Nyugdíj-összehangolási újdonság

A kormány elfogadta a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításáról szóló tervezetet, amely előírja, hogy a jövőben egy hónappal korábban, a következő év január elseje helyett a tárgyév decemberi nyugdíjától kezdődően hangolják össze a járandóságot. A 10,9 százalékos emelést a nyugdíjasok február helyett már január elején megkapják – közölte a kormány sajtószolgálata.

Újévtől változnak a nyugdíjba vonulás feltételei

A nők nyugdíjkorhatára évről évre (65 éves korig) emelkedik, azaz a férfiak nyugdíjkorhatárával egyenlővé válik. A biztosított nő jövőre 63 év 10 hónapos életkorral és legkevesebb 15 év biztosítási gyakorlattal mehet öregségi nyugdíjba. Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz a betöltött hatvan életév is elegendő, ha megvan a 40 szolgálati éve. Az előrehozott öregségi nyugdíj összege megegyezik az öregségi nyugdíj összegével azzal, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat tartósan 0,34 százalékkal csökkentik minden, a megszerzés feltételei közül hiányzó hónap után. A csökkenés nem haladhatja meg a 20,4 százalékot.

A Szerbiában megszerzett nyugdíjakat a világ 28 országában folyósítják, nem számítva az egykori JSZK országait

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap eddig 35 nemzetközi biztosítási megállapodást írt alá. E megállapodások alapján a nyugdíjakat ott folyósítják, ahol szerb állampolgárok élnek. Több mint 13 000 külföldön élő számára negyedévenként utalják át a járandóságot.

Az a személy, aki két vagy több országban dolgozott, arányos nyugdíjra jogosult, összeadva az ezekben az országokban eltöltött éveket, ha Szerbia szociális biztosítási megállapodást írt alá ezekkel az államokkal. A legtöbb nyugdíjas Németországban, Ausztriában, Svájcban, Spanyolországban, Olaszországban, Magyarországon és Franciaországban él, de a szerb nyugdíjak eljutnak Ausztráliába is. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap e megállapodások alapján nyugdíjat fizethet minden olyan országba, ahol az állampolgáraink tartózkodnak. A nyugdíj realizálásának eljárása a következő: először a lakóhely szerinti kirendeltségen kell a kérelmet benyújtani. Ha a polgár külföldi szolgálati idővel is rendelkezik, ő dönti el, hogy ezen országok közül melyikben kíván élni a nyugdíjjogosultságával. A hazai nyugdíjalap szerepe egyfajta közvetítés, ha a külföldi nyugdíjbiztosítóhoz nyújtják be a dokumentációt. Ha a szerb állampolgár, aki külföldön élt nyugdíjjogosultságával, visszatér Szerbiába, haladéktalanul tájékoztatnia kell az alapot, hogy a nyugdíjat külföldön már nem folyósítják. A kifizetés az adott személy szerbiai tulajdonában lévő számlára történik. A nyugdíjpénztárnak, legyen az a Szerb Köztársaságban működő köztársasági alap vagy egy külföldi, a nyugdíj folyósítása során bizonyítani kell, hogy a jogosult él. A külföldi biztosítók nem férnek hozzá a születési és halotti anyakönyvi adatokhoz, ezekhez az információkhoz nemzetközi jogi segítségnyújtás révén jutnak hozzá. A nemzetközi jogsegélyt elektronikus szerződésekkel lehet megvalósítani. Szerbiának jelenleg a volt jugoszláv utódállamokkal van ilyen kapcsolata. Ha nincs ilyen megállapodás, a nyugdíjasok kötelesek beszerezni az életbenléti bizonylatot.

Végkielégítés nyugdíjba vonuláskor

Jelenleg a nyugdíjba vonulás feltételeit teljesítő alkalmazottaknak két átlagkereset összegű végkielégítés jár. A munkatörvény szerint a nyugdíjazási kérelmet benyújtó munkavállalónak a munkáltató köteles kifizetni a végkielégítést, amely mindenki számára azonos, függetlenül attól, hogy öregségi, rokkantsági vagy családi nyugdíjba vonul e. Ennek a pénznek arra kell szolgálnia, hogy áthidalják azt az időszakot, amíg az első nyugdíj kifizetésére várnak. A végkielégítés összege nem függ a munkaviszonyban eltöltött évektől.

Ha a munkaviszony megszűnésének oka a nyugdíjba vonulás (öregségi, rokkantsági, családi nyugdíj), a munkavállalót a Munkatörvény alapján végkielégítés illeti meg. A munkáltató a nyugdíjazáskor legalább két átlagbér összegű végkielégítést köteles fizetni a munkavállaló részére. A végkielégítés nem függ a foglalkoztatás típusától (határozatlan idejű vagy határozott idejű), és független a munkaviszony megszűnésének módjától (megállapodás vagy felmondás útján). Végkielégítésre nincs joguk az ideiglenes és alkalmi munkát végzőknek és a munkaszerződéssel foglalkoztatottaknak.

A nyugdíjba vonulás miatt végkielégítésben részesült munkavállaló (pl. katonai nyugdíjas) nem jogosult annak újbóli folyósítására, ha nyugdíjba vonulása után munkaviszonyban állt. A pénzbeli követelésként járó végkielégítés a kötelezettség keletkezésétől számított három éven belül elévül.

Bár a munkatörvény előírja, hogy a munkáltató köteles a nyugdíjba vonuló foglalkoztatottnak két átlagbért fizetni, ez az összeg magasabb is lehet, ha ezt a munkaszabályzat vagy a kollektív szerződés előírja.

T. M.