Relja Ognjenović, a Köztársasági Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatója megismételte, a terv az, hogy 2025-ben az átlagnyugdíj eléri a 440 eurót.

Minapi TV-interjújában kifejtette, hogy a skandináv országok egyértelműen a legjobbak Európában, de a világon is, ami a nyugdíjrendszert illeti. A Mercer CFA Institute globális nyugdíjjelentése kimutatta, hogy Hollandia áll a lista élén, közvetlenül követi Izland és Dánia, majd Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc, Írország, Belgium, Portugália és Németország következik. Másrészt úgy ítélte meg, hogy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Horvátországban nem olyan kényelmes a nyugdíj, míg Törökország az egyik legrosszabbra értékelt ország lett. A legtöbb említett államban 65 évesen mennek nyugdíjba, bár Franciaországban és Németországban egyre hangosabb javaslatok születnek a 70, Nagy-Britanniában pedig a 71 évre emelésre.

Ami a legidősebbek jövedelmét illeti, az átlagos havi nyugdíj Norvégiában a legmagasabb közel 1800 euróval, ezt követi Hollandia 1350 euróval, Olaszország és Írország 1100 euró körüli összeggel, míg a német, spanyol, dán és francia nyugdíjasoknak kevesebb, mint 1000 eurójuk van.

Relja Ognjenović arról is beszélt, hol tart Szerbia ezen a létrán.

Figyelembe kell vennünk a gazdasági, a demográfiai és pénzügyi helyzetet, a foglalkoztattak számát, a piaci helyzetet és nem utolsósorban, hogy az emberek tovább élnek. Az alap igazgatója kitért arra is, hogy (egyelőre) nem tervezik a nyugdíjkorhatár-emelést. (Marad a 65 év, minimum 15 szolgálai évvel. Mivel ez a szabályozás 2015 óta nem vonatkozik a nőkre, csak a férfiakra, a nők esetében 2032-ig folyamatosan emelik. Most 2024-ben járunk, és ez valahol 63 év és 8 hónap környékén van.)

A prioritások közé sorolta a nyugdíjemelést. Jónak tartja, hogy elértük a 45 700 dináros, vagyis a 390 eurós átlagnyugdíjat, amely a tervek szerint 2025-ben 440 euró lesz. Jó úton haladunk, tekintettel arra, hogy a nyugdíjemelés, azaz a bruttó hazai termékhez viszonyított kiigazítás feltételei kedvezőbbek. Ezért volt a 14,8 százalékos növekedés januárban. A polgároknak nem kell aggódniuk, most a nyugdíjemelésen van a hangsúly, és ha ezt elérjük, akkor talán beszélhetünk a korhatár emeléséről – mondta.

Az igazgató ismertette a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit is. „Ez a fajta nyugdíj férfiaknak és nőknek azonos, 60 év életévet és 40 év szolgálati időt jelent. Természetesen vannak más típusú nyugdíjak is, például a rokkantsági nyugdíj, de ezek teljes munkaképesség-vesztés esetén realizálódnak. Ami a mezőgazdasági nyugdíjakat illeti, azok jóval kisebbek. Bizonyos értelemben azt is mondhatjuk, hogy a nyugdíjasok által fizetett összeg miatt a szociális juttatások szintjén vannak, de azért is, mert a mezőgazdasággal foglalkozó nyugdíjasok nincsenek kellőképpen tájékoztatva arról, hogy a nyugdíjuk nagysága függ a befizetéseiktől. Az átlagos mezőgazdasági nyugdíj 15 000 dinár körül mozog” – mondta Relja Ognjenović, az alap igazgatója.

T. M.