November 1-től életbe lépett az új határozat a novemberi 9 százalékos nyugdíjemelésről. (Minden nyugdíjas emelést kap, és minden legidősebbre ugyanaz a százalékos kiigazítás vonatkozik.) A különbözet december elején érkezik meg a nyugdíjasok számlájára, címére. Ezt januártól újabb kiigazítás követi 12 százalékkal. A teljes nyugdíjemelés 20,2 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a 30 965 dinárt kitevő átlagnyugdíj 6254 dinárral lesz magasabb. A legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok 10 000 dinár helyett valamivel több mint 12 ezer dinárt kapnak majd havonta. A nyugdíjasok legnagyobb csoportja (kb. 20 százalékuk), akiknek a juttatása 10–15 ezer dinár, mintegy 2–3000 dináros emeléssel számolhatnak, azoknak pedig, akik havi 15–20 ezer dinárból élnek – számuk kb. 200 ezer körül van –, 3–4 ezer dinárral több lesz a pénztárcájában.
Sajnos még a két nyugdíjemelés sem állítja helyre a szegény nyugdíjasok életszínvonalát! A nehéz gazdasági helyzetben lévők továbbra is a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak. A szakemberek szerint a magas infláció idején a legidősebbek reáljövedelmének csökkenését kellene megállítani, az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők továbbra is nehéz gazdasági helyzetben maradnak. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az éves infláció 14 százalék, míg a havi 1,5 százalék. A legnagyobb mértékben a személyes fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások, valamint az energia ára emelkedett. Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke szerint az áraknak valamikor csökkenniük kell. Véleménye szerint az ilyen magas árnövekedésnél részben a felügyelet hiánya a probléma, mert „egyik nap nem lehet valami 50 dinár, másnap pedig már 150”. Miloš Grabudžija, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet elnöke úgy véli, hogy az árak tovább fognak emelkedni, és az állam „összeesküdött az emberek ellen”. A szupermarketekben a 15–20 százalékos kedvezményes akciós árak valóban reálisak, a normál árakat pedig indokolatlanul emelték. Jovan Tamburić, a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének elnöke szerint a nyugdíjakat a megélhetési költségek növekedéséhez kell igazítani, mert „2021. július 1-től a mai napig a nyugdíjasok a jelenlegi infláció mellett élnek”.
Szociális kártya sokadszor
Papíron, legalábbis ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentését illeti, Szerbia kezdeményezte a híres és régóta emlegetett, a lakosság legsebezhetőbb részének védelmét célzó program, ismertebb nevén szociális kártyák végrehajtását. „Márciusban indult el a szociális kártyák nyilvántartása, amely az emberek társadalmi-gazdasági helyzetére vonatkozó összes lényeges adatot összegyűjti. Az új szociális gondoskodás informatikai rendszerrel, a szociális védelem kialakításával és megvalósításával kombinálva immár célzottabbá válhatnak a programok. Az IMF munkatársai úgy ítélték meg, hogy a szociális segélyekre fordított kiadások alacsonyak, és azt javasolták, hogy egy jobb rendszerrel indokolt a lefedettség és a juttatások mértékének bővítése” – áll az IMF jelentésében. Kérdéses, hogy Szerbia mennyire felkészült mind erre, mind a következő télre, legalábbis ami a szociálisan legkiszolgáltatottabbakat illeti, mert a szociális kártya programja, amelynek bevezetését az elmúlt két évtizedben minden kormány meghirdette, még mindig nem működik. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 2018 októberében 174,8 millió dinárt különített el a szociális kártya információs rendszer fejlesztésére kiírt pályázatra, a második ütemre 108 millió dinárt, a szociális kártya információs rendszerének karbantartására pedig tavaly 77 millió dinárt. Az idén újabb pályázatot terveztek… A köztársasági büdzsé az idén egyébként is túlterhelt az energiaforrásokra elkülönített összegek miatt, és nagy szükség lesz a szociálisan legkiszolgáltatottabbak megsegítésére.
TAKÁCS Magda
