoztak be külföldről tejet és tejtermékeket, legtöbbet Németországból és Lengyelországból. Az illetékesek szerint a behozatali tejhez olcsóbban tudnak hozzájutni a tejgyárak, mert az Európai Unióban olcsóbb az előállítás.

ÓMÓ Margaréta