Az év elején két helyi lap sorsa is megpecsételődött Óbecsén – A hatalom országszerte igyekszik ellehetetleníteni a kritikus hangvételű helyi sajtót
- január 24-én került ki a nyomdából a Bečejski mozaik című óbecsei lap talán utolsó nyomtatott száma.
„Hosszabb ideje álltunk ellen a ránk nehezedő nyomásoknak, amelyek az utóbbi hónapokban felerősödtek, és a Véres a kezetek tiltakozások megkezdése óta egyre gyakoribbak is lettek, ellenálltunk a politikai zsarolásnak, a diszkriminációnak és a társfinanszírozásra kiírt helyi médiapályázatokon tapasztalt elvtelenségnek, a fenyegetéseknek és támadásoknak, amelyek mind oda vezettek, hogy szűkültek a lehetőségeink a nyomtatott újság kiadására. Nem akartunk „kalkulálni”, és nem akartuk a munkánkat az újságírói kódex megszegésével végezni.
Egyszerűen bizonyos esetekben nincs helye a számításnak.
A tisztességet nem megszerezni, hanem óvni és védeni kell” – írta a lap szerkesztősége az olvasóknak.
„A Bečejski mozaik 1994-ben indult, akkor 26 szám jelent meg, az egyik szerbül, a másik magyarul. Aztán újraindult hat számmal, majd ismét megszűnt. 1998 februárban jelent meg először a mostani formában, de ebben az időszakban helyi hírek helyett inkább globális témákkal foglalkozott a lap, szerintem ezért nem is vették az olvasók, csupán 150–160 példányt adtak el belőle. Hat szám megjelenése után ismét veszélybe került a megjelenése – én ekkor döntöttem el, hogy megpróbálom folytatni helyi lapként, egy számban két nyelven. Sikerült is megnyernünk az olvasókat, 2000-ben 1500–1600 példányt adtunk el, ami remek eredmény volt egy 30 ezres lélekszámú városban, ahol 7000 háztartást tartottak akkor nyilván” – mondja Vladan Filipčev fő- és felelős szerkesztő.
Az újság 11 községi hatalmat élt túl a 27 éven át tartó folyamatos megjelenése során, és kezdetben hetente, később kéthetente jelent meg két nyelven.
„Nem fordításokat közöltünk benne, hanem olyan eredeti magyar szövegeket, amelyek az itteni magyar lakosságot érintik. Az utóbbi 4-5 évben az internet miatt csökkent a példányszámunk, és most már nem tudjuk folytatni ezt a munkát. Sajnálatos, hogy megszűnik ez a hagyomány, hiszen a Bečejski mozaik a legrégebbi magánkiadású helyi kétnyelvű sajtótermékek között van Szerbiában” – magyarázza a főszerkesztő.
A helyi önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy a lakosságot tájékoztassák. Kb. 10 éve vezették be a projektalapú finanszírozást Szerbiában, de Vladan Filipčev szerint a rendszer hibája az, hogy a köztájékoztatásról szóló törvény ellentétben áll az önkormányzatokról szóló törvénnyel, amely úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok elidegeníthetetlen joga, hogy szabadon döntsenek a forráselosztásról.
„Egy belgrádi újság nyújthat tájékoztatást Óbecséről az olvasóinak, de ezzel nem tesznek eleget a törvénynek, ami arra kötelezi az önkormányzatot, hogy a helyi lakosságot tájékoztassa helyi eseményekről. Ezt figyelembe véve nem lenne szabad, hogy az önkormányzati pályázatokon országos vagy fővárosi sajtótermékek pályázzanak, hiszen az ő olvasóikat nem érdeklik a helyi dolgok, de a helyieket nagyon is. Az utóbbi néhány évben mi nem tudtuk felvenni a versenyt az internettel, a mi költségvetésünkben ezért nagy jelentőséggel bírnak a hirdetések és az önkormányzati pályázatok, de Óbecsén és máshol is az történik, hogy frissen alapított sajtótermékek nyernek. A legutóbbi önkormányzati pályázaton például mi kaptuk a legtöbb pontot az értékelő bizottságtól, de nem mi kaptuk a legtöbb pénzt. Minek akkor az értékelés? Mi, a Bečejski dani és a Moj Bečej portál egyenként 240 ezer dinárt kaptunk ezen a pályázaton. A TV Bečej 4,5 millió dinárt kapott tavaly, plusz havonta további 60 ezret kap az önkormányzattól, nem tudom, milyen alapon” – mondja.
