A kormány január 26-án jóváhagyta és parlamenti eljárásba küldte a szociális kártyára vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály célja, hogy megelőzzék a visszaéléseket és biztosítsák a legnehezebb gazdasági helyzetben levő polgárok szociális támogatását. Átláthatóbb lesz a rendszer, időben és hatékonyan gyakorolhatják a szükséges támogatáshoz való jogokat. A nemzetgyűlés a héten tárgyal róla.

A szociális kártyán megtalálható lesz az összes személyes adat; a jövedelem, vagyoni és családi állapot, sőt, a házasságon kívüli partner vagy házastárs egyedi listája is. Valójában minden állampolgár státusza világos és átlátható lesz, mivel a különböző vagyon- és jövedelem-nyilvántartások összekapcsolódnak. Ez megkönnyíti annak meghatározását, hogy kik kapjanak szociális segélyt, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok számára a pénz elosztása igazságosabb legyen. A nyilvántartás tartalmazza az egyénre és a vele rokon személyekre vonatkozó adatokat a rokonság második fokáig, az állampolgár által igénybe vett szociális szolgáltatásokról szóló információkat, az összes beérkezett, elfogadott és elutasított segítségkérelmet, a kedvezményezettek és a kapcsolódó személyek szociális helyzetét (jövedelem, vagyon) egyaránt. Ez a „kapcsolt személy” problematikus kategóriába tartozik, mert a törvényjavaslat szerint a rokon személy elsősorban a házastárs, volt házastárs, házasságon kívüli partner, valamint volt házasságon kívüli partner, gyermekek és rokonok. Ez azt jelenti, hogy a szociális segély megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az adott személy egykori (házasságon kívüli) élettársa hogyan él, anélkül, hogy a jogszabály meghatározná, hogy vonatkozik-e ez minden előző házasságon kívüli partnerre (ezt a kérdést a törvény készítői nem oldották meg).

A szociális kártya érzékeny adatokat is tartalmaz: családi- és utónév, személyi azonosító szám, nem, születési dátum és hely, az egyik szülő neve, nemzetiség, egyéb kategóriák (állampolgárság, külföldi, menedékkérő és egyéb), lakóhely, iskolai végzettség, foglalkozás, családi állapot, a házastárs/partner személyneve és személyi azonosító száma, a háztartás tagjainak száma és a vagyonra vonatkozó adatok: a vagyon becsült értéke, az ingatlantulajdonos vagyonterhei, jövedelem- vagy nyugdíjadatok, az összes kifizetett készpénz-ellentételezés nyilvántartása, elérhetőségei, valamint minden információ, amennyiben egy személy elhalálozik.

A személyi számot (JMBG) véglegesen tárolják, míg az egyéb adatokat a jog megszűnésétől számított 10 év elteltével törlik. Ez vonatkozik a kapcsolt felekre is. A szociális kártyának fel kell tüntetnie mindazokat, akik hozzáférnek az adatokhoz – a törvénytervezet szerint ők csak a szociális védelmi szervek alkalmazottjai lehetnek. Minden adatot a személyes adatok védelméről szóló törvénynek megfelelően dolgoznak fel (nem pontosan meghatározott, hogy milyen módon). Ezenkívül a szociális kártyával rendelkező személy elektronikus úton ellenőrizheti az adatait (nem veszik figyelembe, hogy a szociális segítségre szoruló emberek nem férhetnek hozzá az internethez, vagy akár a kormányzati e-fiókhoz).

A szociális kártya létrehozása után visszavonják a szociális támogatás kedvezményezettjéről a tágabb rendszerben és más nyilvántartásokban már meglévő összes adatot, frissítik azokat vagy kijavítják a hibákat. A tervek szerint 2022. január 1-jéig végzik el a munkát, és addigra Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter kidolgozza a törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

A szociális kártyáról szóló törvény célja egy egységes nyilvántartás létrehozása, hogy az állampolgárokra vonatkozó adatok elérhetőek legyenek az illetékes szolgálatok számára – mit és milyen mértékben birtokolnak, mekkora a jövedelmük egyénileg és családként. Megkönnyíti a hatóságok számára annak eldöntését, hogy kinek és mennyit kell segíteni, vagyis javít a szociális ellátások ellenőrzésén. Az alapinformációkon (név, születési dátum, lakóhely, foglalkozás) kívül az állam vagy intézmény, amely hozzáférhet ezekhez, rendelkezik adatokkal az ingóságokról, a vagyoni helyzetről, valamint az ingatlan becsült értékéről, az adóköteles jövedelemről, a nyugdíjakról.

A törvényjavaslat szerint a nyilvántartás tartalmazza a pénzbeli ellátások folyósításának adatait is. A szociális kártya nyilvántartásként tárolja a személyekre vonatkozó különleges adatokat, nevezetesen azokat, amelyek a szociális védelem megvalósult jogaira, a kifizetésekre és egyéb pénzügyi kompenzációkra, az elutasított kérelmekre, támogatásokra vonatkoznak, de az egészségi állapotra is, függetlenül attól, hogy fogyatékkal élő személyről, egyedülálló szülőről van-e szó. Mindezek az információk a szociális szolgálatok, a szociális munka központjai, a minisztérium, valamint a rábízott feladatokat ellátó helyi önkormányzati egységek és a szociális védelem megvalósítása érdekében illetékes tartományi és köztársasági szolgálatok rendelkezésére fognak állni. A törvény szigorú adatvédelmi feltételeket is előír az adatokhoz hozzáférő felhatalmazott személy hitelesítési és engedélyezési intézkedéseivel kapcsolatban. A szociáliskártya-nyilvántartást legkésőbb jövő év januárjáig össze kell kapcsolni a minisztériumok összes többi, valamint a központi nyilvántartással. A törvény végrehajtására a köztársaság költségvetésből az idénre 130 millió dinárt különítettek el. A jogszabály alkalmazásáig meg kell oldani a minisztérium információs rendszereinek működésében jelenleg meglévő problémákat, mert ugyanazokat az adatokat ma már különböző oldalakon tárolják, vagyis nincs minden egyes személyre vonatkozóan összehasonlítható adat pl. az összes kapott pénzügyi jövedelemről és szolgáltatásról. Amikor ez a rendszer életre kel (2022. március elsejére tervezik), lehetővé válik a legnehezebb gazdasági helyzetben élő polgárok számára, hogy időben és hatékonyan gyakorolják a szükséges támogatáshoz való jogukat.

– A szociális kártyarendszer bevezetésével – mondja Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezeti Szövetség alelnöke – a lakosság többségének társadalmi helyzete egyértelműbb lesz, de nem tudom, mihez fog hozzájárulni, figyelembe véve, hogy nekünk, mint társadalomnak és államnak, nincsenek meg a feltételeink bizonyos dolgok végrehajtására vagy ellenőrzésére. Olyan társadalom vagyunk, amely csak demagóg (az érzelmekre és előítéletekre hatva) hangnemben beszél az igazságosságról, és egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol a legnagyobb a szegénység és a különbség a gazdagok és a szegények között – mutat rá Vuković, aki szerint a szociális kártyáról szóló törvény semmit sem változtat, ha más dolgokat és törvényeket nem változtatunk meg, különösen az adókkal kapcsolatosakat.

TAKÁCS Magda