Interjú Dragan Tošićtyal, Óbecse polgármesterével

Ami az év elején másfél milliárd, az az év végéig kettő lesz – Dragan Tošić, Óbecse polgármestere szerint a 2022-es községi költségvetés a magasabb szintekről érkező támogatásoknak köszönhetően félmilliárd dinárral fog gyarapodni. Mire fogják elkölteni ennek a pénznek egy részét, és milyen beruházások lesznek az idén a község területén? – elsősorban ezt szerettük volna megtudni a község első emberétől.

– Önnek vannak-e fekete listás újságírói vagy lapjai, akiknek vagy amelyeknek nem ad interjút? Azért kérdezem, mert a Családi Kör újságírójaként Óbecsén már kosaraztak ki politikusok. Pontosabban: válaszra sem méltatták az interjúkérésemet.

– Nálam nincs ilyen. Kötelességünk a lakosságot tájékoztatni, és a másfél mandátumom ideje alatt a kényelmetlen kérdésekhez is volt időm hozzászokni.

– Jelenleg milyen feladatok kötik le a leginkább?

– Pályázati időszak van, több minisztérium és tartományi titkárság is most hirdette ki a pályázatait, ezekre kell a projekteket, pályázatokat elkészíteni. A legtöbb időt most ezekre a feladatokra szánjuk.

– Február 17-én zárul ezek közül az egyik: a Bányászati és Energetikai Minisztérium újabb energiahatékonysági pályázatot írt ki a községek és városok számára, 230 millió euróval támogatja a nyílászárócserét, a házfalak szigetelését, a kazáncserét, valamint a napelemek felszerelését. Tavaly nem jártak sikerrel ezen a pályázaton. Az idén újra nekifutnak? 

– Tavaly a költségvetési tartalékot voltunk kénytelenek föltüntetni saját forrásként, mivel nem terveztünk ezzel a pályázattal, és ezt a megoldást nem fogadta el a minisztérium. Most újra pályázunk: 5 millió dinárt terveztünk az önerőre, a pályázó lakosok is ennyit tesznek majd hozzá, és 10 millió dinárra számítunk a minisztériumtól.

– Óbecse község 2020. január elsejére, egyetlen nap alatt több mint 50 millió dináros, építési terület használatáért fizetendő adósságot írt le minden alap nélkül – ezt írta nemrégiben a Pištaljka oknyomozó portál. Az adósságleírást a követelés állítólagos elévülésével indokolták. Mi történt pontosan?

– Nem a Pištaljka „leplezte le” ezt az ügyet. Én bíztam meg a feladattal egy belső költségvetési ellenőrt, aki több szabálytalanságot is észlelt, ezt követően új vezetőt neveztünk ki az adóhivatal helyi kirendeltségének az élére, az ő jelentését várjuk a történtekről. Ha kiderül, hogy valaki hibát követett el, felelősségre fogjuk vonni. Az eredményekről néhány napon belül tájékoztatni fogjuk a közvéleményt is.

– A Környezetvédelmi Minisztérium 45 millió euróval támogatja a községben a csatornahálózat fejlesztését. Az utóbbi években több utcában is volt egy-egy szakaszon csatornaépítés, de a lakosság sok esetben nem élt a lehetőséggel, hogy rácsatlakozzon a városi hálózatra. Egy ekkora beruházás esetén is megmarad a polgárok szabad akarata?

– Az önkormányzat hozni fog egy határozatot, amivel kötelezni fogjuk a polgárokat a szennyvízhálózatra történő csatlakozásra. Azon leszünk, hogy ez ne kerüljön majd túl sokba, és hogy a vízszámlán keresztül részletekben is lehessen fizetni a csatlakozási díjat. Ennek a beruházásnak a végére Óbecse, Péterréve és Bácsföldvár lefedettsége 100 százalékos lesz.

– Vízhálózati fejlesztések is lesznek a községben, de mikor lesz iható víz Péterrévén és Bácsföldváron?

– Bácsföldváron és Péterrévén akkor lesz olyan minőségű ivóvíz, mint Óbecsén, ha ott is lesznek vízgyárak. Ha megépül a csatornahálózat, ezek a beruházások is sorra kerülnek. Előttünk ezekkel a problémákkal egyik városvezetés sem foglalkozott, mi vagyunk az elsők, de ezek rendkívül költségek projektek, saját forrásból nem tudjuk megoldani.

– Van egy olyan beruházás kilátásban, amely nem kerülne közpénzbe, de jól jövedelmezne az önkormányzatnak. Hogyan profitálna Óbecse a szélparkokból?

– Két szélparkról beszélünk. Fél évvel ezelőtt az önkormányzat aláírt egy szándéknyilatkozatot egy szélpark megépítéséről a Drea, Mileševo, Pecesor közötti területen – ez a szélpark tulajdonképpen a kishegyesi folytatása lenne. Egy igen jövedelmező üzletről lenne szó, mert egy adományozási szerződéssel az önkormányzat 25 éven át évente közel 300 ezer eurót kapna a beruházótól. Lehetőség van még egy szélpark megépítésére Óbecse és Szenttamás között.

– Elkezdődött a hővezeték építése a furattól a sportközpontig. Mik ezzel kapcsolatosan a további elképzelések?