A tavalyi költségvetésben összesen 9 millió dinár szerepelt tájékoztatásra, de a pályázaton csak 900 ezret osztottak ki, tehát 8,1 millió dinár közbeszerzési eljárással került kiosztásra: 650 ezer dinárt kapott így például a belgrádi Informer tévé, és jutott a pénzből más ismeretlen, nem helyi médiumoknak is – az önkormányzatok ily módon olyan szolgáltatási szerződéseket kötnek, amelyekkel megkerülik a sajtótanács és az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) ajánlásait, illetve a vonatkozó törvényeket is.
Hirdetésmegvonás a büntetés az objektív tájékoztatásért
A helyi lapok nem az eladott példányszámokból élnek meg: a közösség tartja életben őket. A Bečejski mozaiknak négy alkalmazott fizetését kellene kitermelnie, kis példányszám mellett ehhez 400–500 dinárért kellene árulniuk az újságot, ami lehetetlen.
„Tavaly mi egyetlen hirdetést sem kaptunk az önkormányzattól, mert a város vezetői szerint néhány számukra nagyon fontos témáról negatív dolgokat írtunk, azon az oldalon pedig, ahol országos híreket hoztunk le, olyasmikről cikkeztünk, amikről azok az óbecseiek, akik csak az országos frekvenciával rendelkező adókat nézik, nem tájékozódnak. Jelezte a hatalom, hogy ez nekik nincs ínyükre, de bennünket csak az újságírói kódex vezérel, és kritikát csak akkor fogadunk el, ha az, amit írunk, nem felel meg a valóságnak. Ezután kezdett el érezhetően szorulni a hurok a nyakunk körül: nem hívtak meg bennünket bizonyos eseményekre, a feltett kérdéseink után sértegették az újságírónkat, legutóbb pedig rá is támadtak a környékről importált provokatőrök. Elmaradtak a megszokott karácsonyi, újévi önkormányzati hirdetések is nálunk, máshol viszont mentek. Szerettem volna megtudni ennek az okát és azt, hogy a jövőben mire számíthatunk, de a polgármester nem veszi fel nekem a telefont, az alpolgármester pedig azt mondta: korábban kellett volna erre gondolnunk, és a tudomásomra adta, hogy ne számítsunk a pénzükre – ami egyébként nem az ő pénzük, hanem a köz pénze. Ezután döntöttünk úgy, hogy az idei 914. szám után 27 év után abbahagyjuk. Meglátjuk, hogy változik-e majd egyszer a helyzet, és újraindulhatunk-e valaha nyomtatott formában.” – mondja Vladan Filipčev.
A Bečejski mozaiknak egyébként 1998 óta van online oldala is, amelyen januárban több mint egymillió megtekintése és 65 ezer egyéni felhasználója volt, ami 20 százalékos emelkedés decemberhez képest – a lap most minden erőforrását ennek a platformnak a fejlesztésére fordítja.
Szomszédok a szomszédokért és a helyi lapokért
A helyi lapoknak, rádióknak és televízióknak a helyi közösségek életével és problémáival kellene foglalkozniuk, és ha megszűnnek, a hírtartalmak homogének lesznek, az embereknek nem lesz elég lehetőségük megszólalni, és elveszhetnek a számukra fontos információk.
A tényfeltáró és kritikus sajtótermékek csökkenése és megszűnése olyan tájékoztatási vákuumot teremthet, amelyben a hatalom könnyűszerrel manipulálhatja az információkat. Ha nincsenek ilyen lapok, megszűnik az átláthatóság, és felborul a tájékoztatás egyensúlya.
Ezért is érinti rosszul az óbecseieket, hogy a Bečejski mozaik mellett egy másik helyi lap, a három évtizedes múlttal rendelkező Bečejski dani sorsa is megpecsételődött az év elején: februártól nem kéthetente, hanem havonta egyszer, minden hónap 3. szombatján jelennek majd meg.
A Szomszédok a szomszédokért nevű civil csoport a két lap iránti támogatása jeléül nagyobb számban vásárolt ezekből a lapokból, és azokat ingyen adta tovább a polgároknak.
„Úgy véljük, hogy minden helyi lapnak fontos szerepe van a lakosság gyors és objektív tájékoztatásában a kommunális, kulturális, művészi, oktatási és sporthírekről, valamint az egyéb fontos helyi eseményekről, amelyek kulcsfontosságúak minden közösség, így az óbecsei község polgárai számára is.
