A tanügyi dolgozók továbbra is elégedetlenek a kormány ajánlatával – A felsőoktatási törvény tervezett módosításával hazai akkreditáció nélkül működhetnek majd Szerbiában külföldi egyetemek

Miután befejeződik az iskolák területi körforgáson alapuló sztrájkja, nem kizárt, hogy a tiltakozók radikálisabb lépéseket foganatosítanak. Jelenleg előzetes megbeszélések alapján minden héten másik négy vagy öt községben tartanak harmincperces órákat az iskolákban.

Lapzártáig az oktatási szakszervezetek nem kaptak újabb tárgyalásra meghívót a szerb kormánytól. Martin Mihajović, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének (USPRS) elnökségi tagja úgy nyilatkozott: az oktatási szakszervezetek 2023 októberében kötöttek megállapodást a kormánnyal, de a két legfontosabb dolog a mai napig nem teljesült, és az augusztus végi tárgyalások sem vezetettek eredményre.

Mihajlović úgy véli, a sztrájkoló pedagógusokra nyomást gyakorolnak az iskolaigazgatók.

„Amikor 12 százalékos emelést kértünk a tanároknak és nyolc százalékot azoknak, akik nem tanítanak az iskolákban, akkor ez utóbbi csoportba az igazgatók is beletartoztak” – mondta. A kormány javaslata, a tizenegy százalékos emelésre mindenkire érvényes lenne, vagyis az igazgatók jobban járnának – Mihajlović szerint az iskolaigazgatók emiatt próbálják szabotálni a sztrájkot és azzal próbálják megfélemlíteni az alkalmazottakat, hogy fizetéscsökkentések és elbocsátások lesznek.

Az oktatási dolgozók négy reprezentatív szakszervezete lapzárta után, november 19-én az Alap- és Középfokú Oktatási Munkacsoport ülésén tervezte bemutatni a felmerülő problémák rendszerszintű megoldásának a tervezetét, egyúttal azt is követelik a szerb kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a 2023-ban kötött megállapodást és a kollektív szerződést.

A szakszervezet képviselői szerint a vártnál jobban sikerült a sztrájk, a múlt héten például három vajdasági községben az iskolák 85 százaléka, a valjevói iskolaigazgatóság iskoláinak 89 százaléka tartott 45 perc helyett 30 perces órákat, de korábban Újvidéken, Zomborban és Nagybecskereken is sikeres volt az akció.

Ezen a héten Užice, Kraljevo, Kragujevac és Čačak iskolái tiltakoznak 30 perces órákkal, a következő héten pedig Nišben, Kruševacon, Zaječaron, Jagodinán és Leskovacon lesznek félórásak az órák.

Mihajlović szerint a körforgásos sztrájk november végéig tart majd, utána hoznak döntést a további lépésekkel kapcsolatban, de nem zárják ki a tanítás felfüggesztésének vagy néhány radikálisabb lépésnek a lehetőségét sem.

Külföldi egyetemek érkezése mérhet újabb csapást a hazai felsőoktatásra

A felsőoktatásról szóló törvény módosítására tett javaslatot nemrégiben a szerb kormány, és ha a köztársasági képviselőház meg is szavazza azt, azzal zöld utat kapnak Szerbiában a külföldi egyetemek. A működésükhöz elegendő lesz egy, az Oktatási Minisztériummal megkötött szerződés is, ugyanis még a hazai akkreditációt sem kell megszerezniük, elég, ha a származási országukban rendelkeznek vele. A megszerzett működési engedélyt hétévenként kell majd megújítaniuk.

A törvénymódosítás indoklása szerint az elmúlt időszakban több külföldi egyetem is érdeklődött ez iránt a lehetőség iránt. „Tekintettel arra, hogy szerbiai állampolgárok egy része külföldi egyetemekre iratkozik, ezzel meglenne a lehetőség arra, hogy bizonyos egyetemi programok Szerbiában valósuljanak meg, amivel olcsóbb lenne az iskoláztatás” – olvasható az indoklásban.

Számos hazai egyetemen még sok olyan hely is betöltetlen maradt az idén, amelyeken az állami költségvetés terhére tanulhattak volna a hallgatók, és a külföldi egyetemek megjelenésével még kevesebb lesz a jelentkező náluk. Ráadásul a tervek szerint az államkasszából támogatnák is a szerb állampolgárok tanulmányi költségeit ezeken a külföldi egyetemeken.

Jövőre már várhatóan alá is írja Szerbia az első együttműködési szerződéseket olasz egyetemekkel, ezt Ana Brnabić házelnök jelentette be római látogatását követően. Szerinte a külföldi egyetemek Szerbiában a versenyhelyzet kialakításával emelni fogják az oktatás minőségét, Szerbia pedig a Balkán oktatási központjává válhatna, ahova számos hallgató érkezne a régióból.

A felsőoktatási törvénymódosítás hamarosan a köztársasági képviselőház napirendjére kerül. A Demokrata Párt úgy véli: ez a változás végzetes csapást mérhet a hazai oktatási rendszerre.

„A hatalom jelenleg az állami egyetemek iránti kötelezettségeinek sem tesz eleget, a fizetésemelésről pedig hallani sem akar, közben pedig külföldi egyetemeket finanszírozna, amelyek nagy része biztos kétes minőségű lenne. Ez azt jelenti, hogy ez a hatalom ily módon, tisztességtelen konkurenciával akarja megszüntetni az állami egyetemeket és a teljes állami oktatást” – olvasható a közleményben.

A DP arra kéri a képviselőket, az egyetemeket és a polgárokat, hogy emeljék fel a hangjukat ez ellen a módosítás ellen, és ne engedjék meg, hogy tönkretegyék a szerbiai oktatási rendszert.