Exkluzív interjú dr. Karikó Katalinnal, aki elmondta, hogy jó kutató nem lehet abból, aki mindig csak arról ábrándozik, hogy miként lehetne híres és gazdag

Díjak, elismerések, világhírnév – így lehet röviden összegezni dr. Karikó Katalin másfél évét: a kutató a Családi Körnek adott interjúban elmondta, tavaly tudatosult benne, hogy az, amin évtizedek óta dolgozik, egyik napról a másikra az egész világ számára fontos lett. A biokémikus ma kétségkívül az egyik legelismertebb és leghíresebb magyar tudós a világon. Munkássága nemrégiben kivételes választ adott arra a kérdésre, hogy az egy évtizedeken át tartó alapkutatás eredménye hogyan jut el az alkalmazásig, és hogy annak milyen tudományos és társadalmi haszna és szerepe lesz egy pandémia idején.

Évitizedeken át tartó kutatásának eredményeképp 2021-ben neki ítéltek eddig közel félszáz kitüntetést és/vagy díjat. Ezek közül kiemelkedik az amerikai Rosenstiel-díj, magyarországi elismerései közül a Széchenyi- és a Semmelweis-díj, valamint a díszdoktori cím, amelyet szeptember 4-én vett át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2021/22-es tanévnyitóján, amely egyben az Országos Felsőoktatási Tanévnyitó, valamint az SZTE Centenáriumi rendezvénysorozatának nyitó eseménye is volt.

A világhírű biokémikust a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségén először arról kérdeztük, hogy érzi magát, hogyan viseli a körülötte kialakult felhajtást?

– Jól vagyok, köszönöm, bár november óta megsokszorozódott a megkeresések száma, de sajnos már nem tudok mindnek eleget tenni. Rengeteget utazom, eseményről eseményre járok, egyeztetek, közben pedig főállásban dolgozom is, az egészségem azonban prioritást élvez. Elfogyott az energiám. Elfáradtam. Ezért nem tudok már minden interjút elvállalni – nyilatkozta a Családi Körnek a világhírű biokémikus.

Mit lát ma Karikó Katalin a tükörben, és mit látott két évvel ezelőtt? Mi a különbség? 

– Nincs különbség a kettő között. Soha nem akartam világhírű kutató lenni. Tavaly ugyan tudatosult bennem, hogy az, amin évtizedek óta dolgozom, egyik napról a másikra az egész világ számára fontos lett, ennek ellenére én egyszer sem foglalkoztam azzal, hogy milyen jutalomban részesülök majd akkor, ha esetleg ennek az alapkutatásnak meglesz a végleges, használható eredménye. Hatvanhat éves vagyok, engem a pénz már nem fog megváltoztatni. Nem veszek gyémántgyűrűt és drága autót sem.

Mi a siker titka? 

– Sok fiatallal találkoztam az elmúlt időszakban, és közülük többen is kérdezték már ezt tőlem. Az elmúlt negyven évben rengeteg kísérleten és kutatáson dolgoztam, számomra a laboratóriumban elért, kisebb-nagyobb győzelmek jelentették mindig is a sikert. Ezek tettek boldoggá. Ezek alapján tudtam továbblépni és tervezni. Úgy nem lehet egyetlen emberből sem jó kutató, ha mindig csak arról ábrándozik, hogy miként lehetne híres és gazdag. A kutatóknak egy céljuk lehet: megérteni a folyamatokat. Csak olyan dolgokról álmodozhatunk, és olyan célokat tűzhetünk ki magunk elé, amelyek megvalósítása rajtunk nem kívül eső.

Nőként nagyobb teher elismertnek, ismertnek lenni? 

– Egyelőre azt tapasztalom, hogy nem. Azt azért hozzátenném, hogy a férfi vezetők legtöbbje eddig mindig segítette a munkámat, azok, akik lefokoztak, esetleg elbocsátottak, sajnos rendszerint nők voltak. Hiszek abban, hogy ha valaki jó vezető, akkor teljesen mindegy, hogy nő- vagy hímnemű, tudja azt, hogy miként kell segíteni a munkatársait abban, hogy idővel előre jussanak.

A Nobel-díj kapujában áll. Tudatosult már ez önben?

– Nem tudatosult még bennem. Bár az édesanyám már egyetemista koromban, az első kísérleteim eredményei után azt várta, hogy majd bemondják a nevem a rádióban. Hiába mondtam neki, hogy rajtam kívül több száz kutató dolgozik szerte a világban azon, hogy elismerjék a munkájukat, ő hitt abban, hogy egyszer majd én leszek az, aki kiemelkedik közülük.

És kiemelkedett. Több mint félszáz elismerésben és díjban részesült. Ezek új kapukat nyitottak meg. Min dolgozik jelenleg?

– Amellett, hogy próbálok eleget tenni a meghívásoknak, Szegedre is Németországból érkeztem, ahol az Egészségügyi Világszervezet, a WHO vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral találkoztam, igyekszem minél többet olvasni. Minden nap legalább száz tudományos cikk jelenik meg, amelyekről nem szeretek lemaradni, mert ezeknek az elolvasása a fejlődésem záloga.

Kinek javasolja a harmadik oltást, és ön túl van-e már rajta?

– Igen, már megkaptam. A harmadik oltásra egyrészt azoknak van szükségük, akik felvették az első és második oltást is, mégsem alakult ki a szervezetükben az immunitás. Ugyanis, ha ez nem történik meg, sokkal nagyobb az esély arra, hogy megfertőződnek. Ezért számukra szükséges a harmadik oltás. Másrészt azoknak is ajánlott, akik túlsúlyosak, cukorbetegséggel vagy esetleg légúti betegséggel küzdenek, ők ugyanis, ha elkapják a koronavírust, nagyobb eséllyel kerülnek kórházba. Azoknak viszont, akiknek az ellenanyagszintjük megfelelő, de például kisgyermekük van, vagy olyan környezetben mozognak, ahol nagyobb az esély arra, hogy fertőzöttel találkoznak, ugyancsak ajánlott a harmadik oltás – mondta Karikó Katalin.

Az interjú után néhány nappal érkezett a hír, amely szerint a Covid–19-vakcinák gyors kifejlesztését tette lehetővé a módosított RNS-technológia, vagyis az a világra szóló felfedezés, amely a Karikó Katalin és Drew Weissman kutatópáros érdeme. Ezt ismeri el a 2022-es Breakthrough-díj, amely élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntetik ki. A hárommillió dollár pénzjutalommal együtt járó kitüntetést „tudományos Oscar-díjnak” is nevezik, és Karikó Katalin lett az első magyar tudós, aki megkapta a rangos elismerést.

 PÓSA Tamara