A Nyugdíjas Szakszervezetek Szövetségének április 9-i nyilvános fóruma a nyugdíjasokról és a szociális helyzetükről tárgyalt.
„A Köztársasági Statisztikai Intézet és az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a nyugdíjasok többségének vásárlóereje soha nem volt alacsonyabb Szerbiában, mint most. Egymillió nyugdíjas az átlagos nyugdíjig terjedő összeget kap, és valamilyen szintű szegénységben él. Ezért kell hallatni a hangunkat az igényeinkről, amit meg is tettünk azzal, hogy tizenegyköveteléssel fordultunk Szerbia kormányához” – mondta Milan Grujić.
Jugoslav Ristić, a fórum másik előadója arról beszélt, hogy a cél a nyilvános fórumok létrehozása a szociális biztonság párbeszéd útján történő elérése érdekében. 2002-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 73 százaléka volt, pedig 1,19 dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma viszont, amikor ez az arány 1,61 a dolgozói létszám javára, az átlagos nyugdíj aránya az átlagkereset 47,2 százaléka, ami rontja a nyugdíjasok életszínvonalát. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékából gazdálkodik, míg Franciaországban és Olaszországban pl. 15 százalékából.
A nyugdíjak összege 2023-ban 2012-hez képest nominálisan 60 százalékkal nőtt, de a vásárlóerő 13 százalékkal csökkent. Az 50 685 dináros átlagnyugdíj még az 55 ezer dináros minimális fogyasztói kosarat sem fedezi, az átlagos fogyasztói kosárról nem is beszélve, amely 2025 januárjától 100 ezer dinár.
A fórum elfogadta a legfontosabb programfeladatokat és a kormány felé megfogalmazott indítványokat. Követelik, hogy az átlagnyugdíj az átlagbér fele legyen, fizessék ki a négy évig elvett nyugdíjrészt (840 millió euró értékben), véglegesen töröljék az előrehozott öregségi nyugdíjakra vonatkozó büntető pontokat és a minimális nyugdíjakat az átlagbér 30 százalékára emeljék.
Nagybecskereki olvasói kérdés
- Ferenc két éve ment rokkantnyugdíjba. Mivel a munkáltatója nem fizette be három évre a nyugdíjbiztosítási járulékot, és tartozik a földműves-biztosítással is, mindaddig levonnak 33 százalékot a nyugdíjából, amíg az adósság fennáll. A kérdése a következő: miután a munkaadója befizeti a járulékot, és levélírónk is rendezi a tartozást, kérhet-e végleges megoldást a biztosítótól? Abban reménykedik, hogy legalább egy kicsit emelkedik a nyugdíja. Egyes jogászok azt mondták neki, az is előfordulhat, hogy csökken.
VÁLASZ: Az, hogy emelkedik-e a nyugdíja, a reálnyugdíj összegétől függ, hiszen levélírónk a legalacsonyabb nyugdíjösszeget kapja. A járulékfizetési alapoktól nem sokat lehet várni, mert ha a munkáltató eleget is tesz a kötelezettségeinek, az a legalacsonyabb járulékalap lesz, a mezőgazdasági alap pedig még ennél is alacsonyabb. Hogy a szolgálati évek önmagukban befolyásolják-e a nyugdíj összegét annyira, hogy az meghaladja a legalacsonyabb nyugdíjét, majd kiderül. Ami biztos: a járuléktartozások tisztázása után a kapott nyugdíjat a büntetés levonása nélkül legalább teljes egészében kifizetik.
TAKÁCS Magda