Feltesszük a kérdést: vajon a belgrádi és újvidéki sajtó az óbecsei lapok megszűnése után fog-e írni a kommunális problémákról, a beruházásokról, a munkálatokról, a gondokról, az áramszünetekről, az óbecsei diákok és iskolák sikereiről, az óbecsei sportolók és művelődési egyesületek eredményeiről, a kiállításokról, előadásokról, fesztiválokról, koncertekről és más eseményekről a községben, írnak-e majd az óbecseiekről? […] Arra kérjük a gazdasági szereplőket és vállalkozókat, hogy a helyi lapokban közzétett hirdetéseikkel támogassák azok munkáját.
Az önkormányzatot is arra kérjük, hogy a község minden polgárának a tájékoztatása és a munkahelyek megőrzése érdekében nyújtson nagyobb támogatást minden helyi médiumnak a község által kiírt társfinanszírozási pályázatokon a más városokból pályázó médiumokkal szemben, amelyek gyakran még Törökbecse és Óbecse között sem tudnak különbséget tenni” – írják a közleményükben.
Egyre kifejezettebb a politikai nyomás a helyi sajtóra is
Az óbecsei önkormányzat tavaly a községi költségvetésbe a tervezettnél tízszer kisebb összeget szánt a médiumok projektalapú társfinanszírozására, azaz 9 millió dinár helyett csupán 900 ezret ítéltek meg a nyertes pályázóknak, a maradék 8,1 millió dinárt közbeszerzési eljárás során tájékoztatásra, hirdetésre, PR-tevékenységre stb. megkötött szolgáltatási szerződésekkel osztották szét – a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szerint ilyen esetekben a Szerbiai Médiatanács vagy a REM döntései a szerbiai újságírói kódex megszegéséről nem lesznek kritériumai a pénzek odaítélésének, mert a tájékoztatási és sajtótörvény szerint a szakmai és etikai normák betartását csak a pályázatok elbírálásakor kell figyelembe venni.
A fenti gondok miatt még az olyan nagyobb városokban is vannak finanszírozási gondok, mint Újvidék. A 021.rs portál fő-és felelős szerkesztője, Zoran Strika például arról beszélt nemrégiben az Insajdernek, hogy a hirdetők szinte csak a fővárosra koncentrálnak.
„Először is azon kellene változtatni, hogy olyan médiumok, amelyek nem tartják tiszteletben a szakmai normákat, ne kapjanak milliókat, majd azt is fel kellene fogni, hogy a helyi közösséghez a legközelebb álló helyi sajtónak lojális olvasói vannak, ezért a cégek érdeke az lenne, hogy a hirdetéseiket olyan médiumban helyezzék el, amelynek hitele van a helyi közösségen belül” – nyilatkozta Strika.
A Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) adai szerint Szerbiában 2024-ben 2143 regisztrált médium működött. Verice Marinčić, az inđijai IN Medija fő- és felelős szerkesztője az Insajdernek azt mondta: egyre kifejezettebb politikai nyomás tapasztalható a sajtóra. „Az uralkodó hatalom felé részrehajló médiumok sosem lesznek eléggé részrehajlók a hatalom számára, a kritikus sajtótermékeket pedig elhiteltelenítik, megfenyegetik és bíróság elé citálják. Teljesen felszámolják a pluralizmust és a sajtószabadságot, a közérdekű információkhoz való hozzáférést pedig szinte ellehetetlenítik” – mondja.
A Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság indexe szerint Szerbia a 180 ország között a 98. helyen áll.
Nemcsak kevés, de későn is utalják a megnyert pénzt
A független helyi sajtóegyesületeként működő Lokal pres kutatásából kiderült: 2024-ben a helyi költségvetésekben jelentősen csökkent a médiumok projektalapú társfinanszírozása, ami tovább súlyosbította a helyzetüket. Ráadásul 2024-ben tájékoztatásra 1,6 milliárd dinárt terveztek elkölteni, de a megjelent pályázatokon a költségvetésnek csupán az 58 százalékát, azaz 930,8 millió dinárt költöttek el ilyen formában, azaz az önkormányzatok jelentős része nem tartotta magát az eredeti tervéhez.
De nemcsak a megítélt összegekkel, hanem a pályázatok kiírásának az ütemezésével is gond van: a tájékoztatási pályázatoknak több mint a felét (51,60%) hirdették meg csak szeptember 2. előtt, a többi pályázat csak szeptember 2. után jelent meg – tekintettel arra, hogy a törvény szerint 90 nap alatt kell megvalósítani ezeket a pályázatokat, a megnyert pénz jó esetben is csak az év végén vagy a következő év során kerül a nyertes számlájára – feltéve, ha maradt pénz a kasszában.
FEHÉR Rózsa