– A sokáig parlagon heverő furatot is mi hasznosítottuk elsőként: egy kiépített gáztalanító rendszer segítségével szét tudjuk választani az innen kinyert vizet és a gázt. A sportközpont után szeretnénk, ha majd a Toplana Közvállalat is gáz helyett ezt a meleg vizet használná a távfűtésre, de ez egy hosszú távú terv. A gyógyfürdő megépítése is az volt, évtizedek csak beszéltek róla a politikusok. Mi a tervdokumentációt is elkészítettük, és már beruházónk is van. A budapesti Arthur Bergmann cég a Tisza-part közvetlen közelében, mintegy 10 hektár földterületen aquaparkot és egy négycsillagos szállodát épít fel – az általuk megvásárolt telekre nem kerülhet ehelyett más. Az építési engedélyt ehhez márciusban meg is kapják.

– Maradjunk akkor még egy kicsit a Tisza mellett. A folyó mellett nincs strandunk, de most úgy tűnik, az erre vonatkozó ígéretet is hamarosan sikerül beváltaniuk. A helye az üdülőtelep melletti csónakleeresztőtől balra, Péterréve irányába lesz, a valamikor Lóstrandon. Azt ígérik, nem vágnak ki fákat. Mit fognak csinálni?

– Az Idegenforgalmi Minisztériumtól nyertünk 8 millió dinárt a tervdokumentáció kidolgozására. Ezen a területen strandot alakítunk ki, bevezetjük a vizet, föltöltjük kővel az utat és kiépítünk egy kis üdülőtelepet. Nem vágunk ki fákat, legfeljebb csak azokat, amelyek már veszélyesek. Felmerült az az ötlet, hogy később fából készült kis montázsházakat építünk ide, amelyeket az önkormányzattól lehetne majd kibérelni. Úgy gondolom, hogy lennének olyan vendégek, akik a leendő aquapark helyett a folyó természetességét részesítenék előnyben.

– Időről időre napirendre kerül a meglévő üdülőtelep házainak a legalizációja. Most ismét aktuális lett. Milyen megoldást tudnak felajánlani az ott élőknek?

– A megoldáson a városrendezési osztály dolgozik jelenleg, és remélhetőleg júniusig elkészül a javaslatunk. Az a gond, hogy ezen a területen olyan „montázsépületeket” kellene árterületen legalizálni, amelyek nem montázsépületek. Ha sor kerül a legalizációra, a szerződésben kitételként fog szerepelni az, hogy ha kiönt a Tisza, a tulajdonosok lemondanak azon jogukról, hogy az önkormányzattól követeljenek kártérítést. Mindenki évek óta szorgalmazza a legalizációt, de amikor megadjuk erre a lehetőséget, a lelkesedésük lelohad.

– A töltés másik oldalán található a város tüdeje, az Erdőtelepítők parkja. Tavaly májusban vandálok ismét megrongálták a közvilágítást, akkor a Kommunális Közvállalat igazgatója úgy nyilatkozott, hogy 2-3 hónapon belül videofelügyeleti rendszert helyeznek ide ki, és csak ezt követően állítják helyre a közvilágítást. A parkban azóta is vaksötét van este. Mikor lesz közvilágítása?

– Az idén olyan szabadtéri tornaeszközöket helyezünk ki a parkba, amelyek megrongálhatatlan inoxból készülnek, és felállítunk kamerákat és új kandelábereket is. Szerintem mégsem ez jelenti a megoldást. A rendőrségnek el kellene kapnia a rongálókat. Nagyon fontos a jó együttműködés az iskolákkal, a rendőrséggel, a szülőkkel, mert ami történik, az mindannyiunk felelőssége.

– Tavaly júniusban a helyi közösségi választásokat megelőzően megjelentek a politikusok Pecesoron is, ahova éveken át nem mentek előtte, hamar-gyorsan néhány kátyút is befoltoztattak az oda vezető úton, amely borzasztó rossz állapotban van. A felújítására lehet-e számítani?

– Nem tudom, melyik politikusokra gondol, de én rendszeresen járok mindegyik faluba. Ha máskor nem, a költségvetési prioritásokat meghatározó lakossági fórumokon mindig ott vagyok, és meghallgatom az embereket. Igyekeztünk eleget tenni a pecesoriak kéréseinek is, de nekik természetesen a faluba vezető út a legfontosabb. Rendszeresen kátyúzunk, az idén is fogunk.  Ez az út még akkor épült, amikor kis traktorok közlekedtek rajta, de ma már jóval nagyobb a terhelése, viszont az út alapja ezt már nem bírja el. Talán ez Vajdaság egyetlen olyan településeket összekötő útja, amely helyinek minősül, és nem tartozik a Szerbia Útjai Közvállalat hatáskörébe. Mi azon vagyunk, hogy ezt az utat átadjuk nekik.

– A költségvetési prioritásokat meghatározó szavazáson sok bácsföldvári azt szerette volna, hogy kerékpárút épüljön a Gyöngyszigetre vezető úton, ahol tavaly súlyos balesetet szenvedtek kerékpározó gyerekek. Ez szerepel a tervek között?

– Szerepel. Három-négy évvel ezelőtt még nem lehetett ilyen igényük, mert akkor még ilyen út sem volt ott, azt is mi csináltuk meg, ahogy a közvilágítást, a hidat és a kézilabdapályát is a faluban. Ki fogjuk aszfaltozni az üdülőtelepet is. Odafigyelünk arra, hogy mit szeretnének az emberek: főleg olyan járdákat, utakat, csatornákat, amelyeket évtizedek óta senki nem csinált meg – velük ellentétben nekünk van erre energiánk.

FEHÉR Rózsa